Hétfőtől ismét iható csapvízhez jut Gyulakuta község mintegy 4100, a vezetékes hálózatra csatlakozott lakosa, miután üzembe helyezték az új sótalanító és víztisztító berendezéseket. A parajdi bányakatasztrófa következtében kialakult, hét hónapig tartó vízválság lezárult: a rendszer pénteken megkapta az egészségügyi hatóság engedélyét, a hálózatba már hitelesített ivóvíz kerül, a lakosság vízszámlája nem emelkedik.

Hétfőn átadták a gyulakuti víztisztító állomásnál üzembe helyezett sótalanító berendezést. A közegészségügyi hatóság kibocsátotta azt az engedélyt ami alapján emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítik a gyulakuti háztartásokban lévő csapvizet. Sipos Levente, az Aquaserv ivóvízszolgáltató vezérigazgatója hangsúlyozta: több mint hat hónap után ez az első nap, amikor hivatalosan is kimondható, hogy Gyulakuta község vízhálózatában ivóvíz van. Mint mondta, az elmúlt időszakban az Aquaserv munkatársai több mint száz helyszínre szállítottak ivóvizet nap mint nap.

A vezérigazgató közölte: még a hétfői napon megkezdődhet a víztartályok összegyűjtése, ezzel lezárul a kényszermegoldások időszaka. Hozzátette: a Gyulakután telepített berendezéseket eredetileg jóval magasabb sótartalmú vizek kezelésére tervezték, ezért az itteni körülmények között hosszú élettartamra számítanak. A szűrők és membránok normál működés mellett öt évig használhatók, a karbantartás egyszerű.

A rendszer óránként legfeljebb 30 köbméter vizet képes megtisztítani, ami teljes mértékben fedezi a község szükségleteit. A víz ára nem változik, és nem kell kifizetni az elmúlt hónapokban tartálykocsikkal szállított vizet sem. Sipos Levente ugyanakkor elismerte: a vízszállítás havonta mintegy 4 millió lejébe került a szolgáltatónak.

Országosan is egyedi beruházás

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke rendkívüli napnak nevezte az átadást Gyulakuta és egész Maros megye számára. Felidézte: a bányakatasztrófát követően júniustól a Küküllő mentén Gyulakutától egészen Dicsőszentmártonig ihatatlanná vált a víz.

Mint mondta, a válság kezdetén a prefektúra és a katasztrófavédelem segítségével ideiglenes megoldásokkal – palackozott vízzel és tartályokkal – biztosították az ivóvizet, majd meg kellett találni a leggyorsabb végleges megoldást.

A megyei tanácselnök kiemelte: három település számára hagyott jóvá forrásokat a kormány, az RMDSZ javaslatára, és Gyulakuta az első, ahol az új berendezést üzembe is helyezték. Hangsúlyozta: országos szinten egyedi beruházásról van szó, ilyen technológiát eddig Romániában nem alkalmaztak hálózati ivóvíz előállítására.

Biztonsági megoldás a Küküllő mentén

Barabási Antal Szabolcs, Maros megye prefektusa közölte: a széplaki állomásnál telepített sótalanító rendszer értéke 3,3 millió lej plusz áfa. A berendezés a minőségi tanúsítványok szerint minimális karbantartási költséggel működik, az első komolyabb beavatkozásra körülbelül öt év múlva lesz szükség, teljes élettartama 10–15 év.

A prefektus hangsúlyozta: a cél az, hogy az állomás elsősorban biztonsági tartalékként szolgáljon. Amennyiben a Kis-Küküllő sótartalma 250 milligramm/liter alatt marad, a rendszer kikerülhető, ha azonban ezt meghaladja, automatikusan üzembe lép, és biztosítja az ivóvizet.

Hét hónap után véget ért a küzdelem

Varga József, Gyulakuta polgármestere szerint hét hónap után a község fellélegezhet.

„Mától ismét iható a vezetékes víz Gyulakután. Köszönet illeti mindazokat, akik segítettek ebben az időszakban, de elsősorban a gyulakutaiakat, akik türelemmel viselték ezt a helyzetet” – fogalmazott.

A polgármester megerősítette: a víz átment minden szükséges analízisen, az utcákon kihelyezett víztartályokat napokon belül elszállítják, addig a bennük lévő víz felhasználható.

Az Aquaserv vezérigazgatója, Sipos Levente elmondta: a most alkalmazott technológia Romániában első alkalommal működik hálózati ivóvíz-előállításban. Ilyen rendszereket általában olyan térségekben használnak, ahol szinte lehetetlen édesvízhez jutni.

A rendszer a sót, de más szennyező elemeket is eltávolít

A berendezést gyártó cég képviselője, Köntczey Domokos elmagyarázta: a gyulakutai állomás többlépcsős víztisztítást alkalmaz. Először ultraszűrés történik, majd szükség esetén fordított ozmózis, amely az oldott anyagokat is eltávolítja a vízből, köztük a sót.

A technológia ugyanakkor más szennyező elemeket is kiszűr, például növényvédő szereket, rovarirtókat, nehézfémeket és mikroműanyag. A rendszer automatikus működésű: csak akkor indul el, amikor a sótartalom ezt indokolja, és leáll, amikor már nincs rá szükség – tette hozzá.