A Wesselényi-kastély árnyékában húzódik meg harminc hektár területen a Vasile Fati Botanikus Kert, amely a kastély egykori angolkertjéből alakult át a ma látogatható, különleges szépségű botanikus kertté. Az államosítás után az angolkert köztulajdon lett, majd a kastélyban líceum kezdett működni, és ennek a líceumnak a biológiatanára, Vasile Fati munkájának eredménye a kert, ő ismerte fel ugyanis, hogy mennyi értékes növényfaj található a területen.

Vasile Fati 1968-ban hozta létre az akkor még a líceumhoz tartozó botanikus kertet, aztán az ’70-es években a botanikus kert külön intézménnyé alakult. Később ez átalakult biológiai kutatóintézetté, tudtuk meg Jakó Tünde Éva kutatási asszisztenstől.

A zsibói botanikus kertet jellegzetes gömbszerkezeteiről lehet felismerni, ezeket pedig Vasile Fati álmodta meg. Európai tanulmányi kirándulásai során látott hasonló szerkezeteket, és a '70-es évek körül Zsibón is elkezdték megépíteni a két nagy gömböt, ezekben mind a mai napig a pálmafák vannak elhelyezve. Jelenleg körülbelül hétezer növényfaj található meg a botanikus kertben, de minden évben igyekeznek bővíteni az állományt.

Van vadaspark, akvárium és 700 kaktuszfajta

Jakó Tünde Éva megmutatta a botanikus kert két nagy részlegét, illetve a kutatási részleget. A kerten belül is több részleg működik, van dekoratív, tele hagymás növényekkel, szisztematika részleg, két japánkert, az üvegházak, akváriumok, taxonómia részleg és legvégül a vadaspark, amit nagy szeretettel látogatnak a családok.

A botanikus kert három üvegházkomplexummal rendelkezik: az egyik, amely a látogatók által is ismert melegházak, van egy, ahol a kísérletek folynak, illetve a harmadik üvegházban zajlik a növények termesztése, amelyeket később kiültetnek. A látogatható üvegházak közül a legelsőben találhatók meg a kaktuszok, az a legrégebbi üvegház, ami a botanikus kerthez tartozik, itt több mint 700 fajkaktuszfajta látható. Ezen kívül van még a broméliák és az orchideák üvegháza is.

A vadasparkban őz, szarvas, vaddisznó, illetve különböző madarak várják az érdeklődőket, ezeket meg lehet figyelni, ha körbesétáljuk a vadasparkot. Ugyanakkor 24 akváriumban a helyi fajoktól egészen különlegesekig megtalálható sok minden. Amint Jakó Tünde Éva mondja, a botanikus kertet évente 75 ezren látogatják, de olyan nap is van, hogy ötezer turista kíváncsi az állatokra és növényekre. „A környékről nagyon sok fiatal család jön a gyerekekkel az akvárium részleg meg a vadaspark miatt, de jönnek sokan Magyarországról is, hiszen itt nem csak egy botanikus kertet látnak, hanem a kastélyt is, erről is sok mindent kérdeznek” – magyarázta.

A kutatóintézetben is fontos munka folyik

Jakó Tünde Éva a kutatóintézetben dolgozik, ezért fontosnak tartotta kiemelni, hogy milyen munkát végeznek ott. Növényekkel, illetve cianobaktériumokkal folytatnak kutatásokat. A cianobaktériumoknál a fotoszintézisüket vizsgálják, és őket használják modellszervezetként, mivel velük nagyon egyszerűen kivitelezhető bármilyen kísérlet, amikor a fotoszintézist akarják megfigyelni. Ugyanakkor van növényszaporító részlegük is, kémcsövekben, üvegekben szaporítják a növényeket, mesterséges táptalajon, így gyorsabban tudnak nagy számú növényt létrehozni.

A kutatórészlegen egyrészt fenntartják a kollekciót, ami a gyógynövényrészleghez kell, és jelenleg paradicsomokkal és gombákkal végeznek kutatásokat. Összegyűjtöttek 30–40 fajta paradicsomot, és most az egyik témájuk, hogy megvizsgálják, mennyi ezeknek a C-vitamin-, illetve antioxidáns tartalma. A különböző fajokat összehasonlítják, és ebből készül később egy tudományos cikk is. Egy másik kutatásban azokat a gombákat vizsgálják, amelyek megtámadják a templomokban lévő szentképeket, hogy megállapítsák, hogyan lehetne ezt a folyamatot megelőzni.

Jakó Tünde Éva úgy vélte, attól különleges a zsibói botanikus kert, mert mellettük van a Wesselényi-kastély is, ami elég jó állapotban megőrződött az évek során. Ennek angolkertjét, mint mondja, híres ausztriai kertész álmodta meg, ugyanaz, aki a Schönbrunni kastély kertjét is tervezte. További különlegessége, hogy a botanikus kert mellett vadaspark is van itt, ami családoknak is nagyon jó szórakozás, ugyanakkor a kutatóközpont is nagyon értékessé teszi. „Nagyon nagy területen lehet itt sétálni, nem érzi az ember, hogy össze lenne zsúfolva. Van harminc hektárunk, ezt körbe lehet járni, van játszóterünk, és próbálunk abban segíteni, hogy az emberek a szabadidejüket minél értelmesebben töltsék el, és aki idejön, tanuljon is valamit a növényekről” – összegezte a kutatási asszisztens.