Románia legnagyobb fenyőültetvénye Szilágy megyében található, mégpedig Kémeren, ahol körülbelül 350 hektárnyi területen termeli a fákat a Szoboszlai család. 2006-ban kezdtek neki a munkának, az elmúlt években pedig annyira sikeres lett a vállalkozásuk, hogy már nemcsak Romániában, de Európa számos országában is értékesítik fáikat. Szoboszlai Györk ügyvezető, termelési- és értékesítési felelős vezetett körbe minket a nem mindennapi fenyőültetvényen.

Mint mondja, a mintát ők is külföldi vállalkozóktól vették, Németországban és Dániában láttak gyönyörű ültetvényeket, és úgy gondolták, itthon is meg lehetne próbálni elindítani egy hasonló vállalkozást, hogy ne többnyire csak külföldről kelljen behozni a karácsonyfának valót.

Hat-hét évre van szükség, hogy egy fa értékesíthető legyen

Szoboszlai Györk arról is mesélt, hogyan kell elképzelni a fenyőtermesztés menetét, hiszen ez is egy összetett folyamat, az évszakoknak megfelelően változik a munka. Mint mondta, körülbelül 350 hektáron termesztik a fákat, bár ez évről évre változik, a kitermeléstől függ, hiszen évente termelik ki és ültetik vissza a területeket. A legjobban a normandiai jegenyefenyő fogy, ebből termelnek a legtöbbet, hiszen ez a legkeresettebb Romániában és Európában is.

És hogy hogyan zajlik a fenyőtermesztés? Először is a földterületet az ültetés előtt elő kell készíteni, szántják, trágyázzák, hogy a megfelelő ásványi anyagok meglegyenek a talajban. Ez után következik az ültetés, amit szintén gépesítve végeznek. Fontos az első években odafigyelni, hogy a terület tiszta legyen, mentesíteni kell a gazoktól és a bokroktól, hogy a csemetének legyen lehetősége fényhez jutni. A formázás akkor kezdődik, amikor a csemete eléri a három-négy évet, ekkor nagyon oda kell figyelniük arra, hogyan metszik a fát, és ekkor is fontos, hogy a különböző táplálékok meglegyenek a földben, ezt ugyanúgy, mint a mezőgazdaságban, permetezéssel oldják meg.

A fenyőfa hat-,hétéves korára nő meg akkorára, hogy eladásra kerülhessen, átlagban egy kétméteres fának durván nyolc-tíz évre van szüksége, hogy elérhesse ezt a magasságot. Érdekesség, hogy a fák nem szabályos sebességgel nőnek, ültetése után a csemetéknek ugyanis „időre van szükségük, hogy elinduljanak, azaz megbarátkozzanak a földdel, a talajjal”, így az első két-három évben alig 60–80 centit nőnek, viszont utána a következő években akár egy métert is nyúlhatnak.

„Egy fát kivágunk, tízet ültetünk helyette”

A Szoboszlai család amúgy a fenyőfákat kilencven százalékban Romániában értékesíti, szupermarketekben, és körülbelül tíz százalékát viszi külföldre, főként Magyarországra, de a szilágysági fenyőfák eljutottak már Olaszországba, Franciaországba, Németországba is.

A fák valahol nyár közepe táján kerülnek kategorizálásra, a minőség és magasság szempontjából osztályozzák őket, így döntik el, hogy melyik fa hova kerül majd. Ezután címkézik őket, majd november végétől elkezdődik a kivágásuk. Miután kivágták őket, sorokba rendezik, utána pedig gépesítve csomagolásra kerülnek, hálóba húzzák őket, majd viszik a telephelyre, ahonnan továbbszállítják.

Szoboszlai Györk úgy vélte, egyre nagyobb a nyomás a fenyőtermesztőkön a környezetvédők miatt, és nagyon sokan azt hiszik, hogy ezzel ők kárt tesznek a természetben, holott pontosan ennek az ellenkezője az igaz. „Én úgy tartom, hogy mi éppen ennek az ellenkezőjét csináljuk. Az új mottónk az, hogy egy fát kivágunk és tízet ültetünk helyette. Évente körülbelül 30–50 ezer fát vágunk ki a saját területeinkről, viszont visszaültetünk legalább 200–300 ezer csemetét, ami azt jelenti, hogy nem károsítjuk a környezetünket, sőt, a levegő a tisztításán dolgozunk” – magyarázta.

Az ügyvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, úgy gondolja, hogy az igazi karácsonynak, a karácsony esti hangulatnak a legfontosabb része az, amikor együtt a család feldíszíti a fenyőfát, és együtt örül a karácsonyfának és az ajándékoknak. „Visszaemlékezve, gyerekként mindig az volt a legszebb pillanat, amikor szenteste hazajöttünk a templomból, a karácsonyfa pedig már csillogott, ajándékokkal teli. Ez valahol a mai világban úgy látom, hogy kezd elveszni. Maga a karácsonyfa is egy jelkép, ez testesíti meg ennek az ünnepnek a hangulatát, és szerintem fontos lenne ezt a hagyományt megtartani” – mondta.