Bánffyhunyad központjában áll Kalotaszeg legnagyobb temploma, amelynek hároméves felújítási munkálatai tavaly fejeződtek be. A 13. században épült meg a templom északi hajója, ahol a felújításkor gyönyörű freskórészletek kerültek elő, ám a templom múltja még korábbi lehet, hiszen az ásatásokkor előkerültek Árpád-kori templommaradványok is. Jakab Mihály lelkipásztor vezetett körbe a gyönyörű műemléképületben.

Mint mondja, nagy meglepetés volt számukra, amikor a felújításkor a régészek megtalálták egy Árpád-kori templomnak az alapzatát, hiszen így a templom múltja sokkal messzebbre vezethető vissza, mint gondolták. Azt eddig is tudták, hogy a templomot átépítették, hiszen eredetileg egy sokkal kisebb hajlék állt a helyén, ám az ásatáskor megtalálták a kisebb épület nyugati zárófalát is. A templom tornya eredetileg bástyaként szolgált, és valamikor a 16. században építették össze a falakat a bástyával.

 „Azt tudjuk a templomról, hogy az 1765-ös földrengéskor nagyon megsérülhetett, és egy kinti emléktábla tanúsága szerint a déli falat újra kellett építeniük. Érdekes ez a történet, hiszen úgy néz ki, hogy a kazetta ekkor megsérült, amit aztán javítottak is, de a tetőszerkezetnek nem lett baja” – magyarázta a lelkész.

A kazetták három korszak emlékét őrzik

Jakab Mihály szerint a bánffyhunyadi református templom Erdély-szerte talán az egyik olyan nagytemplom, ahol a legtöbb mennyezeti kazetta van, összességében 230 ilyen díszíti az épületet. Ezeknek különlegessége, hogy három különböző korszakban készültek, a templomhajó kazettái például 1705-ben, egy ismeretlen szerzőt által. A szentélyben lévő kazetták esetében már ismert a dátum és a mester is, a piros, kék és fehér által dominált mennyezetet a Kolozsváron egykor élő, szász származású Umling fivérek készítették 1780-ban.

Ezek mellett díszített a legények karzata is, amely a felújítás alatt lett letisztítva. „Tudtuk, hogy festett kazetták borítják a mellvértet is, de most már láthatóvá váltak. Ezek a legrégebbiek, 1690-ben készítette őket Gyalui Asztalos János. Ha így összevetjük a hármat, akkor három különböző kornak lehet látni a díszítését” – mondta a lelkész.

És ha már festésről és fadíszítésről beszélünk, akkor érdemes megemlíteni a szószékkoronát is, ami szintén nagyon díszes. Ez is a felújítás alatt kapta vissza az eredeti színvilágát, és Asztalos Csehi Péter készítette 1748-ban egy helyi megrendelő kérésére. A szószékkoronáról nem tudták, hogy festett, csak a felújítás során derült ki, hogy a felső festékréteg alatt van a nagyon szép díszítés, amelynek elég jól meg is őrződtek a színei.

A szószék érdekes története

Jakab Mihály a szószékről is mesélt. Ezen amelyen két címert láthatunk: az egyik a Rhédey, a másik pedig a Wesselényi család a címere. Ez azért különös, mivel egyik családnak sincs semmilyen kötődése sem Kalotaszeghez, sem Bánffyhunyadhoz, hiszen Bánffyhunyad a Bánffy családról kapja a nevét, magyarázta a lelkész.

A szószéket Sipos Dávid faragta a 18. század közepén, de nem Bánffyhunyadra, hanem egy szilágysági kis faluba, melynek a neve Drág, és az történt, hogy a falu elnéptelenedett, a templom pedig az összedőlés szélén állít, így a szószéket ki kellett menekíteni. Valamikor az 1960-as évek végén így került Bánffyhunyadra. „Sajnos az a templom már nincs meg, helyette egy ortodox templom díszeleg. Mi nagyon hálásak vagyunk ezért a szószékért, hiszen így megmaradhatott ez a csodálatos munka” – tette hozzá a lelkész.

Egy másik érdekessége a templomnak a szentélyfalon található koszorú. Amikor Kossuth Lajos meghalt, a gyülekezet az ő tiszteletére készítette ezt, és az a hagyomány járja, hogy nemcsak egy koszorút csináltak, hanem egy gyászistentiszteletet is tartottak, aminek híre járt.

Érintetlen kriptára bukkantak

Tavaly fejeződtek be a felújítási munkálatok a templomban, 2021. szeptember 30-án történt meg a felújított épület műszaki átadása. Jakab Mihály lelkipásztor szerint ez egy „csodálatos tapasztalat” volt, és nagyon hasznos is, hiszen rengeteget tanult a templomról, annak ellenére, hogy már jól ismerte a történetét. „Nyilvánvaló, hogy a gyülekezet ennél jobban örvend, hiszen ők úgy tartják, hogy ez az ő templomuk, és visszajönni egy nagyon magasztos élmény volt, és nagyon nagy hála volt és van a szívünkben, hogy itt lehetünk a megújult templomban. Hosszú volt ez a két és fél év, ami idő alatt csak körülnézni jöhettünk be” – mesélte a lelkipásztor.

Mint mondja, nagyon rossz volt azt megtapasztalni, hogy milyen, amikor nincs fedél a fejük fölött, nincsenek kazetták, nincsenek meg a padok, hanem gödrök és építőtelep van helyettük, de megértették, hogy ezt a folyamatot végig kell járni ahhoz, hogy majd örvendhessenek az új templomnak.

A lelkész ugyanakkor végigkísérhette a régészeti feltárásokat, és mint mondja, ennek talán a legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor 2019-ben megtaláltak egy érintetlen kriptát. „Tudtuk, hogy van egy kripta, de az nem ez az érintetlen volt, hanem egy korábban feltárt, ami beszakadt. Az érintetlen kriptára csak akkor találtunk rá, amikor elkezdődött a felújítás, és azért olyan jelentős, mert Erdélyben 110 éve találtak utoljára ilyen sírhelyet” – mesélte.

A kriptában négy holttestet fedeztek fel, két gyermekét és két felnőttét, amik viszonylag jó állapotban megőrződtek. Az egyik koporsón a „Bánffy K” feliratot találták meg a régészek, és Csók Zsolt, az ásatást vezető régész szerint egy 3–4 éves gyerekről lehetett szó, akit díszes ruhákba öltöztettek. Több ruha nagyon jó állapotban megőrződött, ezekből már egyiket fel is újították, és a gyermekdolmány restaurálásáért Mihaela Chetrari restaurátort díjazták is.