A tavalyi év végén nagy szenzációnak számított, hogy közel 700 éves tető-, illetve födémszerkezetet azonosítottak a magyarvistai református templom restaurálása során, ugyanakkor előkerült számos gyönyörű falkép, és vélhetően két cibórium is, ám a templom nem csak ennyit rejteget: van egy Mátyás király korabeli bútordarab is az épületben, ráadásul az istenháza három harangja közül a legnagyobbat, amely 1487-ből való, szintén a király adományoztatta a gyülekezetnek. A Maszol csapata utánajárt, mi mindent rejteget még az értékes templom.

Felházi Klára magyarvistai református lelkipásztor közel huszonhárom éve szolgál a gyülekezetben. Mint mondja, már oda tartozónak érzi magát, és hozzá is nőtt a templomhoz, a gyülekezethez. Ő vezette végig csapatunkat a gyönyörű templomban. Sétánkat a hajóban kezdtük, amely a legrégebbi része a hajléknak, 1280-ra épült fel. „Nagyon érdekes dolog derült ki a templomról, amikor tíz évvel ezelőtt dréncsövet kellett lefektetni a templom északi oldalán, mert átrepedtek a falak. Ekkor találták meg a régészek a templom ősének az alapkövét, mely valószínűleg egy körtemplom volt, és amelyet azután bővítettek a hajóval. Később, mivel valószínűleg már rossz állapotban lehetett a körtemplom, lebontották és felépítették a jelenleg látható szentélyt kora gótikus stílusban” – ismertette a lelkipásztor.

A mész alatt mindenhol freskók találhatók

Felházi Klára elmondta, több felújítási szakaszról beszélhetünk a vistai templom esetében, és ahhoz, hogy elkezdődjön a tényleges restaurálás, nagyon komoly dokumentációnak kellett elkészülnie, amelyhez évek kellettek. A templom külső felújítása a tavaly fejeződött be, az új freskók feltárása is ekkor történt meg, és ekkor fedezték fel a majdnem 700 éves, Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezetét. Mint a lelkész elmondta, a budapesti Teleki László Alapítvány a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében végeztethették el a munkálatokat.

Felházi Klára külön kitért a freskókra is, amelyek az egész hajóban megtalálhatók. Az első világháború előtt a freskókról egyébként Gróh István festő akvarellképeket készített, hogy a Kárpát-medence szerte felmérje, a protestánsá lett Árpád-kori templomokban elpusztították-e a falképeket vagy csak lemeszelték. A vistai templomba is ő találta meg a freskókat és akvarelleket készített, amelyek ma is megvannak Budapesten és azok alapján tudják, hogy milyen falfestések kell még a templomban legyenek. „Ami érdekes, hogy azok között, amelyek itt feltárásra kerültek, egy sincsen rajta az akvarelleken, tehát még midig tartogat meglepetéseket ez a templom” – tette hozzá a lelkész.

1330-ban épült Erdély máig fennmarat legrégebbi fedélszerkezete

Felházi Klára elmondta, a tavaly derült ki az is, hogy a templomnak körülbelül 700 éves a tető- és födémszerkezete, bár a szakemberek, farestaurátorok már rég felhívták a figyelmet arra, hogy a templom fa tartóoszlopára oda kell figyelni, ám csak tavaly ősszel végeztek dendrokronológiai vizsgálatot, hogy megállapítsák a fa korát. A kutatásból kiderült, hogy a templomhajó famennyezete és tetőszerkezete, az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban készült, és ezzel a mai tudás szerint Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.

„Amikor a diadalív freskóinak feltárásával foglalkoztak, akkor vették észre, hogy a freskó rá van dolgozva a gerendára, ami azt jelenti, hogy a gerenda ott volt már akkor is, amikor a freskót festették. Ez rögtön nagy izgalmat keltett, így mintákat vettek és kimutatták, hogy az oszlop, az ahhoz tartozó gerenda, és azok a gerendaszerkezetek, amelyek a padláson vannak, 1330-ban voltak kivágva” – magyarázta a lelkész. Hozzátette, a felújítás alatt derült ki az is, hogy vélhetőleg van két cibórium is a templomban, amely a szakemberek szerint szintén ritkaság nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medencébe is.

Felházi Klára úgy vélte, sok minden van még, amiről nem tudnak, hiszen a „templom egy kincsesláda, és még számos dolgot rejteget belül és alul is”, úgyhogy ez számukra is érdekesség. Kiemelte, a nemrég felfedezett kincsek mellett van a templomban egy Mátyás király korabeli bútordarabuk is, ami szintén unikum, hiszen nem tudnak arról, hogy a környéken lenne ebből a korból való bútordarab fennmaradva. „Időrendi sorrendben ezután következik a legények karzata, amely 1699-ből való és Gyalui Asztalos János munkája, ugyanakkor a templom három harangja közül a legnagyobbat, amely 1487-ből való, szintén Mátyás király adományoztatta a gyülekezetnek” – mesélte büszkén a lelkész.