A tatárjárás előtt épült templom Kalotaszeg egyik legrégebbi egyházi műemléke, több mint 800 éves múlttal rendelkezik. Feljegyzések szerint ciszterci szerzetesek építették 1196-ban, nemzetségi kolostor volt, aztán később önálló plébánia lett, majd körülbelül a 16. században vette fel a református vallást a közösség. Hover Zsolt helyi lelkész szerint annak ellenére, hogy a gyülekezet sajnos apad, nagyon bátorító és bíztató, hogy tisztában vannak az értékeikkel, hagyományaikkal és ragaszkodnak is ezekhez.

A templom egyik fontosabb felújítása a várrombolások idején történt, amikor III. Károly kiadta azt a rendeletet, amelynek értelmében minden erődítmény jellegű épületet meg kellett semmisíteni. Ekkor a templom külső várfalát felrobbantották, így az a várfal, amit most látunk a templom körül, az 1700-as években épült. Ekkor gyakorlatilag a templomot is feldúlták, úgyhogy „csak a csupasz falak maradtak meg”, így a templombelső tere, ahogyan ma kinéz, szintén az 1700-as évekből származik a szószékkel, a templompadokkal és a karzat egy részével együtt.

Különleges kötődésük van a varrottasokhoz

Gyönyörű a templom belső tere, a falakat, padokat mind-mind varrottasok díszítik, amelyek szokatlan módon sötétkékek. Nem csoda, hiszen Monostoron született Gyarmati Zsigáné, akit Kalotaszeg nagyasszonyaként is szoktak emlegetni, és aki az 1800-as év második felében felkarolta a háziiparnak és azon belül a varrottasnak az ügyét. „Éppen ezért itt, Monostoron különleges kötődésünk van a varrottasokhoz. És ami ugye érdekes és sajátos nálunk, hogy itt csupa kékbe van öltöztetve a templom. Ugye, ha megnézünk más kalotaszegi templomokat, ott többnyire piros vagy fehér varrottasok vannak” – mesélte a lelkész.

Talán azért ez a hagyomány maradt így meg, mert Monostoron a legtöbb varrottast az elhunytak emlékére ajándékozták, a piros szín pedig túl vidám lett volna erre, a fekete meg túl komor, hogy egész évben feketébe öltöztetett templomba üljenek a hívek. Így most már egy íratlan szabály Monostoron, hogy csak kékkel írott varrottast lehet adományozni.

A kalotaszegi madárleány dombormű teszi igazán ismertté a templomot

Hover Zsolt könyvet is írt Kalotaszegi madárleány címmel, amit a templom napórája és szobrai ihlettek. Három szobor található a napóra mellett, ám ezek nem egy korból valók, és nem egy időben kerültek a helyükre.

A legrégebbi egy kétfejű oroszlánt ábrázol, amely feltételezhetően római kori síremlék, tehát régebbi, mint maga a templom. Megtalálható ugyanakkor Mihály arkangyalnak a szobra is és a lelkész szerint az is elképzelhető, hogy ugyanúgy, ahogy Kolozsváron a Szent Mihály-templom, a magyargyerőmonostori templom is valamikor neki volt szentelve, az ő nevét is viselhette.

A templom legérdekesebb domborműve pedig a helyiek által csak kalotaszegi madárleánynak nevezett szobor, ami feltételezhetően egy Luxuria-ábrázolás, azaz a bujaság bűnének ábrázolása. Ezt sok katolikus templomban úgy ábrázolták, hogy egy teljesen mezítelen női alakot két kígyó kínoz, ám a kalotaszegi madárleány szobra más, az alakon egy kis ingecske van, be van fonva a haja, az alsóteste pedig madártestben végződik. És ami a legszembetűnőbb különbség, hogy nem gyötrik a kígyók, sőt ő táplálja azokat. A lelkész szerint, mint minden nagyon régi dologhoz, ehhez is előbb vagy utóbbi népi legendák, hiedelmek kapcsolódtak, és ő ezt a legendát használta fel könyvében.

A közösség apad, de igyekeznek megőrizni hagyományaikat

Hover Zsolt 14 éve szolgál a magyargyerőmonostori templomban, ez alatt sok mindent megtapasztalt, a közösség, a falu élete is változott, ugyanakkor a templomban is történtek újítások. Mint fogalmazott, a közösség lélekszáma sajnos apad, mint minden kalotaszegi vagy erdélyi gyülekezetnél, hiszen öregedő gyülekezetről van szó, viszont ennek ellenére nagyon bátorító és bíztató az látni, hogy a helybéliek tisztában vannak az értékeikkel, hagyományaikkal, és ragaszkodnak is ezekhez.

„A templomot is igyekszünk rendben tartani. Most nagyon szép, az utóbbi években rendbe hoztuk, kimeszeltük kívül-belül, zsindelyt cseréltünk. Idén év elején sajnos egy vihar következtében a várfal egy része beomlott, azt újjáépítettük, úgyhogy nem hagyjuk, hogy tönkremenjenek ezek az értékek” – mondta. Hozzátette: az aktuálpolitikai- és társadalmi helyzet viszont sokakat késztet arra, hogy nagyobb városokba vagy külföldre menjenek, ami meglátszik a közösségen is, kevés fiatal van, és egyre nehezebb ünnepeken összegyűlni és találkozni.

A templom több száz éves történettel rendelkezik, Hover Zsolt szerint pedig már a kezdetektől fogva nagyon nagy hatással volt rá ez a történelmi múlt. Mint fogalmazott, amikor ránézett a templomra, „az már egy fél készüléssel felért”, ihletet adott, inspirálta, és még ebben a „szomorú, fogyófélben lévő erdélyi sorsban” is erőt, motivációt adott neki.