A Szatmárnémetiben szervezett Partiumi Magyar Napok keretében kiállításmegnyitóval egybekötött történelmi előadást tartottak a Képzőművészeti Múzeum udvarán.

A történelmi előadások és megemlékezések szervezését magára vállaló Szent István Kör szervezésében egy igen izgalmas helytörténeti előadásra került sor szerdán a Szatmárnémeti Képzőművészeti Múzeum udvarán: dr. Szabó Zsolt történész a Kölcsey Kör alapításáról, történetéről beszélt.

Kölcsey Ferenc meghatározó személyisége volt korának, az irodalomkritikusi, nyelvújítói, politikusi munkája mellett a magyar nemzeti ima, a Himnusz szövegének megírása miatt is kultusza lett – nem csak Szatmárnémetiben. Mint kiderült, a Szatmár vármegye jegyzőjeként is dolgozó, amúgy elég mogorva természetű Kölcsey nagyon tevékeny személyisége volt a vármegyének, munkája bővebb kiteljesedését pedig csak 48 éves korában bekövetkezett halála akadályozta meg.

Az előadó beszélt az egykori, 19. század eleji egyleti életről is: a Kölcsey Ferenc emléke előtt tisztelgő Kölcsey Kör alapításával 49-re nőtt az egyletek száma Szatmárnémetiben, a szóban forgó szervezet pedig a közművelődést tűzte zászlajára. Több évtizedes működése során a Kör a lehetőségekhez mérten szinte havonta tartott rendezvényeket: irodalmi esteket, fizikai, kémia és társadalomtudományi témájú előadásokat, amelyeknek hallgatósága, főleg a két világháború közötti kisebbségi létben, az akkori társadalom több rétegéből állt. Tehát nem csak a vagyonosok, nemesek kiváltsága volt a Kör tagjának lenni.

A Kölcsey Kör volt továbbá az, amelyik az első szatmári múzeum létrehozását is célul tűzte ki: gyűjteményében elsősorban adományokból származó tárgyak és könyvek szerepeltek, de Szatmári Török Károly világutazó jóvoltából a világ számos pontjáról érkeztek érdekességek a gyűjteménybe – a Vezúv vulkáni hamujától kezdve a egyiptomi Ozirisz-szobrokig.

A történelem viharai azonban nem kímélték a Kört: már a dualista korszak végén csökkent a tevékenysége, az első világháború után, 1923-ban röpke egy évet működött, viszont 1933 és 1938 között élte aranykorát. Október és május között hétfőként szervezett előadásokat, amelyeken összesen 16 ezer hallgató vett részt és a Kör előadói közt szerepeltek olyan erdélyi közéleti hírességek, mint Bánffy Miklós. Tevékenységét a királyi diktatúra alatt, 1938-tól betiltották. A második bécsi döntés után, 1941-ben a Kölcsey Kör átalakult, Kölcsey Társaságként folytatta tevékenységét, már államilag támogatott intézményként. A Társaság végét a második világháború lezárása és annak következményei jelentették.

A Szatmár Megyei Múzeum a témában egy kisebb, javarészt információs táblákból, roll-upokból álló kamarakiállítást is szervezett. A kiállított információhordozó eszközökön Kölcsey Ferenc életéről és munkásságáról tudhat meg többet az érdeklődő, illetve a Kölcsey Kör munkájáról is sokkal bővebb információ érhető el. De, ami a legfontosabb, az az interneten található meg: QR-kódok segítségével olyan oldalakat fedezhetnek fel az érdeklődők – a tervek szerint a következő hónapban elsősorban diákok – amelyek segítenek a kor társadalmának, eseményeinek megértésében.