Házsongárdi műemlékek a bürokrácia útvesztőjében – Veszélyben vannak a sírhelyek
Már több mint két évtizede harcol a Házsongárd Alapítvány a pusztuló műemlék sírok restaurálása mellett azok országos műemlék-regiszterbe vételéért. 2021-ben kezdeményezték újabb 414 sírhely és sírkő műemlékké nyilvánítását, azonban Bukarestben elakadt ez az ügy, másfél éve nem történt előrelépés. Súlyos probléma azonban, hogy a listára felvett sírhelyek közül háromnál új temetkezés történt. Ahhoz, hogy továbbiakat megakadályozzanak, az egyetlen megoldás az, ha műemlékké nyilvánítják a sírhelyeket. Ez azért fontos, mert védettséget nyújt, hiszen a lejárt, de műemlékké nyilvánított sírokat nem lehet új bérlőnek kiadni.
A Házsongárdi temető egésze műemlék, és ezen belül 396 sírhely vagy sírkő külön műemlékként van nyilvántartva.
Jogilag már semmit sem tehetnek. 2023 nyaráig még haladtak az üggyel, de másfél éve ez teljesen leállt – mondta el megkeresésünkre Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány titkára.
Hol akadt el?
Mint Sipos Dávid kifejtette, látva az évek óta tartó pusztítás mértékét és sebességét, 2021 februárjában első lépésként letették a dossziét a Regionális Műemlékvédő Bizottsághoz, miszerint újabb sírhelyeket jelölnének műemléki védettségre, Kolozsváron ezt jóvá is hagyták, értesítették a városházát is, így 2021 decemberében elindult a jelölési procedúra, ami azt jelenti, hogy a sírhelyek automatikusan A kategóriás műemléki védettség alá kerültek a minisztériumi döntésig, de maximum egy évig.
2022 októberében törvénytelen módon (az egyéves védettség ideje alatt) továbbadták Józan Miklós unitárius püspök sírhelyét, ahol új temetkezés történt. Az unitárius egyház emiatt beperelte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, de a per még 2024. novemberében nem ért véget.
Sipos Dávid szerint végül 2023 februárjában került Bukarestbe a dosszié. Előbb az országos jelölő bizottság, majd az országos műemlékes bizottság is elfogadta a kérelmet. 2022 februárjában a dosszié az Országos Örökségvédelmi Intézethez (INP) került. Nekik az a dolguk, hogy kódot adjanak a műemlékeknek és felterjesszék aláírása a miniszterhez.
Ez a dosszié még nem jutott el a kulturális miniszterhez, másfél éve az Országos Örökségvédelmi Intézetnél van, ahol nem kezdenek vele semmit, emelte ki a titkár.
Sipos Dávid szerint az ügyintézés során többször is nehezményezték, hogy túl sok sírhelyet tettek fel a listára, de mind mondta: csak úgy lehet megvédeni ezeket, ha külön-külön lecsapnak rájuk, és mindegyik megkapja a műemlékkódot. Emellett az Országos Örökségvédelmi Intézet képviselője hiányosságokat is talált a dokumentumokban, azonban ezeket javították.
„Elfogy a listáról a védeni való síremlék”
Másfél éve csak ígéreteket kapnak az Országos Örökségvédelmi Intézettől, amelyekből eddig semmi nem valósult meg – tudtuk meg a Házsongárd Alapítvány titkárától. Elkeserítőnek tartja, hogy ebben a helyzetben azt csinálnak a sírhelyekkel, amit akarnak. A lista továbbra is az örökségvédelmi intézetnél van, de már három sírhely is eltűnt azóta. Sipos Dávid szerint mire az INP valamit mozdul, elfogy a listájukról a védeni való síremlék.
Megkerestük az ügyben Csók Zsoltot, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régészét, aki szerint ez egy nagyon szomorú helyzet. „Ilyenkor is látjuk, hogy mit jelent az, amikor van képviseletünk Bukarestben. Amíg az RMDSZ kormányon volt, meg lehetett valósítani olyan projekteket, amelyek a magyar közösség szempontjából fontosak voltak. Ahogy eljöttünk, ez a projekt leállt” – mondta Csók Zsolt, aki szerint Bukarestben gyakorlatilag megsemmisítik azokat a projekteket, amelyek a magyarságnak fontosak.
Elmondta, felfoghatatlan, hogy a polgármesteri hivatal és az országos bizottságok is jóváhagyták a sírhelyek listáját, és az Országos Örökségvédelmi Intézetnél mégis blokkolják, most már másfél éve.
Jelenleg 396 sírhely vagy sírkő külön műemlékként van nyilvántartva
Mint ismeretes, a kolozsvári Házsongárdi temető B kategóriás műemlék, ám ez a védettség kevésnek bizonyult az egyik legfontosabb erdélyi magyar Pantheon számára. Éppen ezért 2010-ben Kelemen Hunor első miniszteri mandátuma alatt megalakult egy munkacsoportot, amelynek célja a Házsongárdi temető értékeinek megőrzése volt, a temetőben lévő síremlékek műemlék jellegének megóvása, a sírrongálások megállítása.
2011. végére az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elfogadta azt a 397 tételből álló, sírok és síremlékek dokumentációját, amely által ezen sírok és síremlékek az országos műemlékjegyzékbe kerültek. 2012. február 13-án Kelemen Hunor miniszteri rendelettel erősítette meg a Házsongárdi temető egyéni műemlékké nyilvánított sírjainak a védettségét. A miniszteri rendelet a Házsongárdi temető 397 műemlék sírjának nyújt védelmet.
Hogy lehet megvédeni a történelmi fontosságú sírhelyeket?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ két törvénytervezetet is benyújtott a parlamentbe, amelyek megvédenék a történelmi személyiségek sírhelyeit, a hősöknek állított emlékműveket, kriptákat.
Több nagyvárosban gondot okoz a temetők zsúfoltsága, ami veszélyezteti a történelmi személyiségek sírhelyeit, a hősöknek állított emlékműveket, régi kriptákat. Az egyik tervezetről október elején döntött kedvezően a parlament felsőháza. Ez lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy könnyebben hozzanak létre új temetőket, az ehhez szükséges területek kisajátításával.
A másik tervezet pedig a történelmi fontosságú, régi sírhelyeket védi meg, törvénybe foglalja azok jogállását. A tervezet továbbá kimondja: a temetők ösvényeit, zöldövezeteit gondozni kell, és biztosítani kell azok őrzését, védését. Ezt október közepén fogadta el a szenátus.
Mindkét törvénytervezetet el kell fogadnia a képviselőháznak is, mielőtt életbe lépne.
CSAK SAJÁT