Petőfi Sándor (eredeti nevén: Petrovics) 1823. január 1-jén, tehát éppen 200 esztendeje született a magyarországi Kiskőrösön és 1849. július 31-én esett el a Segesvár melletti Fehéregyházánál. A mindössze 26 esztendőt élt lánglelkű költő rövid életútja azonban olyannyira gazdag volt, illetve költői munkássága annyira pompás, hogy méltán tartják őt a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakjának. Emellett azonban politikai nézetei és a szabadság iránti vágyából fakadó forradalmi szerepvállalása határozza meg életét és a róla alkotott képet, amelyet nagymértékben színesít szerelme, Szendrey Júlia megjelenése, illetve a neki írott szerelmes versek érzékenységet derítő világa.

Petőfi Sándor ifjú korának éveivel, színészpróbálkozásaival, a költő irodalmi tevékenységével és emlékével oly sokan foglalkoztak már, hogy komoly nehézségekbe ütközne  a szerkesztő, aki e tekintetben újat és érdekeset is akarna mutatni. Éppen ezért a Maszolnál úgy döntöttünk, Petőfit mint embert mutatjuk be olvasóinkak születése bicentenáriuma alkalmából. Sorozatunk első részében azokat a helyszíneket jártuk be és mutatjuk most meg, ahol a költőóriás a valódi boldog időket tölthette szerelme és felesége, Szendrey Júlia társaságában. Házasságkötésük helyszínére, Erdődre látogattunk, majd megmutattuk a Szatmárnémetiben őrzött különleges ereklyét, végül pedig Koltón a Teleki-kastélyban eltöltött mézes heteinek helyszínén forgattunk.

Sorozatunk további részeiben Petőfi Sándor kolozsvári látogatásáról olvashatnak majd, de bemutatjuk a költőóriás emberi oldalát Arany Jánoshoz fűződő barátságán keresztül, illetve ellátogatunk és videóban tárjuk fel élete utolsó napjainak székelyföldi helyszíneit is.