Szék mára már a Mezőség leghíresebb falujává vált, hiszen mind a mai napig sokat megőrzött egykori hagyományaiból. Láthatunk még az utcán népviseletbe öltözött embereket, és a falu és környéke is számos látványosságot tartogat az érdeklődők számára. Michel van Langeveld, akit ma már mindenki csak Holland Mihályként ismer, 19 éve költözött a mezőségi faluba Hollandiából, azóta pedig aktívan tesz a hagyományőrzésért: felélesztette a Csipkeszegi táncházat, múzeumot és fotókiállítást hozott létre, ugyanakkor több régi, hagyományos széki házat is felújított. Erdély legjei sorozatunk e heti részében a Csipkeszegi Táncházat és Múzeumot járjuk körbe Michel van Langeveld kalauzolásával (VIDEÓ).

Holland Mihály takaros házában fogadott, amit sok munkával újított fel és alakított át, és ahol az új Csipkeszegi táncház működik. Az egykor csűrben minden megtalálható, ami egy jó táncházhoz kell, van „kocsma”, jó padló a táncoláshoz, és a gerendákon sok-sok pár régi széki csizma lóg, amelyek Holland Mihály csizmagyűjteményének csak egy részét képezik. Michel van Langeveld elmesélte, hogy 1980-ban kezdett Hollandiában amatőr tánccsoportba járni, és ott tanulta meg a magyar néptáncot is, amit elsőre nagyon nehéznek talált, majd később nagyon megszeretett. Éveken keresztül járta a magyarországi táncházakat, Erdélyben pedig a rendszerváltást követően jutott el először, és számos faluban megfordult, Korniss Pétert követve pedig képet és videót is készített. Végül úgy döntött 2004-ben, hogy megvásárol és felújít egy régi, omladozó széki házat, ami egykor a csipkeszegi táncháznak adott helyet, és ahol rendezte be gyűjteményét.

Gyűjteményébe ma már több mint 560 pár hagyományos széki csizma tartozik, de van szalmakalap-gyűjtemény is, és a régi hangszereket, kávédarálókat, tányérokat, bútorokat is megszállottan gyűjt. Holland Mihály azt is elmesélte, hogy hogyan jutott hozzá a sok régi tárgyhoz. „Régebben mindig, amikor Hollandiában jártam, hoztam haza Székre holland kávét, és azokkal cseréltem el a csizmákat, szalmakalapokat, bútorokat, vagy bármilyen régiséget. Mindenki tudta, hogy hozzám kell jönni, ha valami régisége van, és sokszor, ha valaki elköltözött a faluból, és ki kellett üríteni a házat az új tulajdonosnak, sok régi bútort nekem adtak vagy én vásároltam meg” – mesélte büszkén.

A csűr után a gyűjtemény is megnéztük, amit abban a házban rendezett be, ahol a régi csipkeszegi táncház volt. Megvásárlásakor már omladozott az épület, de Holland Mihály gyönyörűen felújította, a padlást pedig még megtoldotta egy kicsit, hogy 2017-ben létrehozhassa ott padlásmúzeumát is. Így a régi ház alsó szintjén egy széki tiszta szoba kapott helyet, ahol a széki népviseletet és régi bútorokat is meg lehet tekinteni, a padláson pedig körbe lehet járni, megnézve Michel van Langeveld képeit, amelyeket különböző táncházakban, mulatságokon készített az elmúlt 30 évben, és csodálatos hangszergyűjteményét is, amelyet évek alatt gyűjtött össze gondosan.

Michel van Langeveld szerint megéri Székre ellátogatni, akár 2-3 napot is el lehet tölteni a mezőségi faluban, hiszen egyre több minden van ott: van egy régi sóbánya, egy 800 éves, csodálatosan felújított református templom, ott van a nádrezervátum, és a „széki Medve-tó” is alakulóban van, ahol akár fürdeni is lehet meleg időben. Michel van Langeveld  pedig „egyáltalán nem bánta meg”, hogy Székre költözött, hiszen ott ismerte meg feleségét, Erzsikét, és ott alakítottak ki maguknak egy olyan életet, amire mindig is vágytak, mesélte.