2023-ban ismét sikerült felfedeznünk Erdély különleges arcát: szebbnél szebb helyekre jutottunk el
Az elmúlt egy év videós tartalmak szempontjából is kiemelkedő volt portálunkon: míg újabb beszélgetések, videós riportok és podcastek jelentek meg, maradt az immár öröknek minősülő Erdély legjei sorozatunk, amelynek köszönhetőn ismét több tucatnyi különleges helyszínre jutott el stábunk. És ami még fontosabb, itthon sikerült új, nagyszerű kirándulási lehetőségeket, turisztikai látványosságokat felkutatni. Nehéz a legek közül legeket választani, összefoglalónkban mégis próbálkozunk olyan részeket feleleveníteni, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek 2023 folyamán.
Hargitafürdő
Hargitafürdő sokak kedvenc székelyföldi síparadicsoma, fürdő- és üdülőhelye, amely Csíkszeredától 23 kilométerre fekszik. Hiába a távolság, a korábban kaolin-kitermelésről, mofettáiról és borvízforrásairól elhíresült település Csíkszereda város része, és ezzel a két helyszínt összekötő Hargita utca Románia leghosszabb utcája.
Kapcsolódó
A Madarasi-Hargita
A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, sokak szerint a „székelyek szent hegye”. A Keleti-Kárpátok része, vulkáni maradvány, amelynek csúcsáról megcsodálható az Oltárkő, a Rákosi-Hargita, a Madéfalvi-Hargita és a Csicsói-Hargita is. A Madarasi Hargita Székelyföld legnépszerűbb síközpontja és kirándulóhelye, 4,5 kilométernyi sípályájával rendelkezik, amely kezdők, haladók és profik számára is tartogat kihívásokat.
Kapcsolódó
A nagykárolyi Károlyi-kastély
Szatmár megye kihagyhatatlan látványossága az impozáns Károlyi-kastély, amelynek gyönyörű angolparkjában a nagykárolyiak bármikor megfordulhatnak, rendezvényeket szervezhetnek, földszinti dísztermében pedig esküvőket is köthetnek. A kastély az 1400-as évektől valamilyen formában mindig is az emberek szolgálatában állt, egyfajta szimbólummá terebélyesedett az évszázadok folyamán: kezdetben a Károlyi grófok lakhelyéül szolgált – volt, amikor állandó élet zsizsegett a falain belül –, és olyan időszakok is előfordultak, amikor csak egyike volt a Károlyiak megannyi birtokának.
Kapcsolódó
Az erdővidéki hagyományos díszkovácsolás
A Kovászna megyei Olaszteleken, a Dániel-kastély szomszédságában élő kovácsműhely működik. Nem szokványos, hogy egy műhely, ami általában kormos, nehéz levegőjű, füstös, szenes és sötét, még csak hírből se ismerje a fekete falakat, helyette patyolat tisztaság uralkodjék benne, és falairól a legnagyobb rendben csüngjenek a szerszámok és vasmunkák. Az ott napestig dolgozó, nemzetközileg elismert Nagy György kovácsmester nem csupán lelkesedéssel tölti meg a teret, hanem a vasból teremt is: hol egy dísztárgyat, hol egy kaput, hol egy műemléképületnek „koronát”. Addig üti, nyújtja, olvasztja a vasat, míg annak felülete ridegségét elveszíti és melegséggel telik meg. Szerszámai a száz évvel ezelőtti mesteremberek eszközei, de újakat is készít magának, ha egyik-másik alkotás azt igényli. A mesterséget édesapjától leste el, szinte születése óta a kovácsműhelyben forgolódik, aminek tevékenysége az utóbbi évtizedekben művészetté vált, semmint szükséges szolgáltatássá – tudtuk meg, míg Nagy György kovácsmester virágot kovácsolt nekünk 100 éves üllőjén.
Énlaka, a középkori szerkezetű labirintusfalu
Énlakáról az a hír járja, varázsát az évszázadok nem tudták megrontani, máig egyfajta mesevilágot idéz. Házai évszázadosak, a falusi építőművészet ékkövei, egyes elemeket – például a hagyományos házak lépcsőit – még a falu határában talált, római korból hátramaradt kövekből alakítottak ki. Mátéfi Tímeával, a falu unitárius lelkészével jártuk körül Énlakát: rácsodálkoztunk a kőből és fából felhúzott épületekre, amelyek javarészt fehérek vagy égszínkékek. Különlegességük, hogy egyikbe sem lehet közvetlenül az udvarról belépni, hanem egy félemeleten, falépcsőkön vagy néhány kőgrádicson keresztül haladva lehet bejutni. A román sajtóban ezt a falut labirintusfaluként emlegetik, ugyanis „több utcácskája van, mint amennyi háza”.
A Vargyas-szoros
Orbán Balázs a Vargyas-szorosról csaknem másfél századdal ezelőtt azt írta, „a természet e helyen annyi nagyszerűt, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak csudálásában.” Igaza volt: a szoros kétségkívül Erdély és Székelyföld egyik legszebb természeti látnivalója, amely különleges barlangjaival, mészkőszirtjeivel, szikláival és élővilágával feledhetetlen kaland a turisták és természetjárók életében. Erről akkor győződtünk meg, amikor a szorost az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület szakembereivel körüljártuk.
A jobbágytelki szalmakalap és szorgos-táncos emberek
Jobbágytelke a Felső-Nyárádmente egyik legkülönlegesebb, dombok közé zárt települése, amelyet szorgos emberek, táncoslábú férfiak és nők laknak. A székely falut szinte minden erdélyi ember ismeri: ez az a település, amely a kommunizmus idején arról híresült el, hogy ellenszegült a kollektivizálásnak; és míg senki sem figyelt, két hét alatt, annak ellenére, hogy ezt tiltották, saját kezűleg katolikus templomot épített. Máig híres közösségének erejéről: a nyárádmenti Szentföld ezen részét – ahogyan Maros megyében emlegetik –, noha megszenvedte a fiatalok kivándorlását, máig hithű, hagyományaiban bízó, dolgos emberek lakják, akiknek többsége a terméketlen talajon búzát nevel, a szalmából negyven méter fonatot készít, amiből a falu kézművesei szalmakalapot kötnek, és emellett mezőgazdaságnak szenteli az életét.
Zalánpatak, a mesebeli falu, ahol még a brit király is házat vett magának
Zalánpatak Erdővidék gyöngyszeme, egy fákkal körülölelt, természettel és természetességgel bélelt település, távol szinte mindentől, ami mesterkélt vagy mesterséges. Élő skanzen, amely őrzi még a paraszti építészet jellegzetességeit: kőalapú, fagerendás, „porral sikált” házak bukkannak fel utcáiban, amelyek még a brit uralkodói családot is lenyűgözték. Olyannyira, hogy Károly király – akkoriban még Wales-i hercegi minőségében – néhány évvel ezelőtt birtokot vásárolt ott magának, mert elkápráztatta a fényűzéstől mentes, egyszerű világ. De nemcsak erről híres a falucska: noha mostanra már 100 lelket sem számlál, története máig meghatározó, hiszen őrzi a legrégibb erdélyi üveghuta emlékét, és a békés együttélés szimbólumaként is helytáll.
Kapcsolódó
A sepsiszentgyörgyi Vártemplom
A sepsiszentgyörgyi református vártemplom valamikor két várfallal is rendelkezett, az épület maga vélhetően az 1500-as években épült. A falak még 1658-as és 1661-es török tatárdúlásokat is túlélte, egészen 1786-ig álltak, amikoris II. József kalapos király rendeletére elbontották a külsőt, hogy iskolát építhessenek a köveiből – részletezte Bucsi Zsolt Tamás lelkipásztor.
Kapcsolódó
A Csíksomlyói Kegytemplom
Szinte minden magyar, székely és csángó keresztény elzarándokolt már életében legalább egyszer a Csíksomlyói Kegyhelyre. Kérte a Szűzanya közbenjárását, és rendületlenül hitte, hogy a Napba öltözött asszony szobrának megérintése, a Kegytemplomban elsuttogott fohász elősegíti a betegség legyőzését, a gyermekáldást vagy a nehézségekből való kitörést. Csíksomlyó szent hely a magyarajkú keresztények hite szerint, ami az ünnepek közeledtével még fontosabbá válik, mint az évben bármikor: bázis, ahová vissza-visszajárnak, és ahonnan újból és újból elindulnak a testvérek, legyenek azok ferences szerzetesek vagy egyszerű hívek.
Kapcsolódó
A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum
A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot a püspök halálának harmincadik évfordulóján hozták létre, ezelőtt 13 évvel. Kronológiai kiállítás lévén a püspök életét a szülőfalutól egészen a haláláig követheti nyomon a látogató, ugyanakkor a látogató képet kaphat azokról a történelmi eseményekről, amelyek befolyásolták az erdélyi magyarság életét és a magyar nyelvű oktatást. Lázár Csilla, a múzeum igazgatója vezetett körbe, aki elmondta, a múzeum mellett 2021-ben nyitották meg a Márton Áron Zarándokközpont is, amely nem csak a látogatók fogadására alkalmas, hanem a helyi közösség nevelési programjainak, konferenciáknak is helyszínt biztosít.
Kapcsolódó
A zsibói botanikus kert
A Wesselényi-kastély árnyékában húzódik meg harminc hektár területen a Vasile Fati Botanikus Kert, amely a kastély egykori angolkertjéből alakult át a ma látogatható, különleges szépségű botanikus kertté. A botanikus kert három üvegházkomplexummal rendelkezik: az egyiket látogatók is bejárhatják, de van egy, ahol a tudományos kutatás folyik, illetve a harmadik üvegházban a növények termesztése zajlik. A látogatható üvegházak közül a legelsőben található meg több mint 700 fajkaktuszfajta, de ezen kívül megtekinthető még a broméliák és az orchideák üvegháza is.
A torockói bútorfestés
Torockót legtöbben talán a Székelykő miatt ismerik, ahol „kétszer kel fel a nap”, ám épített öröksége, az 1800-as években épült házai is oda vonzzák a turistákat. A falu a népművészet kedvelőinek is igazán érdekes lehet, hiszen népviselete, varrottasai mellett hagyománya van a bútorfestésnek is. Az első világháborút követően eltűntek a tárgyi festett bútordarabok, és már mester sem nagyon akadt, aki tovább örökítse a hagyományt. Király Ferenc 40 évvel ezelőtt jött rá arra, hogy mennyire fontos számára ez a hagyomány, és önerőből kezdte el újratanulni a hagyományos torockói bútorfestés technikáit. Ő mutatta meg nekünk a bútorfestés csínját-bínját.
A magyarvistai református templom
2022-ben közel 700 éves tető-, illetve födémszerkezetet azonosítottak a magyarvistai református templom restaurálása során, ugyanakkor előkerült számos gyönyörű falkép, és két cibórium is. A templom azonban nem csak ennyit rejteget: van egy Mátyás király korabeli bútordarab is az épületben, ráadásul az istenháza három harangja közül a legnagyobbat, amely 1487-ből való, szintén a király adományoztatta a gyülekezetnek. A Maszol csapata utánajárt, mi mindent rejteget még az értékes templom.
A Csipkeszegi Táncház és Múzeum
Szék mára már a Mezőség leghíresebb falujává vált, hiszen mind a mai napig sokat megőrzött egykori hagyományaiból. Láthatunk még az utcán népviseletbe öltözött embereket, és a falu és környéke is számos látványosságot tartogat az érdeklődők számára. Michel van Langeveld, akit ma már mindenki csak Holland Mihályként ismer, 19 éve költözött a mezőségi faluba Hollandiából, azóta pedig aktívan tesz a hagyományőrzésért: felélesztette a Csipkeszegi táncházat, múzeumot és fotókiállítást hozott létre, ugyanakkor több régi, hagyományos széki házat is felújított. Csapatunknak megmutatta a több mint 560 pár hagyományos széki csizmából, szalmakalapokból, fotókból, régi hangszerekből- és bútorokból álló gyűjteményét.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
