Az elmúlt napokban – miután Ligia Deca tanügyminiszter bejelentette, hogy sürgősségi kormányrendelettel módosítanák a tanügyi törvényt úgy, hogy az iskolák dönthessenek a térfigyelő kamerák felszereléséről – több tanügyi szakszervezet, szülő és pedagógus is megfogalmazta kritikáját, miszerint nem támogatják a javaslatot, hogy a pedagógusok és szülők beleegyezése nélkül bekamerázzák az osztálytermeket. Utánajártunk, mit gondolnak a tanárok, a diákok és a szülők a tervezetről.

A jelenleg hatályos tanügyi törvény a tanárok, szülők, illetve nagykorú tanulók véleményének kikéréséhez köti a térfigyelő berendezések felszerelését az iskolában, a javasolt módosítás értelmében az iskola vezetősége önállóan dönthetne erről. A felvételeket csak bántalmazási ügyek, illetve magántulajdon ellen elkövetett tettek felderítésére lehetne felhasználni a javaslat szerint, tanári munka kiértékelésére nem.

A tanügyminisztérium azért módosítaná a törvényt, mert meglátásuk szerint így megoldhatnák az iskolai erőszak jelentette problémát.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség azonban ellenzi ezt az intézkedést. Indoklásuk szerint nem ez oldaná meg az iskolai agressziót, ugyanakkor a megfigyelt személyek beleegyezése nélkül a román állampolgárok alapvető jogai elleni támadásnak is vehető.

Az érdekvédelmi képviselők kiemelik, az iskolai erőszakkal a tanügyi rendszer teljes megreformálásával lehet felvenni a küzdelmet. Az intézkedések között maradéktalanul szerepelnie kell a tanár-diák-szülő bizalmi kapcsolat megvalósításának, elegendő számú iskolai pszichológus alkalmazásának. Segítene az iskolai erőszak elleni küzdelemben, ha az erőszak, bántalmazás, kiközösítés megelőzésére kidolgozott programokat alaposan feldolgoznák az osztályfőnöki órákon, az áldozatok kapják meg a szükséges támogatást, az elkövetők pedig értsék meg tetteik következményeit, majd „rehabilitálják” őket.

Egyenként kellene megvizsgálni a tanintézeteket

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, a Kolozsvári Református Kollégium biológia szakos tanára megkeresésünkre elmondta, nem feltétlenül ez a jó megoldás az iskolai erőszak visszaszorítására. „Egyenként kellene megvizsgálni a tanintézeteket, hiszen valóban vannak olyan problémás iskolák, ahol jelentős gondot okoz az iskolai bántalmazás, és ezekben az intézményekben segíthetne is ez az intézkedés” – véli a pedagógus.  Ugyanakkor szerinte is megosztja a pedagógusokat a kérdés, sokan ellenzik, „sértőnek éreznék”, ha megfigyelnék a tevékenységüket.

Vannak olyan tanintézetek, ahol indokolt lenne bevezetni ezt a lépést – tette hozzá Mihályfalvi Katalin, aki úgy gondolja, az iskolai agressziónak a gyökereit kell feltárni és ez alapján iskolákra lebontva megtalálni a megoldást.

Az intézkedés nem orvosolja a probléma gyökerét

A Maszolnak nyilatkozó iskolás gyermeket nevelő édesanya szerint több megdöbbentő eleme van ennek a történetnek. „Egyrészt, hogy olyan mértéket öltött az iskolai agresszió, hogy ilyen drasztikus intézkedésekre van szükség. Bántalmazza a tanár a diákot, a tanuló a pedagógust, a diákok egymást. Másrészt meglepett, hogy a diákok nem tiltakoztak a bekamerázás ellen, a pedagógusok viszont igen. Elméletileg egy tanintézetben nincs takargatnivaló, persze, ha az adatvédelmi szabályokat tiszteletben tartják és nem élnek vissza a rögzített felvételekkel.

Ugyanakkor szerinte ma már kisebb diákoknak is keze ügyében van a telefon, azonnal rögzíteni tudnak mindent. Rengeteg túlkapásra, bántalmazásra, bullyingra éppen így derült fény. Meglátása szerint, ha más megoldást nem látnak, kamerázzák be az osztálytermeket, hiszen ennek akár megelőző jellege is lehet, de mindenképpen tájékoztatni kell az érintetteket, és tiszteletben tartani az adatvédelmi jogaikat.

Hozzátette, van rá esély, hogy a bántalmazókat visszatartja az a tény, hogy „nagytestvér” mindent lát. „Persze ez még nem orvosolja a probléma gyökerét, biztosan fontosabb lenne azzal kezdeni valamit, miért alakul ki a düh, a frusztráció a tanárban vagy a diákban. Nevelési tanácsadók, iskolapszichológusok, megfelelő pedagógiai módszerek, odafigyelő szülők, biztos hatékonyabbak lehetnének.

A diákok szerint nem kellenek a kamerák

Megkerestük Szász Tamást, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnökét, aki kifejtette, megfélemlítő hatása lenne a kamerák felszerelésének. Bár egyetért azzal, hogy az iskolai agressziót vissza kell szorítani, nem gondolja, hogy ezen intézkedés bevezetése lenne ennek az egyetlen módja.

„Nyilván a pedagógusok és a diákok is veszélyeztetve érezhetik magukat, ha megfigyelik, ez pedig egy plusz terhet jelent, ami nem hiányzik sem a tanároknak, sem a gyerekeknek. Valóban megfélemlítő hatást érhetnek el a bekamerázással, hiszen a diák úgy érezheti, így minden mozdulata felett uralma van az iskolának”.

Szász Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen szinten segíthet ez az intézkedés, azonban kiemelte: az a diák, aki bántalmazni akarja a társát, az iskola falain kívül is megteheti azt, nem egy térfigyelő kamera fogja megállítani ebben.