Mai napig probléma, hogy túlterheltek a diákok Romániában, ugyanakkor nálunk a legnagyobb az iskolaelhagyás mértéke az EU-s országok közül. Kelemen Hunor államfőjelölt Józan ész programja az RMDSZ kormányprogramjának gerince: józan megoldásokkal, józan intézkedésekkel, józan működéssel akar rendet teremteni, és a prioritások között szerepel a diákok tehermentesítése is.

Több probléma is felmerül, egyrészt az állam az utolsó vesszőig megszabja, hogy mit kötelező tanítani, és mi nem fér bele a tantervbe. Miközben mindent (is) meg akar tanítani a gyerekeknek, a személyiség fejlesztésére, a tehetség gondozására, a kreativitás támogatására már sem türelem, sem idő, sem pénz nem marad. Másrészt Romániában a legnagyobb az iskolaelhagyás mértéke az EU-s országok közül. Minden 6. gyerek kimarad az oktatásból. „Eltűnt” az iskolából 70 ezer gyerek. 12 évvel ezelőtt 190 ezren kezdték el az első osztályt. Idén csak 120 ezren jutottak el az érettségiig.

Kelemen Hunor a Józan ész programja bemutatásakor hangsúlyozta, ha nem történik változás, újabb nemzedékeket veszítünk el. Megfogalmazta, heti 36-40 tanóra helyett maximum 30-at akarnak. De nem elég az órák számát csökkenteni, a tananyagot is egyszerűsíteni kell.

Mint mondta, az elmúlt évtizedek azt mutatták, hogy nem lehet minden diáktól ugyanazt elvárni. Ezért az lenne a jó megoldás, hogy bevezessék a kétszintű, differenciált érettségit. „Ha valaki egyetemre akar menni, akkor támogassuk ebben. Ha viszont szakmát tanul, akkor ezt a támogatást adjuk meg neki. A szakoktatás becsületét is vissza kell ismét állítani” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.

A másik gond, hogy a román nyelv speciális oktatása mostanáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Nagy volt az elvárásunk, de a rendszer folyamatosan elmagyarázta, mit miért nem lehet megcsinálni. Legyünk bátrak, végezzük el a korrekciókat, együtt a pedagógusokkal. Írjunk új tankönyveket, ha a mostaniak nem jók. Egyetlen cél kell vezéreljen: a magyar diákok tanuljanak meg tisztességesen románul” – tette hozzá.

Emellett sürgősen meg kell oldani a gyerekek iskolai étkeztetését és a délutáni oktatását. A gyerek, amikor hazamegy az iskolából, akkor sportoljon, játsszon, legyen a barátaival, legyen a családjával és ne az iskolai munkát folytassa otthon is! „És nem utolsósorban: bízzunk a pedagógusokban, becsüljük és támogassuk a munkájukat.  Legyen lehetőségük tanítani és tanulni, ne kelljen papírmunkával tölteniük az idejüket” – mondta Kelemen Hunor.

Korábban nagyobb volt az iskolák mozgástere

Ligia Deca tanügyminiszter szerint a tantervek jók, a tanárok és a tankönyvek a felelősek a túl sok leckéért, pedig a kérdés nem ilyen egyszerű, az igazság pedig középen van. Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szakmai alelnöke a Maszolnak korábban elmondta, különösen az általános iskolában merev a kerettanterv, egyáltalán nem támogatja a differenciált, csoportbontásos oktatást. Felidézte, korábban nagyobb volt az iskolák mozgástere: a tantárgycsoportokon belül eldönthették, hogy heti két történelem és egy földrajzórát tesznek az órarendbe, vagy heti két földrajzot és egy történelmet, hasonlóképpen a biológia-kémia csoportosításáról is határozhattak, erre jelenleg nincs lehetőség.

A Maszol által megszólaltatott Bartolf Hedwig, aki magyar diákoknak írt román tankönyvet a sajátos oktatásra alkalmazva, elmondta: a tantervet a minisztérium hagyja jóvá, a tankönyvet a tanterv alapján írják, és a tanárok általában a tankönyvből tanítanak, még ha nem is követik azt szóról-szóra, és más eszközöket is bevetnek. Ha az ötödik osztályos román tanterv előír egy bizonyos számú szóból álló szöveget, akkor a tankönyv szerzője írhat ennél rövidebbet, de ezzel azt kockáztatja, hogy az a tankönyv nem megy át az értékelésen. Adottak a paraméterek, a nyelvtani témák, ha a tanterv előírja a tárgyeset tanítását hatodik osztályban, a tankönyv szerzője nem engedheti meg magának, hogy ezt ne rögzítse a hatodikos anyagban, például későbbre időzítse, hiszen ha a tankönyv nem tesz eleget a tantervnek, megbukik az értékelésen, részletezte a szakértő.

Van lehetőség a tanterv további egyszerűsítésére?

Bartolf Hedwig szerint 2017-ben történt jelentős előrelépés a jóváhagyott tantervek szintjén. „Még mindig van hely a jobbításra, még mindig fogalmazódnak meg bírálatok” – mutatott rá. Meglátása szerint lehet a jelenleginél is szellősebbé tenni a tantervet, az tükröződni fog a tankönyvekben, másrészt a tanárok is kell bővítsék a módszereik eszköztárát.

Román nyelv és irodalomból is van lehetőség a tanterv további egyszerűsítésére, rövidebb szövegekre, kevesebb nyelvtanra az általános iskolában. A nyelvtani és irodalomelméleti témák egy részét fel lehet tolni középiskolába. Bartolf Hedwig hangsúlyozta, mindent nem lehet és nem is kell kivenni, hiszen a tantárgy neve román nyelv és irodalom, nemcsak a nyelvet kell elsajátítsák, irodalomból is ízelítőt kell kapjanak a diákok. A pedagógusok képzése zajlik, ezt folytatni kell, folyamatosan új módszereket kell megmutatni, és ösztönözni őket ezek alkalmazására.

Jobban beszélnek románul a székelyföldi gyerekek?

„Van elmozdulás, csak nem olyan ütemben, mint ahogy szeretnénk. Lehetne gyorsabban, hatékonyabban változtatni – haladunk a jó úton, nem értünk el még a végére”, mondta a szakértő.

Az előrelépés bizonyítékaként említette, hogy a visszajelzések alapján a székelyföldi magyar gyerekek most már sokkal jobban kommunikálnak román nyelven, mint tíz évvel ezelőtt. „Ha tíz évvel ezelőtt valaki kérdezett tőlük románul, szégyenlősen elfordították a fejüket és továbbmentek. Ma már bátran válaszolnak. A kilencedik osztályban tanító román szakos tanárok is úgy értékelik, hogy azok a magyar diákjaik, akik nyolcadik osztályig az új tanterv, az új tankönyvek alapján tanultak, most már könnyebben kommunikálnak románul. Lehet, nem tudnak egy hosszabb eszmefuttatást előadni román nyelven, de összességében a kommunikáció javult” – részletezte Bartolf Hedwig.

A tantervből fejezeteket lehetne kivenni

Vad Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum matematika szakos tanára megkeresésünkre elmondta, könnyű nyilatkozni – utalt Ligia Deca kijelentésére – de kivitelezni sokkal nehezebb. 

„A miniszter nyilatkozata ámítás, a tanárok mindenképpen a tanterv alapján el kell végezzék a munkát. Csak akkor lehetne az anyagot jobban szétteríteni az évek folyamán, ha egész fejezetek kikerülnének a kötelező tantervből” – részletezte a nagyváradi matematikatanár. Arra is kitért, a jelenlegi óraszám mellett sokkal kisebb tananyagot kellene megtanítani, hiszen a matematikában a „gyakorlat teszi a mestert”.

A gyerekek otthon csak akkor gyakorolnak, ha nagyon muszáj, így az iskolában lenne szükség sokkal több gyakorlásra, a tanultak elmélyítésére.