Hargitafürdő sokak kedvenc székelyföldi síparadicsoma, fürdő- és üdülőhelye, amely Csíkszeredától 23 kilométerre fekszik. Hiába a távolság, a korábban kaolin-kitermelésről, mofettáiról és borvízforrásairól elhíresült település Csíkszereda város része, és ezzel a két helyszínt összekötő Hargita utca Románia leghosszabb utcájáa – tudtuk meg Zsigmond Enikő geológustól, akivel síszezonban jártuk be a sűrű fenyvesekkel körülölelt teret, ami szinte hemzsegett a síelni vágyó turistáktól.

Hargitafürdő, amely a múlt század elején az ország legnépszerűbb fürdőjének bizonyult, hírnevét főként borvízforrásainak és két működő mofettájának köszönheti. Kezdetben azonban nem is Hargitafürdőként emlegették, hanem Csicsói gödörnek vagy Csicsó üdülőtelepnek nevezték, és körülbelül IV. Béla korától tesznek róla említést – világosított fel Zsigmond Enikő geológus, földrajzi szakíró, akivel vidám sétát tettünk egykori munkahelyének egyik központi helyszínén.

Mint mondta, a borvízforrások, amelyek közül tizenkettőt mára elfödtek, elfojtottak, számos magyar történelmi személyiséget csalogattak a helyszínre, többek között Apafi Mihály fejedelem is az üdülőtelepre járt gyógyulni, ugyanis vasban, széndioxidban, kénhidrogénben gazdagok, egyikük még timsóban is dúskál, amelyek mind jótékony hatást gyakorolnak az egészségre. A vidéken igen gyakori a vasas magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források feltörése, ez pedig erőteljes vulkáni utóműködésről tanúskodik.

A fürdőben található mofetták szintén gyógyhatásúak: a kihelyezett tájékoztató szerint a gázok összetétele 99 százalékban gázból, és 0,9 százalékban radioaktív elemekből áll. Az utóbbiak az emberi szervezetre nyugtató hatással bírnak, és az anyagcsere folyamatokat javítják. A gázok fő összetevője a kén, amely a reumatikus problémákra jelent gyógyírt.

Zsigmond Enikő kiemelte: Hargitafürdő népszerű utazási célpont, nyári évszakban a gyógyulni vágyók keresik fel, télen a síelés kedvelői számára nyújt kikapcsolódást. Az 1300-1400 méteres magasságban lévő sípályákhoz húzóliftek tartoznak, s egy 200 és egy 400 méter hosszú kivilágított pálya is található. A hóbiztosnak számító síterepen decembertől márciusig sízésre alkalmas hó borítja a Kossuth-, Miklós- és Csipike-pályákat.

A vidék élő múzeum, amely a Tolvajos-tetőre is kilátást nyújt, illetve különleges történetű kápolnával is rendelkezik, amelyben fehércsuhás barátok szolgálnak. A pálos szerzetesek két évszázad után telepedtek vissza Erdélybe, mondhatni hazatértek, mert Csíksomlyón ők már a ferencesek előtt jelen voltak, „szemlélődő és lelkipásztorkodó közösségnek” tartják magukat.

A síparadicsomnak ugyanakkor volt egy nem túl fényes időszaka is: a kaolin-kitermelés miatt sok munkásosztálybeli telepedett a helyszínre és lakta le a valamikori hegyi vadászok vagy katonák kaszárnyáit. Gyári épületek, bányák alakultak ki, hogy a mállott andezitből kialakuló, lisztesnek tűnő kaolint megtalálják, majd ipari porcelánkészítésben felhasználják azt.

„Jó, hogy felszámolták a kitermelést, és 2015 után, miután a kaolinbánya befejezte a működését, Csíkszereda vezetősége úgy döntött, hogy igazi síparadicsommá fejleszti Hargitafürdőt!” – lelkendezett Zsigmond Enikő, hangsúlyozva, hogy azóta rengeteg szép új villa, nyaraló épült, „panzió panziót ér”, van, ahol a vendégeket fogadhatják. „Nem drágás, sokan felkeresik még a román vidékekről is, mert barátságosabb, mint Predeal vagy Brassópojána” – tette hozzá.