A tantervek jók, a tanárok és a tankönyvek a felelősek a túl sok leckéért az általános iskola felső tagozatán, szögezte le a napokban az oktatási miniszter. A Maszol által megszólaltatott oktatási szakértő, gyakorló pedagógus és tankönyvíró is úgy véli, a kérdés nem ilyen egyszerű. Abban egyetértettek, hogy a pedagógusok is nyitottak kell legyenek a korszerű, gyerekközpontú oktatásra, nem alkalmazhatják már azokat a módszereket, amelyeket egykor saját tanáraiktól láttak, de ehhez meg kell teremteni a feltételeket. Másrészt hiába „szellősítené” a tanár az anyagot, ha azt úgyis számon kérik a vizsgákon, hiszen akkor a diák kudarcot vall.

Ligia Deca oktatási miniszter úgy fogalmazott, az általános iskola felső tagozatán a tanárok és a tankönyvek felelősek a túl sok leckéért. Kifejtette, hogy a változtatást nem az iskolai tanterv szintjén kell végrehajtani, amely szerinte „kellően szellős”, hanem „a tanáriban”.

A kérdés összetett – az igazság pedig középen

Sok a változó a tanterv, a tankönyvek, a tanárok és a gyerekközpontú oktatás terén, szögezte le megkeresésünkre Ferencz-Salamon Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szakmai alelnöke, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza vezetője szerint nem lehet összehasonlítani a heti egy-két vagy három órás tantárgyakat, amelyeknek különböző követelményrendszerű, tartalmi mennyiségű vagy kompetenciafejlesztésű tantervük, iskolai programjuk van. Annak is más a tétje, hogy a ciklus végén az adott tantárgyból a diák vizsgázik vagy sem.

A pedagógusok sem egyformák, nem mindegy, mennyire nyitottak, motiváltak, a kiégés éppen melyik fokozatánál tartanak, vagy milyen munkaközösségben dolgoznak. Az is változó, hogy milyen eszközök állnak a tanintézetek rendelkezésére, megkapták-e már a a digitalizációs projektekből a felszereltséget, milyen pénzügyi lehetőségeik vannak, és hogy állnak a humánerőforrás terén.

Az igazság középúton van: nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs semmi lehetőség a játékos, gyerekközpontú oktatásra, de az a kijelentés sem állja meg a helyét, hogy a kerettantervek és a tananyag elég szellős, csak a tanárok nem nyitottak, összegezte a szakértő.

A merev kerettanterv gúzsba köti a tanintézeteket

Különösen az általános iskolában merev a kerettanterv, egyáltalán nem támogatja a differenciált, csoportbontásos oktatást, mutatott rá Ferencz-Salamon Alpár. Ezt esetleg a középiskolában lehet úgy megvalósítani, hogy beillesztik az órarendbe, és a pedagógus megkapja érte a fizetést. Felidézte, korábban nagyobb volt az iskolák mozgástere: a tantárgycsoportokon belül eldönthették, hogy heti két történelem és egy földrajzórát tesznek az órarendbe, vagy heti két földrajzot és egy történelmet, hasonlóképpen a biológia-kémia csoportosításáról is határozhattak, erre jelenleg nincs lehetőség.

Kapcsolódó

A tanárokat hibáztatja a miniszter a túl sok leckéért

Az általános iskola felső tagozatán a tanárok és a tankönyvek felelősek a túl sok leckéért, mondta Ligia Deca. Az oktatási miniszter kifejtette, hogy a változtatást nem az iskolai tanterv szintjén kell végrehajtani, amely szerinte „kellően szellős”, hanem „a tanáriban”.

oktatás tanterv tanárok Ligia Deca

Ezt még tetézi, hogy nincs minden tanintézménynek egyforma internetcsatlakozása, pénzügyi erőforrása, lehetősége a humánerőforrás kategóriában, hogy kevesebb adminisztratív feladat terhelje a tanárokat, vagy kevesebb/több a pénzük továbbképzések szervezésére. Dinamikusan alkalmazható kerettantervre lenne szükség, lehessen összevonni tantárgyakat, társas tanítási momentumokat szervezni, például egy fizika és egy kémia szakos tanár tarthasson közös órát, példázta a szakmai szervezet alelnöke.

Mint fogalmazott, egy sor olyan lehetőség beazonosítható, amire technikailag, ha a merev szabályzatot nézzük, jelenleg nincs lehetőség. Minden óraszám egy állásfrakció, minden állástöredék pénzbe kerül, amit nagyon szűkön mér és szigorú ellenőrzés alatt tart az oktatási minisztérium. A normatív finanszírozási rendszerben a gyereklétszám és az állások száma a meghatározó, ilyen körülmények között nincs oktatásszervezési mozgásterük a tanintézeteknek, szögezte le Ferencz-Salamon Alpár.

Az Európa-szinten legvaskosabb matematika-tantervet nehéz„szellősíteni”

Ilyen körülmények között is mindenképpen szükség van arra, hogy a pedagógus nyitott legyen a korszerű, gyermekközpontú, kreatív, interaktív tanórák megtartására, és ilyen téren képezze magát, tette hozzá szakértő. Hangsúlyozta, erre viszont meg kell teremteni a jogi, elméleti, anyagi és oktatásszervezési feltételeket is: meg kell adni a tanintézeteknek a szabadságot, hogy úgy szervezzék meg az oktatást, ahogy az ott tanuló diákoknak a legjobb.

A tananyag képlékeny, változik, aktualizálni kell, ám például matematikából Európa szinten nálunk a legvaskosabb a tananyag. Feszes ritmusban kérik, közben vizsgaidőszak előtt még tesznek be, vesznek ki részeket, ami egyrészt kiszámíthatatlanná teszi a számonkérést, másrészt odavezet, hogy a diákok szoronganak a matematika tanulásától. Ugyanez érvényes a kisebbségi oktatásban a román nyelv tanítására is. A magyar nyelv és irodalom tanításának reformja látványosabb, sokkal több kreativitásra ad alkalmat, és nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok megszeressék. A PISA-felmérés igazolta, hogy a magyar gyermekek jobban teljesítenek anyanyelvből, mint a román gyerekek a saját anyanyelvükön, taglalta Ferencz-Salamon Alpár.

Ferencz-Salamon Alpár szerint, ha úgy változtatjuk a tantervet, hogy az a mai gyerekek számára a valós mértékű kompetenciafejlesztést szolgálja, ha a kimeneti vizsgán is a kompetenciát mérjük és nem a lexikális tudást több órás, több oldalas tételekkel, akkor jogos az elvárás, hogy a tanárok is tegyék hozzá mindazt, ami a gyerekközpontú, interaktív 21. századi oktatáshoz szükséges. Erre meg kell teremteni a feltételeket, hiszen továbbképzések, erőforrás nélkül, az oktatásszervezési környezet és körülmények szabadabban kezelhető módszertana nélkül nem történik meg a változás.

Minden mindennel összefügg

Összetettnek tartja a kérdést Bartolf Hedwig is, aki épp a magyar diákoknak írt román tankönyvet a sajátos oktatásra alkalmazva. A Maszol megkeresésére kifejtette, a tantervet a minisztérium hagyja jóvá, a tankönyvet a tanterv alapján írják, és a tanárok általában a tankönyvből tanítanak, még ha nem is követik azt szóról-szóra, és más eszközöket is bevetnek.

Ha az ötödik osztályos román tanterv előír egy bizonyos számú szóból álló szöveget, akkor a tankönyv szerzője írhat ennél rövidebbet, de ezzel azt kockáztatja, hogy az a tankönyv nem megy át az értékelésen. Adottak a paraméterek, a nyelvtani témák, ha a tanterv előírja a tárgyeset tanítását hatodik osztályban, a tankönyv szerzője nem engedheti meg magának, hogy ezt ne rögzítse a hatodikos anyagban, például későbbre időzítse, hiszen ha a tankönyv nem tesz eleget a tantervnek, megbukik az értékelésen, részletezte a szakértő.

A változás lassú folyamat

Bartolf Hedwig ugyanakkor úgy látja, 2017-ben történt jelentős előrelépés a jóváhagyott tantervek szintjén. „Még mindig van hely a jobbításra, még mindig fogalmazódnak meg bírálatok, de tagadhatatlan a fejlődés” – mutatott rá. Meglátása szerint lehet a jelenleginél is szellősebbé tenni a tantervet, az tükröződni fog a tankönyvekben, másrészt a tanárok is kell bővítsék a módszereik eszköztárát.

„Sok pedagógusnak a volt tanára a modell, úgy tanít, ahogy tőle látta. Be kell vetni új módszereket, de ez nem történik meg egyik napról a másikra” – szögezte le. Felidézte, amikor évekkel ezelőtt az idegen nyelv oktatásában átálltak a klasszikus tanításról a korszerű, kommunikációs alapon történő módszerre, legalább tíz év kellett elteljen, ameddig minden tanár alkalmazta ezt az osztályban.

A társadalom szintjén van elvárás, hogy minden gyorsan változzon, tudjanak a diákok a lehető legkisebb erőfeszítéssel elérni jó eredményeket, ám a változást nehéz sürgetni.

Van lehetőség a tanterv további egyszerűsítésére

Román nyelv és irodalomból is van lehetőség a tanterv további egyszerűsítésére, rövidebb szövegekre, kevesebb nyelvtanra az általános iskolában. A nyelvtani és irodalomelméleti témák egy részét fel lehet tolni középiskolába. Bartolf Hedwig hangsúlyozta, mindent nem lehet és nem is kell kivenni, hiszen a tantárgy neve román nyelv és irodalom, nemcsak a nyelvet kell elsajátítsák, irodalomból is ízelítőt kell kapjanak a diákok. A pedagógusok képzése zajlik, ezt folytatni kell, folyamatosan új módszereket kell megmutatni, és ösztönözni őket ezek alkalmazására.

A szakértő úgy véli, sok múlik a diákok és a szülők hozzáállásán, hiszen nem lehet eredményt elérni, ha a gyerek ki sem nyitja a tankönyvet, a munkafüzetet, vagy a szülő nem biztatja a tanulásra.

A székelyföldi magyar gyerekek bátrabban kommunikálnak románul

Ha mindenki elvégzi a feladatát, előbb-utóbb megmutatkoznak az eredmények, az előrelépés már most is tetten érhető. „Van elmozdulás, csak nem olyan ütemben, mint ahogy szeretnénk. Lehetne gyorsabban, hatékonyabban változtatni – haladunk a jó úton, nem értünk el még a végére. A tantervet a minisztérium hagyja jóvá, ez alapján készülnek a tankönyvek, majd a tanárok feladata, hogy hatékonyan közvetítsék az információt” – fogalmazta meg a pedagógus.

Az előrelépés bizonyítékaként említette, hogy a visszajelzések alapján a székelyföldi magyar gyerekek most már sokkal jobban kommunikálnak román nyelven, mint tíz évvel ezelőtt. „Ha tíz évvel ezelőtt valaki kérdezett tőlük románul, szégyenlősen elfordították a fejüket és továbbmentek. Ma már bátran válaszolnak. A kilencedik osztályban tanító román szakos tanárok is úgy értékelik, hogy azok a magyar diákjaik, akik nyolcadik osztályig az új tanterv, az új tankönyvek alapján tanultak, most már könnyebben kommunikálnak románul. Lehet, nem tudnak egy hosszabb eszmefuttatást előadni román nyelven, de összességében a kommunikáció javult” – részletezte Bartolf Hedwig.

Matematikából ugyanazok a feladatok, mint ötven évvel ezelőtt

A matematika nyolcadik és tizenkettedik osztályban is vizsgatantárgy, a tanár nem szellősítheti a tananyagot, mert azt kockáztatja, hogy hiányosságok lesznek a gyerek ismereteiben, és az megmutatkozik a megmérettetés során, szögezte le megkeresésünkre Vad Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum matematika szakos tanára.

Hozzátette, relatív, hogy mi van a tanárra bízva, nyilván minden pedagógus eldöntheti, hogy mire mekkora hangsúlyt fektet, de ezzel vállalja annak a felelősségét, hogy a diák olyan feladattal szembesül a vizsgán, amivel korábban nem találkozott.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy matematikából gyakorlatilag ugyanazokat a feladatokat oldják a mai napig, mint ötven évvel ezelőtt, hiába változott a nyilatkozatok szintjén a tanterv. A tanár megteheti, hogy halogatja a tananyagot, hogy szellősebbé tegye, de mindhiába „lapátolja” hátra, a nyolcadikos vagy a tizenkettedikes vizsga előtt úgyis mindent be kell pótolni.

A tantervből fejezeteket lehetne kivenni – maradjon idő gyakorlásra

Könnyű nyilatkozni – utalt Ligia Deca kijelentésére – de kivitelezni sokkal nehezebb, hiszen elvárás, hogy a vizsgán teljesítsenek a diákok, ilyen körülmények között a pedagógus nem engedheti meg magának, hogy „szellősítse” a tantervet. Vad Zoltán úgy véli legtöbb plusz-mínusz egy óra játéktere lehet a tanárnak, de azonkívül feszesen tartania kell az ütemtervet, hogy felkészítse diákjait a kimeneti vizsgára. A pedagógus hangsúlyozta, amíg a tantervből nem vesznek ki egész fejezeteket, a tanárnak nincs mozgástere.

„A miniszter nyilatkozata ámítás, a tanárok mindenképpen a tanterv alapján el kell végezzék a munkát. Csak akkor lehetne az anyagot jobban szétteríteni az évek folyamán, ha egész fejezetek kikerülnének a kötelező tantervből” – részletezte a nagyváradi matematikatanár. Arra is kitért, a jelenlegi óraszám mellett sokkal kisebb tananyagot kellene megtanítani, hiszen a matematikában a „gyakorlat teszi a mestert”.

A gyerekek otthon csak akkor gyakorolnak, ha nagyon muszáj, így az iskolában lenne szükség sokkal több gyakorlásra, a tanultak elmélyítésére.