Maszol: ez történt idén a tanügyben
Idén is újdonságok, változások történtek a tanügyben: amellett, hogy új szabályokat vezettek be, történt néhány olyan incidens is, amely felháborodást váltott ki a diákok, a tanárok és a szülők részéről egyaránt. Még mindig probléma a kiskorúak drogfogyasztása, és idén sem oldódott meg a román nyelv oktatásának a kérdése. Vitát váltott ki a betiltott iskolai mobilozás, valamint a büntetőszoba bevezetése, de jó hírt is kaptak a diákok, például, hogy változott az ösztöndíjrendszer, és egy új típusú juttatást is bevezettek. Bár a tavalyi évhez viszonyítva, idén nem történt akkora felfordulás, azt már most elmondhatjuk, hogy a jövő év nem ígérkezik egyszerűnek, hiszen a 2025-ben végző évfolyam az első generáció, amely külön tanterv alapján tanulta a románt, így az érettségi vizsgán is más tételt kapnak, mint a többségi, román társaik.
A 2024-es év rögtön szomorú megállapítással indult: miután az Országos Kábítószerellenes Ügynökség (ANA) munkatársai közzétették adataikat a kábítószerfogyasztásról, kiderült, hogy egyre több diák él hasonló szerekkel, és nagyon megugrott a drogfogyasztás miatt kórházba kerülő gyerekek száma is. Akkor utánajártunk az okoknak. Romániában már évek óta probléma, hogy nagyon korán elkezdenek kábítószert fogyasztani a gyermekek, és legtöbbször – és ez súlyos gond – segítséget sem kapnak, maximum a családtagok próbálják megmenteni az érintettet és elérni, hogy többé ne drogozzon. Hatalmas probléma az is, hogy Romániában a pedagógusok nagy része csak a szakmai továbbképzéseken kap valamilyen gyors felkészítést, de általában csak azt tanulják meg, hogy milyen típusú drogok léteznek. Valójában a belügyminisztériumnak, a tanügyminisztériumnak, az egészségügyi minisztériumnak, valamint az Országos Drogellenes Ügynökségnek összefogva, közösen kellene megoldania a problémát, és egy jól működő drogprevencióba kellene pénzt fektetni.
Áprilisban felháborodást váltott ki az a döntés, miszerint bekameráztatnák az osztálytermeket. Több tanügyi szakszervezet, szülő és pedagógus is megfogalmazta kritikáját: nem támogatják a javaslatot, hogy a pedagógusok és szülők beleegyezése nélkül tegyék ezt meg. Az érintettek úgy vélték, nem ez szorítaná vissza az iskolai agressziót. Végül júniusban született döntés az ügyben: a térfigyelő kamerák felszereléséről az iskola vezetősége dönt a szülők, a nagykorú diákok és az intézmény alkalmazottainak beleegyezésével. Rendkívüli helyzetekben, amikor jelentős számú panasz érkezik iskolai erőszakos cselekményekre, a kamerák telepítéséhez elég tájékoztatni az érintetteket az intézkedésről.
Tavasszal felmerült egy másik probléma is: még mindig nincs minden tanintézménynek iskolapszichológusa. Hargita és Kovászna megyében jelenleg akár több mint ezer gyermek is juthat egy szakemberre, és ritka, hogy egy iskolai tanácsadóhoz csak egy intézmény tartozzon, ahol ő folyamatosan jelen tud lenni. Mint kiderült, az iskolai tanácsadók nagyon leterheltek, mert nagyon széles az a problémakör, amivel foglalkoznak: bullying-esetek, szülő-gyerek kapcsolat, konfliktusok kezelése, prevenciók, még néha fejlesztő foglalkozást is vállalnak. Később sem javult a helyzet: novemberben még mindig távol álltak a tanintézetek attól a törvényes előírástól, hogy maximum 500 gyerekkel foglalkozhat egy szakember az óvodákban, iskolákban.
Kapcsolódó
Mondhatjuk, hogy a nyári érettségiig csend volt a tanügyben, aztán jött a káosz. A hiányos és félreértelmezhető utasítás miatt Erdélyben nem minden megyében, sőt nem minden városban vagy osztályteremben jelölték meg a román dolgozatokon, hogy az magyar tagozaton tanuló diák munkája. Volt olyan megye, például Kolozs, ahol egyáltalán nem jelöltek dolgozatokat, Biharban pedig csak néhányat. Az pedagógusok, szülők és a diákok még napokig reménykedtek, hogy orvosolni lehet a problémát, de ez nem történt meg. Az ügy hatalmas felháborodást keltett, Kolozs megyében a szülők mindent bevetettek, de végül nem sikerült változást elérniük, mivel nem volt jogi alapja a jelölésnek. Erről a helyzetről kijelenthetjük, hogy nem volt átgondolva a rendszer, és nem volt semmi, ami alátámasztaná, hogy Kolozs megye hibát követett el, amikor úgy döntött, hogy nem továbbítja a felügyelő tanároknak az üzenetet, hogy jelöljék a dolgozaton, ha az magyar tagozatosé.
Kapcsolódó
A nyári pihenés után egy sor új változással kezdődött a 2024-2025-ös tanév. Például megváltozott az ösztöndíjrendszer és egy új típusú ösztöndíjat is igényelhettek a diákok. Az I-es és II-es kiválósági ösztöndíj, az érdemösztöndíj, a szociális ösztöndíj, a kiskorú édesanyáknak járó ösztöndíj és a műszaki ösztöndíj mellett jövő tanévtől egy hetediket, a reziliencia-ösztöndíjat is igényelhettek a diákok, amely 300 lejes támogatást jelent majd. Egyébként Az I-es kiválósági ösztöndíj 750 és 3700 lej között változhat. A II-es kiválósági ösztöndíj összege 700 lej, az érdemösztöndíj 450 lej, a szociális ösztöndíj 300 lej, a kiskorú édesanyáknak járó ösztöndíj 700 lej, a műszaki ösztöndíj 300 lej, az új reziliencia-ösztöndíj pedig szintén 300 lejes támogatással jár.
Kapcsolódó
Aztán szeptemberben ismét vita tört ki a mobilozás betiltása, valamint a büntetőszobák bevezetése miatt. Elrendelték ugyanis, hogy azon tanulók esetében, akik a tanítási idő alatt olyan magatartást tanúsítanak, amely megzavarja a tanóra menetét, a tanár dönthet úgy, hogy az adott óra alatt a tevékenységet az iskolában egy másik teremben folytatja. Ebben az esetben kötelezően a tanulót egy másik tanárnak vagy kisegítő alkalmazottnak kell felügyelnie, és a szülőt értesíteni kell. Ez nagy dühöt váltott ki sokakban, a diákszervezetek kérték az illetékeseket, hogy töröljék a „büntetőszoba” bevezetését. A másik újdonság az volt, hogy a diákok bánatára nem használhatják a mobiltelefonokat az órák alatt. Ez azt jelenti, hogy a telefonokat begyűjtik és egy biztonságos, erre a célra kijelölt helyre teszik. A telefonokhoz az igazgatók és osztályfőnökök férhetnek hozzá. Hogy ez mennyire működik, az továbbra is kérdéses.
Kapcsolódó
Már készülhetünk is a következő év nagy kihívására, a román érettségire. Novemberben jelent meg a mintatétel a román nyelvet sajátos tanterv alapján tanuló magyar tagozatos érettségizőknek. A 2025-ben végző évfolyam az első generáció, amely külön tanterv alapján tanulta a románt, így az érettségi vizsgán is más tételt kapnak, mint a többségi, román társaik. A pedagógusok szerint sokat segített volna, ha már egy évvel ezelőtt megjelenik a mintatétel, hiszen megvolt ugyan a tanterv, tizedik osztálytól már ennek az évfolyamnak is volt tankönyve, de megkönnyítette volna a felkészülést, ha korábban tudják, milyen kompetenciákat mérnek az érettségin. Azonban van, aki bizakodó, hiszen ezúttal kizárólag a magyar diákok dolgozatait hasonlítják össze a javító tanárok. Az előző években hátránnyal indultak a magyar érettségizők, hiszen egy román diák az anyanyelvén akár 12 oldalas esszét is írt. Ilyen szintre egy magyar gyerek soha nem jutott el. Probléma azonban, hogy nem tűnik sokkal egyszerűbbnek a tétel, sőt, a harmadik fejtörést okozhat a diákoknak.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
