A most vizsgázó nyolcadikosoktól azt kérjék és annyit, amennyit valós mértékben adhatott a diákoknak az elmúlt időszakban a rendszer, fogalmazta meg szülőként is elvárását a vizsgával kapcsolatban Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. A Maszol megkeresésére kifejtette, reméli, hogy pedagóguspárti és gyerekközpontú lesz az új oktatási törvény alkalmazása.

Vajon a diák, a ma nyolcadikos, végzős tanuló mit is kapott a rendszertől? – teszi fel a kérdést Facebook-bejegyzésében Ferencz S. Alpár, akinek a kisebbik lánya most vizsgázik. Kifejti, a nyilatkozatokban azt halljuk, az elmúlt négy esztendő ismereteit, tudását, tanításának eredményeit mérik, valamint a nemrég még zajló sztrájkidőszak lezárása kapcsán, hogy a vizsgákat normális körülmények között szervezik meg.

Pandémia, online oktatás, változások nehezítették a felkészülést

A pedagógusszövetség alelnöke számba veszi a most vizsgázó nyolcadikosok elmúlt négy esztendejét. „Egy bizonyos mértékben normálisnak vagy inkább szokványosnak mondható ötödik osztály után másfél-két tanévnyi pandémiás és járvány utáni időszak következett. A ma vizsgázó generáció 6. és 7. osztályának időszaka során, minden pedagógusi igyekezet ellenére, előbb az online oktatásra történő átállás nehézségei, majd annak eszköztári, módszertani és pedagógiai korlátai, s ezt követően a »visszatérés« bizonytalanságai nehezítették a felkészülést” – fogalmaz.

Rámutat, ebben az időszakban a szaktárca csökkentette a vizsgára szükséges tananyag mennyiségét, a diák tanulmányi átlagát két jeggyel, minimális jelenléti és értékelési követelmények körülményei között is le lehetett zárni. Ezt követően a „modulos" szerkezetű nyolcadik osztály nem szokványos tanévét két intézkedéssel indították: a pandémia alatt kivett tananyag részeket visszatették, majd elrendelték, hogy többet nem számít az 5-8. osztályos tanulmányi átlag a felvételi általános megállapításában. Végül a tanév sztrájkkal zárult, a tanulmányi eredményeket ismét két jeggyel is le lehetett zárni.

„Egy újabb áldozati nemzedék, mondják. Talán ez is rendszerünk furcsa normalitásának a része...” – állapítja meg Ferencz S. Alpár.Most, amikor a négy év ismereteinek és képességeinek mérése zajlik, az lenne az igazságtétel, ha azt és annyit kérnek a diákoktól, amennyit a rendszer adott neki.

„Reménnyel és izgatottan várjuk a héten minden vizsganapon a tételeket... Mert a remény hal meg utoljára. Szívem a héten lányommal és minden nyolcadikossal együtt dobban. Legyetek ügyesek!” – zárja bejegyzését a pedagógus.

Reménykedjünk, hogy az új törvény alkalmazása gyerekközpontú rendszert eredményez

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az új oktatási törvény kapcsán reménykedhetünk-e, hogy a következő években gyerekközpontúbb lesz a rendszer, Ferencz S. Alpár kifejtette, a törvény betűje erre még nem ad választ, de bízik benne, hogy alkalmazásában pedagóguspárti, gyerekközpontú és életcélú lesz. „Reméljük az alkalmazás során a törvény lehetőségeket nyújt a tanároknak, hogy olyan képességeket és készségeket fejlesszenek, melyeket hosszú távon és a mindennapi életben tudnak hasznosítani a diákok. A jelenlegi vizsgaközpontú rendszert ebbe az irányba kell elmozdítani” – mondta a szakmai szövetség alelnöke. Hozzátette, bár nagy szükség lenne rá, a pályaorientációra az új törvényben sem körvonalazódik megoldás.

A törvény ugyanakkor új nemzeti alaptantervet ír elő, tehát új tananyagot kell összeállítani, az alapján új tankönyveket írni, az oktatás folyamatában is új célkitűzések fogalmazódnak meg. Ha mindez véglegesítődik, akkor derül ki, mennyire lesz gyerekközpontú az új rendszer, addig reménykedünk, szögezte le Ferencz S. Alpár.