Közösségi összefogásban bízva fogalmazta meg egy parajdi tematikus mesepark létrehozásának ötletét Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megálmodója. Véleménye szerint Parajd turizmusának megmentése a helyi lakosok, vállalkozók, önkormányzatok és a politikum támogatását is élvezi, így két év alatt felépülhetne a Parajd Só Park – Európa sólegendáinak élményvilága.

„Mindenki Parajd turizmusának megmentésére törekszik, de a településnek jelenleg nincs olyan nagyobb attrakciója, ami sok turistát vonz. Őszintének kell lennünk: valami nagyobb látványosság is kell” – mondta el a Maszolnak Fazakas Szabolcs.

Parajd hagyományosan a Sóvidék központja, Erdély egyik legismertebb természeti és kulturális célpontja. A parajdi sóbánya évtizedeken át évente 400–600 ezer látogatót fogadott, de jelenleg a bánya a tragédia miatt zárva van, így a térség elveszítette egyik fő vonzerejét, sokan munka nélkül maradtak, a turisták pedig többnyire átutaznak a megürült településen. A Só Park ezt a hiányt pótolhatja, egy új, családbarát, egész évben működő élménylehetőséggel.

A közeli Szováta és a Medve-tó évente 250–300 ezer turistát vonz, ezek közelsége tovább növeli a térség idegenforgalmi értékét. Ráadásul Parajd közelében halad majd el a Marosvásárhelyt Bákóval összekötő autópálya, amely jelentősen javítja a megközelíthetőséget. Kiemelt közeli látnivaló még a Gyilkos-tó, a Mini Erdély Park, Segesvár, Brassó és Nagyszeben  – ezek mind kevesebb mint 150 km-re vannak.

Az ötletgazda elmondta, Hargita Megye Tanácsa elnökének, Bíró Barna Botondnak a kezdeményezésére felállt egy szakértőkből álló csoport, amelynek ő is tagja lett. Mivel felkérést kapott, azon gondolkodott, hogy miben segíthet a Legendárium. Úgy véli, Parajd turizmusának felélesztésében nem feltétlenül a reklámhiány a probléma, hanem annak a vonzerőnek a hiánya, ami hosszabb távon megtartaná a turistákat.

A megoldás kulcsa egy nagyobb lélegzetvételű, helyi turisztikai élmény megteremtése lehet. A Só Park olyan tematikus élménypark lenne, amely a sóvidéki és Európa híres sóbányáinak legendáira épülne. A helyszín természetesen Parajd, amiről egy új animációs rajzfilm is készül – a Sóvidéki Legendárium meséje –, és ennek a képi világából épülne fel maga a park, a helyszíneket a jelenetek díszletei inspirálnák, és ott lennének a rajzfilm főhősei is életnagyságban.

Nyitottság van, összefogás szükséges

Fazakas Szabolcs közölte, két-három hektáros területre lenne szükségük. Kedden Parajdon járt és ki is nézett egy helyszínt, ami Hargita és Maros megye határán helyezkedik el, és a tulajdonosa is nyitott a park ötletére. Megjegyezte, az a terület jónak látszik, de további helyszíneket is keresnek.

Az anyagi háttér korlátozott: „Nekünk nincs pénzünk, így nem is fogjuk valakitől csillagászati áron felvásárolni a telkét. Megpróbálom rávezetni a parajdi közösséget arra, hogy fogjunk össze, és valósítsuk meg együtt a parkot. Szeretnénk egy jó rajzfilmet is készíteni, amiben sztárok és influencerek, magyarok és románok egyaránt részt vesznek majd, ők adnák a karakterek hangját” – részletezte Fazakas Szabolcs. A rajzfilm figuráinak megalkotásába pedig a gyerekeket is bevonnák: „Arra bátorítjuk a gyerekeket, hogy rajzolják meg a Sókristály-várat, Sára (a sóbánya anyjának) figuráját, a sóóriások és a csigadomb aragonit óriásának karakterét.”

Egy ilyen parkhoz tartalom kell

Fazakas Szabolcs szerint az emberek, még a helyiek sem ismerik igazán Parajdot, a Sóvidéket és annak legendáit. „Mi annak idején szerveztünk mondavadászversenyt a parajdi Áprily Lajos Iskolában, a felsősófalvi és alsósófalvi iskolában. Mindenki azt mondta, hogy a sóbányának és a sóhátnak nincs legendáriuma, és mégis van” – tette hozzá.

Előkerült hat történet, amelyeket gyerekek gyűjtöttek össze az idősektől. „Versenyt is szerveztünk, díjakat osztottunk ki, és a történetek bekerültek a Legendárium könyvébe. Összegyűjtöttük a sóháti, sóskúti, a sóbánya anyjának legendáját, ugyanakkor más környékbeli legendákat is. Ezután azt javasoltam a kollégáimnak, hogy állítsuk fel a rajzfilmstúdiót, és készítsünk egy sóvidéki legendárium rajzfilmet. A Bethlen Gábor Alap is támogat minket, és azt gondoljuk, hogy ez nagyobb volumenű projekt lesz” – magyarázta.

„Az ételből ne maradjon ki a só, hogy maradjon meg a szeretet”

Minden európai sóbányának – akárcsak Parajdnak – megvan a maga mitikus története és legendája. Ezeket a meséket generációk adták tovább. Rapsóné útjának építője, a pórul járt Ördög és csatlósai, a Rusnya Terpék el akarják pusztítani ezeket a legendákat, elvenni a gyerekektől ezt a csodavilágot, egy mesétlen világot akarnak, ahol teljes az üresség, nincs mese, nincs képzelet. De a gyerekek, a Sóvidék tündérei és a bányák varázslényei azonban összefognak, hogy megmentsék Európa sóbányáinak a mitológiáját – és a valódi világban is újra élővé tegyék azokat. Ez a rajzfilm egy jelenete, ezek pedig nemcsak a képernyőn, hanem a valóságban is megelevenednek – a park díszletei valósággá teszik a történetet.

„Minden részletet alaposan kidolgozunk, benne lesznek az európai parkok elemei, valamint a sóvidéki legendárium karakterei is. Ez körülbelül egy-két éves folyamat lesz, de ha sikerül megvalósítanunk, az a térségnek nagyon jót tesz majd. Felméréseket is néztem, és biztos vagyok benne, hogy képesek vagyunk egy ilyen színvonalú parkot létrehozni. Fontos, hogy bízzunk a saját legendáink erejében, ahogy mások is bíztak a magukéban. Hiszen bár mi, magyarok, erdélyiek vagyunk, a legendáink épp olyan értékesek, mint a gallok Asterix- és Obelix-történetei, amelyek köré egy nagylátogatottságú park épült Franciaországban” – tette hozzá.

Ez a park egy mesepark lenne

Mint kifejetette, nem szeretnék, hogy egy nagyvállalkozó fektessen be több millió eurót a projektbe. Közösségi összefogásnak kell lennie, amelybe különböző cégek és személyek is beszállnak, és vállalják egy-egy rész kialakítását. Például egy cég vállalja a bányacsillét, egy másik a sóbányát, egy harmadik a Medve formájú tavat, ahol csónakázni lehet. Így közösen létrehozzuk azokat az állomásokat, amiket a látogatók bejárhatnak” – részletezte.

Hozzátette: a park körülbelül egy hektáron terülne el, ahol a mesevilág elevenedik meg: a rajzfilm karaktereivel, a sóbánya anyjával, a tündérekkel, az óriással és még sok más karakterrel. Mi, mint legendárium, a brandet adjuk ehhez az egészhez, és a park bevételeiből támogatni tudnánk a rajzfilmstúdiót is, hogy további rajzfilmeket gyárthassunk. Mint közölte, a rajzfilm gyártásával párhuzamosan lehetne építeni a parkot. Egy 24 perces rajzfilm elkészítése ugyanis másfél-két évet vesz fel.

„Két év múlva már lenne remény. Ha ügyesen használjuk az online teret, akár rajzversenyeket is szervezhetünk, amivel népszerűsíthetjük a projektet. Családok beküldhetnék a gyerekrajzokat, és ezzel fokozhatjuk az érdeklődést” – tette hozzá.

Most az a kérdés, hogy meg tudjuk-e valósítani ezt a projektet a közösségünkben. Ha sikerülne, az szenzációs és újszerű projekt lenne, mert ilyet még nem csináltak Romániában, de Magyarországon sem” – hívja fel a figyelmet Fazakas Szabolcs.

Kapcsolódó

Közösségi archívumba gyűjtik a parajdi sóbánya látogatóinak emlékeit

A projekt kezdeményezőjével, Parajdi Kálmán Endrével beszélgettünk.

Parajd sóbánya parajdi katasztrófa Parajd turizmus projekt archívum fotó

„A gyerekek majd beülhetnek egy speciálisan erre a célra kialakított bányacsillébe, és bemennek a sóhegy gyomrába, egy ötméteres díszletbe. Ott jobb és bal oldalon megvilágítva meglátják az európai sóbányák makettjeit. A sínek körül fehér lesz minden – ez a sónyelv –, a gyerekek pedig találkozhatnak ezeknek a bányáknak a mesebeli karaktereivel” – ismertette az elképzeléseket Fazakas Szabolcs.

Tovább részletezve elmondta: a Só Park közepén a Sókristály-vár állna. Mellette a csillés barlangvasút, ahol a föld alatti sónyelven utazva makettek mutatnák be Európa híres sóbányáit. Lenne Sótükör élményzóna, Sótömb-labirintus, Fekete iszap csónakázómedence, Tündértanya és meseösvények, Kodáros kincses barlangja, óriás csúszda és mesejátszótér.

A parkban a mese láthatóvá válik, a gyerekek élőben járhatják be a történet helyszíneit, találkoznak a kedvenc hőseikkel.

A parkban 8 különálló mesezóna mutatja majd be a legfontosabb európai sóbányák világát, legendáit és karaktereit:

• Wieliczka (Lengyelország) – Kinga hercegnő gyűrűje, amely csodás módon mutatta meg a só lelőhelyét;
• Hallstatt (Ausztria) – a világ egyik legrégebbi sóbányája, a kelta sóistenek földje;
• Berchtesgaden (Németország) – a sócsúszda legendája, ahol a bányászok kalandos módon közlekedtek a mélyben;
• Lüneburg (Németország) – a vadkan meséje, aki feltúrta a só lelőhelyet;
• Slănic Prahova (Románia) – a föld alatti sókatedrális, ahol a román Vâlve szellemek őrzik a bányát;
• Torda (Románia) – a lovak patája verte ki a sót a földből, így született a bánya;
• Rio Maior (Portugália) – a „só szigete” legenda, ahol az óceántól távol is sós víz fakad;
• Salzburg–Hallein (Ausztria) – a kőkoboldok és sótündérek világa, ahol a sókirály időről időre feljön a mélyből, hogy megnézze: becsülettel bánnak-e a sóval az emberek. Salzburg neve is ezt őrzi: Salz + Burg = sóvár.

A létesítmény álal létrehozott tartalmak kezdetben háromnyelvűek lennének: román, magyar és angol. Később további nyelveken is elérhetőek lennének ezek (pl. német, lengyel). A látogatók minden fontos információt megkapnak majd: mesefalak, hologramok, animációk, egyszerű digitális kísérőanyagok, illusztrált magyarázó táblák segítenék az élményt.

A közösség saját rajzfilmjét és parkját álmodja meg az alkotókkal együtt

Fazakas Szabolcs azt reméli, hogy elsősorban családosok, iskolai csoportok, belföldi turisták látogatnak majd el a parkba, de idevonzza majd a magyarországi és környező országokból érkező látogatókat is.

Szerinte fontos, hogy pozitív történeteket is halljanak az emberek a településről, ne csak azt, hogy milyen helyzetek uralkodnak most a bánya környékén. 

A lényeg az, hogy a parajdi emberek ismerjék fel: van saját legendáriumuk és legendás helyszíneik, amikből ki tudnak alakítani egyfajta turisztikai élményt, terméket, és oda tudják vinni a turistákat, akik ott akár több napot is eltölthetnek.

„Már beszéltem a Maros megyei turisztikai csapattal, és mindenki segítségére számítunk.
Bízom benne, hogy lesznek olyan emberek, akik azt mondják: »Csináljuk meg!« Nem szeretnénk hősökként feltűnni, hanem szeretnénk segíteni úgy, hogy mindenkinek jó legyen – a közösségnek, a turistáknak, nekünk is. Mi magunk vagyunk a legutolsók a sorban, mert tudom, hogy mások is csinálhatnak hasonló dolgokat” – zárta Fazakas Szabolcs.

(Kapcsolódó videó: Fazakas Szabolcs a Székelyföldi Legendárium megálmodója)