Lesz-e szolidaritási csomag? A koalíció vezetői ismét tárgyalnak a költségvetés forráselosztásáról
Másodszor ülnek tárgyalóasztalhoz ezen a héten a kormánykoalíció vezetői, hogy egyeztessenek a 2026-os állami költségvetés forráselosztásáról szerdán. A tét nagy: a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépéssel fenyeget, ha nem teljesülnek a feltételei, miközben a pénzügyminisztérium forráshiánnyal küzd.
A kormányzó pártok képviselői szerdán reggel 9 órától találkoztak a bukaresti Victoria palotában, hogy konkrét számok alapján vitassák meg a költségvetés tervezetét. A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare, már elküldte a pártelnököknek a tervezet első változatát, ezt azonban a szociáldemokraták élesen bírálták. Szerintük a dokumentum nem tartalmaz kellően részletes javaslatot az általuk szorgalmazott „szolidaritási intézkedésekre”.
2,8 millió embernek járó támogatást követel a PSD
A PSD ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetésbe kerüljön be egy átfogó szolidaritási csomag, amely 2,8 millió ember számára biztosítana pénzügyi támogatást két egyenlő részletben – áprilisban és decemberben.
A javaslat szerint 1000 lej járna 1,24 millió olyan nyugdíjasnak, akiknek havi jövedelme 1500 lej alatt van; 800 lej 497 ezer nyugdíjasnak, akik 1501 és 2000 lej közötti nyugdíjat kapnak; 600 lej 612 ezer nyugdíjasnak, akik 2001 és 3000 lej közötti jövedelemmel rendelkeznek. Ezek a kifizetések mintegy 1,7 milliárd lejbe kerülnének az államnak.
A párt azonban ennél is többet követel. A költségvetésben biztosítani kellene az országos és helyi beruházások finanszírozását, garantálni kellene, hogy egyetlen önkormányzat se kapjon kevesebb pénzt, mint tavaly, továbbá a helyben beszedett adók maradjanak a polgármesteri hivataloknál.
Emellett a PSD azt is szorgalmazza, hogy töröljék el az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetését a gyermekgondozási szabadságon lévő édesanyák és a háborús veteránok számára, valamint vezessenek be támogatást azoknak az anyáknak, akik visszatérnek a munkaerőpiacra.
Nincs pénz mindenre
A HotNews információi szerint a Pénzügyminisztérium legfeljebb 1,5 milliárd lejt tudna elkülöníteni a PSD által kért csomagra. Ez jelentősen elmarad attól az összegtől, amelyről a PSD vezetője, Sorin Grindeanu beszélt: ő több mint 3 milliárd lejre becsülte az intézkedések teljes költségét.
A PSD világossá tette: a költségvetést csak akkor szavazza meg, ha a szolidaritási csomag bekerül a végleges változatba. Ellenkező esetben nem támogatják a tervezetet – ami azt jelentené, hogy a kormány nem rendelkezne parlamenti többséggel annak elfogadásához.
Belső források szerint a párt nem hajlandó 3,4 milliárd lejnél alacsonyabb összeggel beérni. A pénzügyminiszter ugyanakkor azt kérte a szociáldemokratáktól, hogy jelöljék meg a javasolt intézkedések finanszírozási forrásait is.
Ha a koalíciós vezetők nem jutnak dűlőre, Grindeanu rendkívüli pártülést hív össze, ahol döntés születhet arról, hogy a PSD megszavazza-e a költségvetést. Párton belüli források szerint a nemleges szavazat automatikusan a kormányból való kilépést jelentené.
Mikor lehet kész a költségvetés?
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden úgy nyilatkozott: még abban sincs egyetértés, mekkora összegeket kapjanak az önkormányzatok a központi költségvetésből.
Arra a kérdésre, hogy konszenzus esetén mikor fogadhatják el a büdzsét, Kelemen Hunor azt mondta: ha sikerül megállapodniuk, a jövő héten már a parlament elé kerülhet a tervezet, és március 15–17. között a plenáris vitát is megejthetik.
Késlekedő költségvetés, bírálatok
A Ilie Bolojan vezette kormány 2026-ba úgy lépett át, hogy az ország költségvetése még nem készült el. Eredetileg január végére, február elejére tervezték az elfogadását, de a folyamat csúszott.
A büdzsét a közigazgatási reform elfogadása után kellene véglegesíteniük, hogy az új intézkedések beépülhessenek a pénzügyi tervezésbe. A reformról hónapokon át tárgyaltak a koalícióban, és várhatóan ezen a héten elfogadják.
Az év végén még Nicușor Dan államfő is sürgette a költségvetés mielőbbi elfogadását, hangsúlyozva: Románia hitelessége és a pénzügyi piacok bizalma szempontjából kulcsfontosságú, hogy az ország tartsa magát a vállalt költségvetési hiánycélhoz.
CSAK SAJÁT