A Házsongárdi temető 248 sírhelyének védetté nyilvánítását kéri sürgősséggel a Házsongárd Alapítvány, és ez már a kompromisszumos listájuk, ugyanis eredetileg mintegy 400 védetté nyilvánítását kérték még 2021-ben – erről is beszámolt a Házsongárd Alapítvány igazgatója és a titkára a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett keddi panelbeszélgetésen, amelynek témája az emlékhelyeink védelme volt.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetet, a Házsongárd Alapítvány igazgatóját és a magyarországi Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját kérdezték a nemzeti emlékhelyek fontosságáról, mai helyzetéről, a nemzetközi tapasztalatról és a hogyan továbbról szervezett beszélgetésen kedden, a Kolozsvári Magyar Napok keretében, a #főtér23 helyszínen.

Az emlékhelyeink megőrzésében – az anyaországban és itthon is – a kulcs a fiatalok bevonása, hogy élményeken keresztül megismerjék, az identitásuk részévé tegyék, és mozgalommá szélesedjen a sírhelyek megőrzése, restaurálása – ezt hangsúlyozta többek között mindkét meghívott. 

„Nem elveszett ügy, és nem is szeretem, amikor siratják a Házsongárdi temetőt” – emelte ki a Házsongárd Alapítvány igazgatója. „Hiszek abban, hogy ez nem egy személytől függ, nem attól, hogy egy iskola igazgatója vagy egy támogató tovább segít-e, hanem mozgalommá kell szélesíteni” – mutatott rá Gergelyné Tőkés Erzsébet, felidézve, hogy egykor osztályfőnökként vitte a gyerekeket a Házsongárdi temetőbe, „a tanár-diák együttműködésből és a gyerekek visszajelzéséből” nőtte ki magát a Házsongárd Alapítvány, amely idén lesz 25 éves.

Elmondta, a Covid-járvány előtt már minden iskolában önjáró csoportok alakultak ki, amelyeket a gyerekek alkottak – barátok vagy osztálytársak –, akik még nyáron is sokszor csak szórakozásból vagy séta apropóján kijártak a temetőbe, és gondozták a sírokat. Úgy gondolja, mivel ő maga már nem tanít, a témára érzékeny tanároknak kellene feléleszteniük azt, ami a járvány alatt megtört.

„Kisebb csoportokat kellene megszervezni városszerte, és azzal nagyon-nagyon sokra mehetnénk. Így is haladunk, pályázunk, megteszünk mindent, amit lehet, de ha nincs mögöttünk a jövő nemzedék, akkor az egész elhal szép csendesen. A jelmondatunk az Illyés Gyula-verssor volt: »őrzeni kincses temetőket«. Nálunk ez a szépség, hogy kincses is a temető, és még úgy, ahogy megvan. Nem kell megijedni a feladattól” – hangsúlyozta.

„A holt lelkek is segítenek”

A Házsongárd Alapítvány jelenleg 700 sírt gondoz. Mint az igazgató elmondta: „nem megbízással és fizetéssel, hanem adományokból, önkéntes munkából adódóan”, valamint kriptákat újítanak fel szintén adományokból, pályázati támogatásból. Ezt látja járható útnak, mondta, kiemelve, sosem volt szükség arra, hogy szponzorokért kilincseljenek, mint fogalmazott: „többször mondtam, hogy a holt lelkek is segítenek. Úgy érzem, ha tiszta szívvel és jóakarattal közelítünk a témához, ami mindannyiunké, akkor nem marad viszonzatlanul a kérés”.

„Négy cég egy évtized óta segít minket, ők ajánlották fel. Hiszem, hogy mint a mindennapi kenyér, ez is meg kell adódjék kéregetés és nyomásgyakorlás nélkül” – fogalmazott. Beszámolt arról is, hogy Magyarországról sok segítséget kaptak és kapnak, például a Bethlen Gábor Alapon keresztül. A Nemzetpolitikai Államtitkárság minden évben biztosítja a működésüket és a restaurálásokban is részt vállalnak. „Bár a restaurálások nagyon sokba kerülnek: a legkisebb kripta felújítása legkevesebb 30 millió forintba (3,85 millió lej – szerk. megj.) kerül” – adott példát.

A hivatalok kétarcúsága a legnagyobb gond

Hogy milyen nehézségekbe ütköznek a Házsongárd Alapítvány tevékenysége közben, erre a kérdésre elmondta, bár a tulajdonos polgármesteri hivatal illetékes igazgatóságával látszólag jó kapcsolatban vannak, a felszín alatt valójában „az a hozzáállás, hogy »ha kellett nektek műemlékvédelem, akkor járjátok végig az utat«. Ez azt jelenti, hogy egy kis kő restaurálásához is kell építési engedély, aminek a megszerzése egy év körülbelül. Ezek után az anyagi fedezetnek is meg kell lennie. Gyakran abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy van pénz, de nincs engedély, vagy fordítva. E két szélsőség között vergődünk” – szemléltette a helyzetet. Hozzátette, Sipos Dávid elnök nagy szakértője a jogi csavaroknak, és fáradhatatlanul megmozgat minden követ a haladásuk érdekében.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet azt látja nagy szerencsének, hogy sikerült 400 síremléket műemlékké nyilváníttatniuk még akkor, amikor az RMDSZ először kormányon volt, „hiszen azokhoz így már nem lehet nyúlni”. Ez jelenti a megoldást szerinte a továbbiakban is, ezért mintegy 400 védetté nyilvánítását kérték már évekkel ezelőtt. Nemrég értesítették az alapítványt, hogy a listából csak 35-öt fogadtak el.

Kapcsolódó

Házsongárdi műemlékek a bürokrácia útvesztőjében – Veszélyben vannak a sírhelyek

2021-ben kezdeményezték újabb 414 sírhely és sírkő műemlékké nyilvánítását, azonban Bukarestben elakadt ez az ügy, másfél éve nem történt előrelépés.

Házsongárdi temető Házsongárd Alapítvány műemlék sírhely

„Tévedésből vagy ismeret hiánya miatt előfordult, hogy a védett sírok között is dúltak, de egyébként az a 400 biztosított, és felterjesztettünk újabb 400-at. Egy év alatt kellett volna választ kapnunk, de most már a negyedik évben vagyunk, és még mindig nincs jóváhagyva” – számolt be.

Részletesebben Sipos Dávid, az alapítvány titkára ismertette a helyzetet. Elmondta, „a 2021 decemberében leadott listán olyan sírhelyek szerepelnek, amelyek a Kertek parcellában találhatók, és nemesi leszármazottak lennének az egykori tulajdonosok, ám most már csak bérlők, vagy nem is élnek már, esetleg szétszóródtak a világban, így nincs, aki megváltsa a sírhelyeket, amelyeket 1961-ben államosítottak”.

Beszámolt arról, hogy benyújtottak egy 414 tételes listát, amitől minden hivatal „megijedt”, így hamar rájöttek, hogy kompromisszra lesz szükség. „Mi is kell hagyjunk belőle, illetve olyan ajánlattal is jöttünk, hogy például tíz sírhelynek nem tíz, hanem egy adatlapja lett, egy sírkertként terjesztettük fel – például a diakonisszák sírhelye esetében –, ezzel is csökkentve a számot” – sorolta.  

Jogi kiskapu: továbbadtak sírokat

Mint Sipos Dávid elmondta, várták, hogy a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal képviselőivel véglegesíthessék ezt a listát, azonban ez máig nem történt meg.  

„Időközben éppen azokat a sírokat kezdték el továbbadogatni, amelyek fel voltak terjesztve erre a listára, kihasználva a jogi kiskaput, hogy az egyéves védettség lejárt 2022-ben, és továbbadható, azonban azoknak a sírhelytulajdonosoknak, akiknek a bérleménye volt egy ilyen védelemre felterjesztett sírhely, azt válaszolták, hogy nem szabad hozzányúlni a sírhoz, csak akkor, amikor döntés születik. Azaz egyik oldalon tovább lehet adni, másik oldalon, ha valaki kéri, nem lehet hozzányúlni. Három-négy sírhely el is tűnt, júniusban két hatalmas, 3 méteres obeliszk eltűnt” – számolt be. Ezek után az alapítvány „minden létező fórumon” feljelentést tett, hogy kivizsgálják az ügyet.

„Ennek hatására most már az örökségvédelmi hivatal is lendületbe jött, és elkészítették a maguk listáját 35-ös darabszámmal, azaz a felterjesztett 414 sírhelyből összesen 35-öt tartottak műemlék státuszra érdemesnek. Ezek után mi is elkészítettünk egy újabb listát, egy kompromisszumos listát, amiben 248 darab van, és tekintettel a rongálásokra, sürgősségi eljárással kérjük a műemlékké nyilvánításukat, és reménykedünk a pozitív elbírálásban” – zárta beszámolóját az alapítvány titkára.

6300 védett sír Magyarországon

Hogy Magyarországon mi a gyakorlat a nevezetes sírok, emlékhelyek védelme, felújítása terén, erről a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Móczár Gábor elmondta: Európa-szinten párját ritkítja az, ami Magyarországon gyakorlat, hogy törvényben rögzített védelem alatt állnak a sírok, a történelmi és nemzeti emlékhelyek, amelyeknek „a legfőbb küldetése a történelmi emlékezet fenntartása”.

Mint mondta, 600 különböző helyszínen több mint 6300 védett sír van Magyarországon, és az intézet minden évben kap egy keretösszeget – körülbelül 75 millió forintot (9,62 millió lej – szerk. megj.) – az államilag védett sírok felújítására, ez azonban nem túl sok, összevetve a Házsongárd Alapítvány igazgatója által is említett 30 milliós kriptafelújítási költségvetéssel.

Úgy látja, most kezd kialakulni egyfajta társadalmi szerepvállalás e téren, azaz hogy tehetősebb emberek felvállalják emlékhelyek restaurálásának finanszírozást.

Ebben áttörést hozott, hogy a Most vagy soha című Petőfi-film forgatásakor felajánlást kaptak a Petőfi család síremlékének felújítására, ami „pozitív hullámot indított el”, azóta „többen is megkerestek minket, és több gyönyörű síremlék felújítása indult el a Fiumei úti sírkertben, így újult meg Arany János síremléke vagy a Munkácsy-síremlék is” , ugyanakkor a Jókai 200-as bicentenárium apropóján felerészt magánadományból, felerészt pedig kormányzati támogatásból, éppen megújul Jókai Mór síremléke, amely a Fiumei úti sírkert központi, emblematikus helyszíne.

A vidéki közösségek viszont nem várnak minden esetben a kormányzati vagy intézményi segítségre, hanem csak engedélyt kérnek a síremlékek felújítására – tette hozzá.

Kell a QR-kód?

A beszélgetésen arra is kitértek, mennyire tudják igénybe venni a technikai lehetőségeket, hogy a fiatalokhoz is eljusson digitálisan az információ az emlékhelyekről és fontosságukról.

A Házsongárdi Alapítvány igazgatója szerint, bár ennek technikai akadálya nem lenne, hisz óriási az adatbázisuk a sírhelyekről, emlékhelyekről, átfogó térkép is készült a legmodernebb technikával, „ugrásra készen állunk, csakhogy még nem érkezett el az az idő, amikor ezt könnyedén és veszélytelenül tudjuk használni”.

Mint rámutatott, nem szeretnék felhívni a figyelmet a sírokra: „ha valakinek rongálni lenne kedve, akkor ne kapja készen QR-kód által azt a bizonyos műemléket. Itt mindig kétfelé kell játszani, hogy haladjunk is előre, de a másik vonalat is szemmel kell tartani”.

Kapcsolódó

Virtuálisan is bejárható lesz a Házsongárdi temető

Az Atlas Házsongárd címet viselő projekt keretében egy széleskörű digitális felmérést és dokumentálást végeztek, amelynek egy részét pénteken mutatták be a Szabók bástyájának kiállítóterében.

Házsongárdi temető Házsongárd Alapítvány térkép digitalizálás

Eközben Magyarországon, mint a főigazgató elmondta, a 600 védett helyszínből körülbelül 80 esetében már szerepel a parcellakövön olyan QR-kód, amin keresztül minden egyes védett sírban nyugvó személynek a fényképe, az életrajzi adatai, a pályafutásának a jelentősége elérhető.

Ezenkívül a határon túli magyar emlékezeti helyszínek összegyűjtése is megkezdődött ebben az adatbázisban, minden határon túli jelentős helyszínről síremléktől kastélyig, tette hozzá.

A fiatalok bevonása a kulcs

A közös nevező az itthoni és anyaországi emlékhelyek védelmében a gondozásában a fiatalok bevonása, hogy magukénak érezzék ezeket – ezt hangsúlyozta a magyarországi Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Móczár Gábor is a beszélgetésen. Intézményük 600 helyszín védett emlékhelyeit kezeli, de céljuk nemcsak ezek megőrzése, hanem a fiatal generáció bevonása ebbe a tevékenységbe.

Elmondta, a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program által a céljuk, hogy a diákokat élményalapú oktatással, kreatív feladatokkal – mint például a helyszíneken képes krónika vagy mémkészítés, interjúzás – aktívan bevonják a nemzeti emlékhelyek felfedezésébe, ezáltal erősítve identitásukat és helyi kötődésüket. Mint mondta, egyre több diákot vonnak be, közel 130 ezer gyereket visznek el történelmi helyszínekre, és a program terjeszkedik határon túlra is.

„A cél az, hogy kialakuljon egy olyan identitáserősítő élményemlékezet, ami a gyerekeket odaköti ahhoz a történelmi környezethez, ahol ők laknak. Nekünk nem az a dolgunk, hogy az erdélyi szórványban vagy tömb magyarságban élő gyerekeket hozzáédesgessük az anyaországi magyar történelmi helyszínekhez, hanem hogy ők minél több mindent tudjanak és ügyesen fedezzék fel azokat, amelyek ott találhatók, ahol ők élnek. Ez csak úgy működik, ha ehhez tudunk és próbálunk segítséget nyújtani, ha beépítjük mindazt, amit egyébként a helyben dolgozó harcosok már kitaláltak és kitapasztaltak. Úgy gondolom, a következő egy évben ezen a területen is dolgozhatunk majd” – fejtette ki Móczár Gábor a kolozsvári panelbeszélgetésen.