Évek óta minden tanév elején sokkolja a diákokat, a szülőket, amikor szembesülnek az órarenddel. Különösen a hetedik osztályosok programja megterhelő, esetükben meredek a váltás, naponta hat-hét órát töltenek az iskolában, ez után kellene még elvégezzék a házi feladatot, megtanulják másnapra a leckét. A gyerekeknek heti 31-34 tanórájuk van, bár a régi tanügyi törvény 25 órát írt elő, de azt soha nem tartották be.

Az új tanügyi törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke megkeresésünkre elmagyarázta, az új törvény keretet teremt, a módszertanokat, szabályozásokat ezentúl dolgozzák ki. Abban reménykedhetünk, a következő tanévtől már gyerekközpontú tanterv, program lesz az iskolákban. Az akkori hetedikeseknek is.

Aggódnak a szülők: nem marad idő játékra, sportra, olvasásra

Addig azonban a jelenlegi hetedikes diák, akárcsak elődeik, napi hat-hét órát ülnek az iskolapadban. „Összességében egy 13 éves 41 órát »dolgozik« hetente, vagyis többet, mint egy felnőtt” – fogalmazódik meg az érintett szülők többségében.

A közösségi oldalon a szülői csoportokban rengeteg panasz fogalmazódik meg, de olvasóink is jelezték: ez a program megterheli a gyerekeket.

„Nem hittem a szememnek, amikor megkaptuk a hetedikes gyerekem heti órarendjét: hétfőn 7 óra, kedden 6 óra, szerdán 6 óra, csütörtökön 5 óra, pénteken 7 óra. Összesen 31 óra. Naponta legalább két órát foglalkozik otthon a leckével, sőt hétvégén is tanul. Vagyis több órát »dolgozik«, mint egy felnőtt. Mereszti a szemét a füzetre, a táblára, a képernyőre, legtöbbször elvont dolgokra figyelve” – fogalmazza meg egy román édesanya. Magyar tagozaton ehehz még hozzáadódnak a magyar órák, tehát heti 34 órát tölt egy magyar hetedikes az iskolában, erősítette meg kérdésünkre egy sepsiszentgyörgyi édesanya.

A szülők aggódnak, felmerül bennük, hogy mennyire tud összpontosítani egy gyerek a hatodik, a hetedik órában. A nagyvárosokban ehhez még hozzáadódik a reggel és délután a forgalomban eltöltött idő, így a gyerek késő délutánra érnek haza. „Mikor marad idő játékra, sportra, olvasásra?” – teszik fel a kérdést a szülők. Sokan azt is felvetik, ilyen körülmények között a gyerek megutálja az iskolát, a tanulást.

A korábbi jogszabály heti 25 órát írt elő, de ezt soha nem tartották be

Közben több jogszabály is meghatározta, mennyi lenne oktatási ciklusonként a javallott óraszám, de ezt a kerettantervekben soha nem tartották be.

Az oktatási törvényt módosító 221/2019-es jogszabály azt írta elő, hogy elemi tagozaton átlag heti 20 óra, az általános iskola felső tagozatán, vagyis 5-8 osztályban átlag heti 25 óra, középiskolában pedig heti 30 óra az oktatási kerettantervekben a tantárgyakhoz rendelt óraszám. Az egészségügyi minisztérium 2020 augusztusában adta ki a „gyermekek és fiatalok védelmét, oktatását, képzését, pihenését és kikapcsolódását szolgáló” hangzatos című szabályait. Ebben leszögezik, elemi tagozaton előkészítő és első osztályban napi 3-4 óra, második osztálytól napi 4 óra javallott. Öt-nyolc osztályban napi 4-5 órát, középiskolában és szakiskolában napi 5-6 órát, majd az egyetemi oktatásban napi 6-7 órát rögzítenek.

Vagyis egy hetedikes osztályos tanuló legtöbb heti 25 órát kellene eltöltsön az iskolában, ehhez képest az órarendjükben 30-31 óra szerepel. De ezeket a szabályozásokat egyetlen évfolyamon sem tartották be. Az új oktatási törvényben már nem szerepelnek rögzített óraszámok.

Évek óta visszatérő probléma

Ez a probléma minden évben felmerül hiszen egy 5-8 osztályos diáknak hetedik osztályban a legnagyobb a heti óraszáma, mutatott rá Ferencz-Salamon Alpár, aki szülőként is megtapasztalta, mit jelent, amikor a gyerek heti 34 órát tölt az iskolában. Kifejtette, hatodik osztályhoz képest hetedikben még bejön a kémia, a kisebbségek történelme, a társadalmi nevelés változatlanul megmarad, a vizsgatantárgyak óraszáma nem csökken. Sőt, akik két idegen nyelvet tanulnak, mert az előkészítő osztályban már elkezdtek egyet, amihez ötödiktől még hozzátettek egy másikat, még több órát tanulnak. Valóban nagyon sok tanórájuk van, összegezte a pedagógus.

Két törvény között 

Az új tanügyi törvény víziója az, hogy nem szabályozza le az oktatást a legapróbb részletekig, így szeretnék elkerülni a korábbi jogszabály, a 1/2011-es törvény hibáját, amit folyamatosan „toldozni-foltozni” kellett, mutatott rá a szakmai szövetség alelnöke. Felidézte, a korábbi törvénybe az eredeti szöveghez képest belevittek olyan passzusokat, amit tulajdonképpen másodlagos törvénykezéssel kellett volna szabályozni.

Az új törvény keretet teremt, és a másodlagos törvénykezések – alkalmazási módszertanok, szabályzók- szintjén fogják ezeket a kérdéseket részletezni. „Technikailag most két törvény között vagyunk: a már nem érvényben levő 1-es törvény, és a 198-as, amely jogilag érvényben van ugyan, de amelynek a passzusai még nincsenek aktivizálva” – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár. Időközben a tanügy minisztérium kiadott egy alkalmazási ütemrendet, miniszteri rendelettel jóváhagyott naptárt, hogy a különböző működési szabályzatokat, módszertanokat mikorra készítik el.

Amikor ezeket véglegesítik, abban a pillanatban lesz érvényben a törvény adott passzusa, például az iskolák működési szabályzata, vagy a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a tananyagok, iskolai programok.

Addig ebben a tanévben a jelenleg érvényben levő kerettantervek szerint változatlanul állítottak össze az órarendeket. Időközben alakulnak a munkacsoportok, hogy dolgozzanak az új kerettanterveken, de ezek a mostani hetedikes generációt nem érinti.

Inkább ne siessék el

Gyerekközpontú nemzeti alaptanterv, iskolai programok, kerettantervek kellene szülessenek, amelyek a tudást, információátadást segítik elő, és valós mértékben fejlesztik a kompetenciákat, szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. Ebből kiindulva úgy véli, inkább ne siesse el a minisztérium ezek kidolgozását, hanem alaposan igyekezzenek kidolgozn, véleményeztetni, majd a fokozatosság elve szerint bevezetni, hogy az minél gördülékenyebb legyen és „minél kevesebb konfúziót okozzon az egyébként is elég zaklatott oktatási rendszerben”, részletezte a szakértő.

A tanügyi törvény tesz arra utalást, hogy a helyi tantervek mértéke kell erősödjön, a választható, opcionális tantárgyak száma növekedjen, valamint arra is, hogy a törzsanyag milyen értékek és kompetenciák mentén kell összeálljon, az a gond, hogy időbe telik, amíg ez így összeáll.

A legtöbb miniszteri rendelet és kormányhatározat, amely technikailag működésbe lendíti a tanügyi törvényt, még ebben a tanévben meg kell szülessen, tehát elméletileg jövő szeptembertől már érvénybe léphet, reménykedik az RMPSZ szakmai alelnöke.

„Reméljük, hogy mindez hatékonyan, a megfelelő logikai és észszerűségi sorrendben történik, és mellé rendelik az tárgyi, digitális eszközöket, tankönyveket amelyek segítik a folyamatot” – összegzett Ferencz-Salamon Alpár.