Az iráni–izraeli–amerikai konfliktus néhány nap alatt felborította a magyarországi választási kampány addigi logikáját. Az olajárak kilőttek, míg a Barátság vezeték körüli bizonytalanság nő. A kérdés már nemcsak az, mi történik a Közel-Keleten, hanem az is, hogyan hat mindez az áprilisi magyar megmérettetésre.

Az idei magyarországi országgyűlési választások kampányhajráját alapjaiban forgatta fel a február végén eszkalálódó iráni–izraeli–amerikai konfliktus. A sajtóhírek és politikai elemzések alapján az események nemcsak a gazdasági várakozásokat írták felül, hanem a pártok kommunikációs stratégiáját is kényszerpályára állították.

A piaci sokk azonnali volt: a Brent kőolaj ára március elejére átlépte a 80 dolláros hordónkénti szintet, ami a magyar benzinkutakon is drasztikus változásokat hozott. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója rávilágított, hogy a globális dízelforgalom ötöde a kritikus fontosságú Hormuzi-szoroson halad át, amelynek bizonytalanná válása miatt a hazai dízelpiacon egyetlen hétvége alatt 16 százalékos áremelkedés következett be.

Ez a kényszerű gazdasági helyzet új életet lehelt a kormányzati kommunikációba, amely a „Béke vagy Háború 2.0” narratívájával tért vissza a 2022-ben már sikerre vitt stratégiához. A Fidesz-KDNP a biztonság és a stabilitás egyetlen zálogaként pozicionálja magát egy kiszámíthatatlan világban. Orbán Viktor a közel-keleti feszültségre és az európai migrációs helyzetre hivatkozva elrendelte a terrorfenyegetettség szintjének megemelését, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter kampánykörútján az energia-szuverenitás fontosságát hangsúlyozza. A kormányzati érvelés szerint a tengeri szállítási útvonalak kockázatossá válásával a szárazföldi csővezetékek, és így az orosz olajszállítások felértékelődtek.

Kapcsolódó

Dübörög a kampány, a Fidesz és a Tisza elszívja a levegőt a kisebb pártok elől

A küszöb alatt találjuk az egykor kormányzó MSZP-t és a folyamatosan a határon túli magyarok ellen hergelő Demokratikus Koalíciót.

magyarországi választások Orbán Viktor Fidesz Magyar Péter

Ezzel szemben a Tisza Párt és Magyar Péter stratégiája a geopolitika helyett a mindennapi megélhetési válságra fókuszál. Az ellenzéki kampány középpontjában a szakértői kormányzás és a társadalmi jólét ígérete áll. Míg a kormány a távoli konfliktusok biztonsági kockázatait hangsúlyozza, az ellenzék a „hónap végén aggódó emberek” szociális és humanitárius nehézségeivel igyekszik azonosulni, a kormányzati retorikát pedig egyszerű félelemkeltésnek minősítik.

„Összehívtam az Energiabiztonsági Tanács ülését. Áttekintettük az energiapiaci helyzetet. Kell az olcsó orosz gáz és olaj.” - írta a Facebookon Orbán Viktor. A Barátság-olajvezeték hetek óta tartó kiesése és a Hormuzi-szoros március 2-a esti lezárása kapcsán egekbe szökő olaj-és gázárakat látva nem meglepő, hogy ezt a bejelentést tette a miniszterelnök. A kormányfő soproni fórumán közölte: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján. Úgyhogy szerintem itt erről van szó, tehát a következő időszakban, a jövőben a háborúval, az ukránokkal, az olajszállítással is meg kell küzdenünk.” Ennek kapcsán az Európai Unió felszólította Ukrajnát, hogy engedje be szakértőiket a Barátság kőolajvezetékhez. 

Háborús helyzetben felértékelődik a biztonság

Tényleg brutális olajárrobbanás jön? – teszi fel a kérdést Magyari Péter, a Válasz Online újságírója. Úgy véli, „ha jönne orosz olaj a Barátságon keresztül Magyarországra, akkor az ugyanúgy drágulna, mint minden más olaj a világon. Így nem igaz, hogy Ukrajna jóindulatán múlik, kimaradhatna-e Magyarország egy általános olajválságból – ha lenne olyan egyáltalán.”

Dull Szabolcs, a Telex volt főszerkesztője szerint a közel-keleti háborúnak két biztos hatása a magyar belpolitikára: először is, háborús helyzetben felértékelődik a biztonság kérdése. Bár a Közel-Kelet földrajzilag távolabb van Magyarországtól, mint az ukrajnai front, a térségben zajló harcok és bombázások mégis megerősítik azt a narratívát, amely szerint a világ egyre veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb hellyé válik. Ilyen körülmények között a társadalmakban természetes módon erősödik a stabilitás, a biztonság és a béke iránti igény – pontosan azok az üzenetek kerülnek előtérbe, amelyek Orbán Viktor és a Fidesz kampányának központi elemei.

Másodszor: ki viseli majd a felelősséget a dráguló üzemanyagért? A közel-keleti konfliktus könnyen az energiaárak emelkedéséhez vezethet, ami a kampányban is fontos kérdéssé válhat. Úgy gondolja, hogy legalább ennyire érdekes lesz figyelni, hogy Magyar Péter és a Tisza párt milyen stratégiával reagál a kialakult helyzetre, illetve mennyire hagyják, hogy a kampány napirendjét egy külpolitikai, háborús témájú vita uralja.

Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője úgy véli, hogy az olajválság és közel-keleti háború fordulópont lehet a magyarországi kampányban. Véleménye szerint az események több szempontból is irányadók lehetnek. Az Irán elleni támadással párhuzamosan a Barátság kőolajvezeték ügye dominánssá vált a médiatérben, és gyakorlatilag kiszorította a napirendről a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos, Magyar Péter által tematizált újabb ügyeket. Nem zárható ki, hogy utólag ezekre a fejleményekre a kampány egyik fordulópontjaként tekintenek majd. A választói magatartás szempontjából alapvető tétel, hogy a biztonságérzet prioritást élvez: ha a társadalom fenyegetettséget érzékel, az felülírhat gazdasági, korrupciós vagy akár jóléti kérdéseket is a döntéshozatal során.

Kapcsolódó

Román elemző: az RMDSZ budapesti kapcsolatai az erdélyi magyarok érdekeit szolgálják

Az elemző állításainak ellentmond, hogy korábban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta, az RMDSZ „kémkedik" az EPP-ben.

magyarországi választások Kelemen Hunor Orbán Viktor Magyar Péter

Szerinte mindezek alapján rögzíthető: Magyarország NATO-tagságából fakadóan nem áll közvetlen katonai fenyegetés alatt, ugyanakkor az energiaszállítások körüli bizonytalanság kormányzati szinten azonnali és rendkívüli intézkedéseket tehet szükségessé. Kampányidőszakban pedig ezek az intézkedések szükségszerűen hangsúlyos, politikailag is erőteljesen kommunikált formában jelennek meg. Fodor úgy érvel, hogy a közel-keleti konfliktus ismét ráirányítja a figyelmet a hagyományos energiahordozók stratégiai jelentőségére: a tapasztalatok szerint a megújuló energiaforrások önmagukban még nem képesek biztosítani az államok stabil energiaellátását, így az olaj, a földgáz, a szén és az atomenergia továbbra is elengedhetetlen a villamosenergia-, hő- és üzemanyag-ellátás fenntartásához.

Ebben a helyzetben különösen aggasztó a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanság, hiszen az ezen keresztül érkező szállítások leállása miatt Magyarországnak stratégiai tartalékokhoz kellett nyúlnia, miközben a kormány katonai erőkkel is megerősítette a kiemelt energetikai létesítmények védelmét. Ha a szállítások elmaradása valóban politikai döntés következménye, az komoly feszültséget okozhat, és egyben politikai értelemben is muníciót adhat a magyar kormány számára, hiszen egy ilyen energia- és biztonsági kérdés a választók biztonságérzetét is befolyásolhatja az áprilisi választások előtt. „Volodomir Zelenszkij ezzel muníciót ad a jelenlegi magyar kormány kezébe, amely természetesen kihasználja a helyzetet. A választópolgárok biztonságérzetét pedig alapvetően befolyásolhatja egy ilyen ügy az áprilisi voksolás előtt” - fogalmazott Fodor Gábor.