Február utolsó heteiben úgy tűnhet, hogy a magyar politikai térkép végérvényesen kétpólusúvá válik, ám a felszín alatt ádáz küzdelem zajlik a túlélésért. Miközben a Fidesz és a Tisza Párt elszívja a levegőt a kisebb alakulatok elől, több, egykor meghatározó politikai erő a parlamenti küszöb alatt rekedt, és van, aki már el sem tudott indulni a tavaszi megmérettetésen.

Az áprilisi országgyűlési választási kampány az ajánlóívek gyűjtésével megkezdődött, így választók számára is világossá vált, hogy a politikai kínálat drasztikusan szűkült a négy évvel ezelőtti állapothoz képest. Február második felére a magyar politika gravitációs középpontja olyannyira eltolódott a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki kihívó irányába, hogy a kisebb formációk számára már nem a győzelem, hanem a puszta politikai létezés lett a tét.

Az elmúlt napok egyik legfontosabb, hogy több, korábban aktív párt már a támogató aláírások gyűjtésénél elvérzett, vagy stratégiai okokból el sem indul a másfél hónap múlva tartandó megmérettetésen. A 2026-os választáson már nem találkozunk önállóan több olyan formációval, amely korábban a liberális vagy a zöld szavazókat szólította meg.

Számos mikropárt, amely az elmúlt években csak a közösségi médiában létezett, február végére hivatalosan is bejelentette, hogy nem indít országos listát, mivel képtelenek voltak kiállítani a szükséges 106 egyéni jelöltet, vagy egyszerűen beolvadtak a nagyobb tömörülésekbe. Ebben a körben találjuk azokat a formációkat is, amelyek a 2024-es európai parlamenti választások kudarca után már nem tudták újjászervezni hálózataikat: több korábbi „emblematikus” civil mozgalomból lett párt február végére csendben visszavonulót fújt, elismerve, hogy nincs meg a szükséges mozgósító erejük.

Kapcsolódó

Román elemző: az RMDSZ budapesti kapcsolatai az erdélyi magyarok érdekeit szolgálják

Az elemző állításainak ellentmond, hogy korábban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta, az RMDSZ „kémkedik" az EPP-ben.

magyarországi választások Kelemen Hunor Orbán Viktor Magyar Péter

A február végi közvélemény-kutatások és az utcai jelenlét alapján jól látszik, hogy kik azok, akik bár gőzerővel kampányolnak a közösségi médiában, jelenleg a parlamenti bejutást jelentő öt százalékos küszöb alatt állnak. A Momentum, a párt, amely egykor a liberális fiatalok és a városi értelmiség reménysége volt, a politikai viselkedésével lassan a „mérhetetlen” kategóriába került, ezért inkább a Tisza Párt felé fordult. Hasonló sorsra jutott a Jobbik – Konzervatívok is. Szintén a küszöb alatt találjuk a zöldpolitikát képviselő LMP-t (Lehet Más a Politika) és az egykor kormányzó MSZP-t (Magyar Szocialista Párt) is és a folyamatosan a határon túli magyarok ellen hergelő Demokratikus Koalíciót (DK).

A Fidesz-KDNP és a Tisza Párt totális dominanciája mellett február végére mindössze két olyan erő maradt, amely reális eséllyel küzdhet a parlamenti bejutásért. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk Mozgalom az a két formáció, amely képes volt megőrizni saját, karakteres bázisát. A Kétfarkú Kutya Párt februárban bizonyította be, hogy többé nem egy egyszerű viccpártról van szó. Míg a hagyományos baloldali pártok elvéreztek, az MKKP szavazótábora stabil maradt, sőt, február végére növekedni is tudott. Ennek oka a „proteszt-szavazók” és a kiábrándult fiatalok mozgósítása.

Sokan vágynak egyfajta „normális és emberi” ellenzéki hangra

Sokan vannak, akik sem a kormánypártra, sem a Tisza Pártra nem akarnak szavazni, de vágynak egyfajta „normális és emberi” ellenzéki hangra. A Toroczkai László nevével fémjelzett Mi Hazánk Mozgalom bebizonyította, hogy övék az egyik legfegyelmezettebb választói réteg Magyarországon. A párt „nemzeti szuverenitási offenzívája” és a globalizációellenes üzenetei hatékonyan szigetelték el szimpatizánsaikat a Tisza Párt elszívó hatásától.

„Gratulálunk, ebben a tiszás mezőnyben ez valóban nem kis teljesítmény. A legjobb humorista: Hann Endre” – így reagált Orbán Viktor arra a felmérésre, amely szerint a Fidesz egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a Tiszával szemben. A Hann Endre vezette Medián legfrissebb mérése szerint a választani tudó, biztos szavazók körében a Tisza 55, míg a Fidesz 35 százalékon áll. Ez azt jelenti, hogy január közepe óta tovább nőtt a Tisza Párt támogatottsága, és az előnye immár 20 százalékpontra emelkedett.

A HVG megbízásából készített kutatás alapján a teljes népesség körében 42–31 arányban vezet a Tisza, ami 11 százalékpontos különbséget jelent. Az eltérés oka a részvételi hajlandóság eltérő mértéke: a Tisza támogatóinak 97 százaléka biztosan elmenne szavazni, míg a Fidesz szimpatizánsainál ez az arány 85 százalék. A pártpreferenciák alakulása a várakozásokban is tükröződik: a megkérdezettek 43 százaléka a Tisza Párt győzelmét valószínűsíti, 41 százalék pedig arra számít, hogy a Fidesz marad kormányon.

Török Gábor politológus úgy fogalmazott: „ha nem téved a Medián, akkor a választás gyakorlatilag eldőlt.” Szerinte nehezen képzelhető el, hogy a kutatóintézet akkora mértékben tévedjen, mint amekkora különbséget a legutóbbi mérés mutat. Közben Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője bejelentette: kszivárgott a Medián „valódi” januári mérése. Rámutatott: a nála lévő dokumentumból kiderül, hogy a közvéleménykutató cég januárban nem a valódi mérését publikálta, „meghamisították a saját számaikat és hamis eredményeket publikáltak”. Az elemző emlékeztetett: januárban azt közölték, hogy a teljes népességen belül a Tisza 40, míg a Fidesz 33 százalékon áll. Ehhez képest a Medián valódi januári méréséből kiderül, hogy a közvélemény-kutató valódi belső számai szerint a Tisza és a Fidesz is 36 százalékon állt, de mégis 40-33-at publikáltak. „Ez bizony egy elképesztő csalás a Medián részéről” – idézte a Magyar Nemzet Deák Dánielt. 

A Republikon Intézet friss felmérése szerint  a megkérdezettek 45 százaléka Magyar Pétert látná szívesebben miniszterelnökként, míg Orbán Viktort 37 százalék támogatja, és a Tisza Párt elnöke még a bizonytalan szavazók körében is népszerűbb a jelenlegi kormányfőnél. A válaszadók 46 százaléka kormányváltásra számít 2026-ban, szemben a Fidesz–KDNP újrázását valószínűsítő 40 százalékkal. Bár mindkét politikai tábor többsége saját győzelmében hisz, a kormánypárti szavazók magabiztosabbak: 68 százalékuk kizártnak tartja a kormányváltást, miközben a Tisza támogatói között jóval kisebb azok aránya, akik teljes bizonyossággal saját pártjuk győzelmét várják.

Kapcsolódó

Hogyan szavaznak az erdélyi magyarok? – Helyi kötődés, erős nemzettudat  (INTERJÚ)

Nehéz elvitatni a szavazati jogot azoktól, akik nem tehetnek arról, hogy nem a mai Magyarország területén születtek, de nagy erőfeszítést tesznek azért, hogy magyarnak maradjanak. 

Határon túli voksok magyarországi választások Orbán Viktor Magyar Péter

Az Iránytű Intézet szerint annak ellenére, hogy a választók 61 százaléka szerint rossz irányba haladnak a dolgok és mindössze 33 százalék elégedett, a választók 47 százaléka mégis arra számít, hogy a Fidesz győz április 12-én. A Tisza Párt sikerét 38 százalék várja, de a többség – 56 százalék – kormányváltást szeretne. 

A fentieket árnyalja, hogy a Nézőpont Intézet is közzétette saját felmérését, amely szerint továbbra sincs érdemi elmozdulás a pártversenyben. A kutatás alapján egy most vasárnapi választáson a Fidesz–KDNP 45 százalékos listás eredménnyel végezne az élen, míg a Tisza Párt 40 százalékot szerezne, és rajtuk kívül csak a Mi Hazánk Mozgalom jutna biztosan parlamentbe, mintegy 8 százalékkal. A teljes népesség körében a Fidesz támogatottsága 40, a Tiszáé 35 százalékos, a Mi Hazánk 7 százalékon áll, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 3–3 százalékos szimpátiát mér.