A parajdi bányakatasztrófa és annak következményei szerepeltek talán a leggyakrabban a Maszolon 2025 második felében, az elmúlt hét hónapban, így nem lehet néhány bekezdésben elintézni mi történt – és történik – ott. Folyamatosan követtük az eseményeket: gyorshírekben, helyszíni riportokban, elemzésekben és külön összefoglalókban. Kevés olyan ügy volt idén, amely ennyire világosan mutatta volna meg, hogyan válik egy helyi katasztrófa országos és regionális válsággá.

Május 28-án érkezett a hír: elöntötte a víz a parajdi sóbányát. A Korond-patak megáradt vize betört a föld alatti járatokba, és rövid idő alatt ellepte a bányát. Víz alá került a kezelőközpont, majd menthetetlenné váltak a bánya részei. A következmények gyorsan túlnőttek egy „egyszerű” meghibásodáson. Egyre világosabban rajzolódott ki, hogy a vízbetörés nem pusztán rendkívüli természeti esemény volt, hanem olyan válság, amelynek hátterében alábecsült kockázatok, elmaradt megelőző munkálatok és késlekedő döntések álltak. 

A helyszínre látogató Nicușor Dan államfő bejelentette, hogy kérni fogja a miniszterelnököt, hogy küldje ki az ellenőrző testületét a felelősök kiderítésére. Megígérte, addig is a kormány kártérítést biztosít az érintett lakosságnak, hiszen sokan éltek a sóra alapuló turizmusból. Augusztusban kilencezer lejes segélyt ítéltek meg a parajdi sóbánya turisztikai részlegének dolgozóinak. A gyorssegélyre jogosultak a Salrom alvállalkozójánál, a magánkézben lévő Sal Sindnél dolgoztak, így nem részesültek abból a támogatásból, amit a bányavállalat saját dolgozóinak biztosít – nekik év végéig jár a fizetés. A Sal Sind munkásai viszont május óta egyetlen lejt sem kaptak – mondta el akkor Maszolnak Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Júniusban már beomlásveszélyről, felszíni instabilitásról és sós lé felszínre töréséről szóltak a hírek, miközben egyes területeket lezártak, lakosokat pedig ideiglenesen kitelepítettek.

Kapcsolódó

Egy tragédia kronológiája: egy helyre gyűjtöttük az összes fontos tudnivalót Parajdról

A külvilág számára egy szűkszavú bejelentéssel kezdődött, viszont az utóbbi hetek eseményei rávilágítottak, hogy a természet ereje mellett évtizedes hatósági mulasztások és – figyelmen kívül hagyott – vészjósló előjelek voltak.

Parajd sóbánya tragédia összefoglaló

Parajdon közben megbénult a mindennapi élet. A bánya bezárása nemcsak turisztikai attrakció elvesztését jelentette, hanem egy egész gazdasági ökoszisztéma összeomlását. A Maszol helyszíni riportjai rendre azt mutatták meg, hogy a bánya nemcsak munkahely volt, hanem biztonságot adó alap, amely generációkon át tartotta el a települést.

A bizonytalanság nyár elején társadalmi feszültséggé alakult. Tüntetések szerveződtek, a helyiek új bánya nyitását, kártérítést, gyorsabb állami beavatkozást követeltek. Egyre gyakrabban hangzott el a kérdés: meg lehetett volna-e előzni mindezt? A Maszol cikkei ekkor már nemcsak a következményekről, hanem az okokról is szóltak: engedélyezések, ellenőrzések, a vízelvezetés állapota, valamint a megelőzés elmaradása kerültek előtérbe.

Beszámoltunk arról is, hogy támogatást nyújtottak, gyűjtést szerveztek a károsultaknak: az RMDSZ, egyes alapítványok, közösségek, egyesületek, az ökumenikus segélyszervezet és a magyar állam is. 

Kapcsolódó

Szakértő: már legalább 15 éve tudtak róla, hogy súlyos a helyzet a parajdi sóbányánál (EXKLUZÍV)

A probléma nem újkeletű: már 2007 és 2009 között részletes kutatások figyelmeztettek a veszélyekre – derült ki egy szakértővel folytatott háttérbeszélgetésből.

Parajd sóbánya áradás árvíz sóbánya

Mindeközben az illetékesek ráérősen dolgoztak, és dolgoznak - a parajdi bánya jelentette kockázatot nem vették komolyan.

A Salrom mosta kezeit. Szerkesztőségünk megkeresésére közölte, hogy az elvezető rendszer, akárcsak a patak medrének betonozása, ideiglenes megoldás. Ez a munkálat is egyelőre tervezési, illetve az ezt célzó geotechnikai és hidrotechnikai tanulmányok elkészítésének folyamatában van. A mintegy 1375 méteres szakaszon tervezett munkálatok kivitelezését 2025 októberére ígérték. A Salrom hangsúlyozta, a Korond-patak sóhegytől való elterelését a Környezetvédelmi Minisztérium és a Vízügyi Hatóság végzi majd el. 

Ezzel egyidőben Mircea Fechet korábbi környezetvédelmi minisztert is felelőssé tette a Korond-patak elvezetésének „elmulasztása” ügyében a Salrom – akkor már menesztett – vezetősége. A kormányfő ellenőrző testületének vizsgálati eredményére reagálva a vállalat azt állította, hogy a volt tárcavezető azért tagadta meg a patak elvezetését, „mert abból csak a Salromnak lenne haszna”. A Maszol megkeresésére Mircea Fechet a metrohoz hasonlította a bányát. Közölte, ha beázna a metróalagút, nem más lenne hibás, mint a Metrorex. Az ő feladata biztonságossá tenni a létesítményt, és amennyiben nem tudja megoldani, az illetékes hatóságokhoz fordul. 

A sótársaság vezetőjének leváltása Parajdon nem hozott azonnali megoldást: a bánya továbbra is zárva maradt, a vészhelyzetet többször meghosszabbították, a jövő pedig továbbra is bizonytalan maradt. Novemberben Facebookon megjelent egy videófelvétel, amely szerint gáz szivárog a bányából. A mérések szerint a gáz összetétele alapján nincs ok pánikra. a Salrom geológusa, Kovács J. Szilamér a Maszolnak elmondta, hogy a szivárgás nem új jelenség, hanem egy korábban is ismert patakparti gázforrás újraaktiválódása. A szakember hozzátette, a metán a bánya belsejében is hallhatóan bugyborékol, ami a természetes gázmozgásokra utal.

Kapcsolódó

A bánya még áll, de meddig, és mi menthető? – Hidrogeológusok magyarázták el a parajdi helyzetet

Az Erzsébet-táró lehet Parajd megmentője, azonban egy további ökológiai katasztrófa megelőzésén is dolgozni kell – mutattak rá a szakértők Kolozsváron, az MCC beszélgetésén.

bányakatasztrófa Parajd Parajd sóbánya parajdi katasztrófa sóbánya

A katasztrófa hatásai átlépték Parajd és Hargita megye határát. A Kis-Küküllőbe kerülő sólé mennyisége miatt Maros megyében ötvenezer ember maradt ivóvíz nélkül.  A dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomások több tízezer Maros megyei lakosnak június 3-a óta nem tudtak emberi fogyasztásra alkalmas csapvizet biztosítani. A kormány 17,8 millió lejt utalt ki a tartalékalapból sótalanító berendezések megvásárlására. 

A folyó élővilága elpusztult, a környezetvédelmi hatóságok vizsgálatot indítottak, közben egy biológus és egy ökológus büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyészségen azok ellen a döntéshozatali jogkörrel rendelkező személyek ellen, akik felelősek a Korond-patak és a Kis-Küküllő sós vízzel való szennyezéséért – „legyenek ezek állami hatóságok vagy az általuk szerződtetett cégek”. Az előterjesztők azt remélik, hogy a felelősségre vonás mellett azt is elérik, hogy ilyen a későbbiekben ne történhessen meg.

Három hónappal a természeti katasztrófa után még mindig bizonytalan volt a Kis-Küküllő menti települések vízellátásának jövője. A környezetvédelmi minisztérium nem értékelte ki az előterjesztett javaslatokat, a vízszolgáltató szerint a szaktárca nem vette komolyan a helyzet súlyosságát.

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) és az Aquaserv vízszolgáltató munkatársai szállították az érintett településekre az ivóvizet, ahol a lakók a köztereken kihelyezett tartályokból vitték haza. Közben az érintettek segítségére siettek a gazdaszervezetek. Összesen 19 200 liter palackozott ásványvizet juttattak el egy nap alatt Gyulakutára, Küküllőszéplakra, Vámosgálfalvára és Ádámosra.

A katasztrófa bekövetkezte után több mint hat hónappal, december 15-én átadták a gyulakuti víztisztító állomásnál üzembe helyezett sótalanító berendezést. A közegészségügyi hatóság kibocsátotta azt az engedélyt ami alapján emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítik a gyulakuti háztartásokban lévő csapvizet. Sipos Levente, az Aquaserv ivóvízszolgáltató vezérigazgatója az átadáson elmondta az Aquaserv munkatársai több mint száz helyszínre szállítottak ivóvizet nap mint nap.

December 16-án a dicsőszentmártoni vízüzem mellett üzemelték be a sótalanító berendezést. 

Ezzel egyidőben lassan éledni kezd a Kis-Küküllő élővilága, de a veszély még nem hárult el: egy újabb szennyezés már beláthatatlan károkat okozna. A természetvédők szerint a kezdeti képhez viszonyítva kevésbé riasztó a mostani, de nem dőlhetünk hátra.

Kapcsolódó

Nyílhat-e új sóbánya a Sóvidéken? – Hidrogeológus mondta el, mi kellene hozzá

Hol és hogyan nyílhatna új sóbánya a Sóvidéken? – erről kérdeztük a hidrogeológust, aki szerint „a vidék neve Sóvidék, lehetne hasonló sóbányákat nyitni akár turisztikai céllal”.

bányakatasztrófa parajdi katasztrófa sóbánya Parajd Parajd sóbánya

Az év végére Parajdon némi remény sejlett fel. Sokan elfogadták, hogy a bánya már nem tér vissza korábbi formájában, mások továbbra is egy új sóbánya megnyitásában vagy a turizmus részleges újraépítésében bíznak.

Azt megígérhetjük, hogy 2026-ban is beszámolunk a fejleményekről. Kövessék a Maszol felületeit.