A tordaitól nem messze található Túri-hasadék gyönyörű kirándulóhely és országos jelentőségű Natura 2000-es természetvédelmi terület, ám valahogy a túrázók, kirándulók figyelmét gyakran elkerüli, kevesen ismerik. Méreteiben és arányaiban kisebb, mint „nagyobbik testvére”, a Tordai-hasadék, és sokkal rejtettebb is, nehezebb bejárni, mivel nem annyira kiépített, így a kalandra vágyóknak talán izgalmasabb is lehet. Poszet Szilárd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszékének vezetője vezetett körbe a vízesésekkel tarkított úton.

Túravezetőnk szerint a hasadékot úgy lehetne nevezni, hogy a tordai hasadék „kishúga”, hiszen kicsit kisebb, és egy mészkőgerinc választja el őket egymástól. Kialakulási és kőzettani szempontból ugyanolyan jellegűek, mindkettő a Torockói-hegység északi részén található, ám a Túri-hasadék az, amelyik „már szinte lezárja” a Torockói-hegység mészkőrészét.

Poszet Szilárd szerint kevesebben látogatják, mint nagyobb testvérét, mivel kevesebben is ismerik, és sokan azt hiszik róla, hogy nagyon veszélyes. Az igaz, hogy nincs annyira kiépítve, nincsenek hidak, de az elmúlt időszakban nagyon sokat dolgoztak azon a hegyimentők, hogy járhatóvá és látogathatóvá tegyék, így túravezetőnk szerint nincs mitől félni. Ugyanakkor aki nem szeretne végigmenni a hasadékon, az meg tudja kerülni azt, ám aki kalandvágyóbb, az leereszkedhet és a völgy mentén mehet végig a gyönyörű tájon.

Ördögbarázdák, madáritatók, kisebb dolinák díszítik felszínét

Poszet Szilárd szerint, ha körbenézünk a hasadékban, láthatjuk, hogy elég sima a táj, mivel az üledékes kőzetréteg, ami rárakódott a mészkőre, már elhordódott, és tulajdonképpen egy nagyon vékony talajréteg borítja a mészköveket.

„Nagyon sok helyen már a felszínen is megjelenik ez a réteg, és mivel nagyon közel van a felszínhez, megjelennek itt a külső, felszíni karsztformák, amik a csapadék, az eső és a talajvíz hatására alakulnak ki. Ugyanúgy, mint a Tordai-hasadéknál, itt is vannak ördögbarázdák, madáritatók, de a felszíni platón nagyon sok helyen meg lehet figyelni kisebb dolinákat vagy töbröket” – magyarázta. Hozzátette: ezek úgy alakulnak ki, hogy a mészkő bezökken, és emiatt különböző méretek alakulnak ki, van olyan, amelyik egy-két méter átmérőjű, de van, amely eléri akár a tíz métert is.

A hasadék mélyében pedig lassan megjelennek a mélységi karsztjelenségek is. Ezek alatt a víz oldó hatására kialakult barlangokat, vízmosásokat, a barlangok beomlása nyomán kialakult sziklahidakat és -kapukat kell érteni, amelyek végigkísérnek a hasadékban. A hasadék ugyanakkor ritka növény- és állatfajoknak ad otthont, ezeket pedig ismertető táblák segítségével mutatják be a látogatóknak.

A völgy mindig menedékként szolgált

Poszet Szilárd arról is beszélt, hogy milyen fontos szerepe volt a Túri-hasadéknak különböző korokban. Mint fogalmazott, a hasadéknak mindig menedék-jellege volt, és nem csak a növény- és az állatvilág húzódott oda vissza, hanem időnként az emberek is ott találtak menedéket, vagy eleve ott alapítottak kisebb-nagyobb településeket. Erre utaló jelek is vannak, mint mondta, hiszen archeológiai feltárások nyomán találtak leleteket a dák és a római időkből, illetve néhány megfigyelési pontot a Potaissa római castrummal kapcsolatban.

Hozzátartozik a hasadék történetéhez, hogy sokáig egy mészkőbánya működött a túri oldalán, amit végül sikerült bezárni, ezzel pedig Poszet Szilárd szerint valószínűleg sikerült megmenteni azt a kicsi „ékszerdobozt”, amely a hasadéknak ezen az oldalán található.

„Most már teljes egészében a kirándulni, pihenni, felfedezni vágyók birtokába került a Túri-hasadék teljes területe, de azért nem árt vigyázni rá és megőrizni azt, ami még megmaradt belőle. Ez pedig a mi felelősségünk is, hiszen a patak átfolyik a falvakon, egyikből a másikba, és ha ezeket szennyezzük, lassan az eldugottabb helyekre is megérkeznek az emberi nyomok. Szerencsére a Túri-hasadékban ez még nem érződik annyira” – világított rá.