Nagybányától körülbelül tíz kilométerre, a Lápos folyó mentén fekszik Koltó, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia hat hetet töltött Teleki Sándor impozáns barokk kastélyában, nászútjukon. Petőfi több szállal kötődik a Bányavidékhez: esküvője napján a nagybányai Fekete Sas szállóban vendégeskedett, majd mézesheteit a koltói kastélyban töltötte, és ez idő alatt 28 új verset alkotott. A Teleki-kastélyt 2017 és 2020 között európai uniós forrásokból restauráltak, és több kiállítótermet, valamint egy konferenciatermet is kialakítottak benne, hogy ma méltó módon őrizhesse Petőfi emlékét, és a turisták is megcsodálhassák  az impozáns épületet, ahol a Telekiek éltek.

A koltói Teleki-kastély az 1740–1760-as években, Mária Terézia uralkodásának idején épült késő barokk stílusban, mondja Könyves Tímea tárlatvezető, aki néhány éve dolgozik a Petőfi Sándor Múzeumban. A kezdetekben vadászkastélyként használta a Teleki család, így méreteit tekintve eredetileg sokkal kisebb volt. 1845-ben költözött be az épület leghíresebb ura, Teleki Sándor, aki 1846-ban ismerkedett meg Petőfi Sándorral egy nagykárolyi megyegyűlésen. A barátságuk először nehezen indult, ugyanis Petőfi nem igazán állt szóba arisztokratákkal, de mégis sikerült Telekinek megtörnie a jeget és szoros barátság alakult ki kettőjük között.

Megismerkedésük után pár hónapra Petőfi fel is kereste Telekit kastélyában, majd mézes heteit is ott töltötte. „Nagyon szerette ezt a környezetet Petőfi. Itt tanult meg lovagolni, bejárták Koltót és a környező településeket. Ugyanakkor mézeshetei alatt rengeteg költeményt írt a kerti kőasztalnál, amelyekből a legismertebb talán a Szeptember végén” – magyarázta Könyves Tímea.

Néhány éve sikerült felújítani az épületet

A múzeum tárlatvezetője arra is rávilágított, hogy az 1848-as forradalomban Petőfi és Teleki is részt vettek, majd a világosi fegyverletételt követően Teleki Sándort bebörtönözték. Végül sikerült megszöknie, de 18 évig emigránsként élt Törökországba, majd Észak-Európába vándorolt, a kastélyt pedig az osztrákok szállták meg. A kiegyezést követően Teleki Sándor visszaköltözött a kastélyba, a lerombolt épületet rendbe hozta, majd felépítette a szomszédos épületrészt is, amelyet Vörös kastélynak neveztek.

Később Teleki Sándor Nagybányára költözött, és legkisebb fia, Teleki János költözött a kastélyban családjával, majd 1936-ban eladták kastélyt, amely azóta számos tevékenységnek volt színhelye. A második világháború végén székely menekültek szállása, majd a mezőgazdasági szövetkezet irodái működtek benne,  egy Petőfi emlékszobát is kialakítottak benne 1960-ban. A kommunizmus évei alatt államosították, és több intézmény működött falai között. Volt óvoda, iskola és orvosi rendelő is, majd 2017 és 2020 között sikerült felújítani, és azóta múzeumi komplexum működik benne, a múzeumi szobák látogatásán kívül pedig megtekinthető a kastély- és szoborpark is.

2020-ban, amikor megnyílt a Petőfi Sándor Múzeum, a Teleki családnak a Budapesten élő tagjai segítségével több korhű bútort és tárgyat juttattak el a múzeumnak, amelyek ma megtekinthetők ott.

Szendrey Júlia munkásságát is bemutatják

A kastély emeletén található az egyik legújabb kiállítás, mondja Könyves Tímea, amit októberben nyitottak meg és a Sorsom megáldott boldog szerelemmel címet viseli,  ez Szendrey Júlia egy verssora. A tárlat próbálja kiemelni Júlia  munkásságát is, mint költő és író, illetve kihangsúlyozni azt, hogy a Petőfivel való kapcsolata szerelemre épült, nem érdekre, ahogyan a kor szokása volt.

„A kiállítás a mézeshetek hangulatát próbálja idézni, onnantól kezdve, hogy a két fiatal összeházasodott az erdődi várkápolnában, és szót ejtve arról, hogy Petőfi az esküvője alkalmával reverzálist adott Szendrey Júliának az összes születendő gyermeke katolikussá nevelésére. Ugyanakkor kitér arra is, hogy Szendrey Ignác, Júlia édesapja nem szerette volna a házasságot, hiszen Petőfi vándorszínészként kezdte karrierjét, Júlia pedig egy nagyon tanult és modern hölgy volt” – magyarázta a tárlatvezető. Hozzátette, a kiállítás fő eleme a nászágy, és látható a menyasszonyi és vőlegényi ruhák mellett Júlia Koltón írt naplója is, amelyet rövidesen a mézeshetek után publikálták, ami akkor „nagy dolognak számított”, hiszen abban az időben nők írásait ritkán közölték .

A kastély legfelsőbb emeletén a konferenciaterem van, amelyet kiállítótérként használnak, és jelenleg a múzeum saját anyaga tekinthető meg. Ugyanakkor különböző eseményeket szerveznek, kiállításokat, konferenciákat tartanak. Könyves Tímea szerint a felújítással nemcsak a Telekiek emlékét öregbítik, de Petőfihez, illetve Júliához is kicsit közelebb hozzák az odalátogatókat. „Sokan emlékeznek vissza, hogy milyen romos állapotban volt a kastély még néhány éve. A teraszra csak egy embert engedtek ki egyszerre, hiszen annyira le volt omolva, és az épület is omladozófélben volt. Úgyhogy most nagyon örülünk és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sikerült a kastélyt felújítanunk” – emelte ki.