Maszol: nyolc zöld kérdés, amiről 2024-ben írtunk, de 2025-öt is érinti
2024-ben újabb melegrekordok dőltek meg, a hétköznapjaink részévé vált az italcsomagolások visszaváltása, ennek kapcsán írtunk többek között arról, hogy van, akinek a flakongyűjtés lett a főállása, meg arról is, hogy Székelyföldön hol üzemeltek be községi visszaváltó pontokat. Listáztuk, hol és mikor adhatók le a gyógyszerhulladékok a kórházak gyűjtőpontjainál, írtunk arról, hogy jövőre új szabály jön a textilhulladék kezelésében, meg arról is, hogy mi a helyzet az ivóvíz-tartalékainkkal. Jártunk szeméttelepen, és arról is beszámoltunk, hogy áll Románia a biológiai sokféleség védelmével. Miközben egyre több növény- és állatfaj hal ki, van, aminek épp most kedvező a környezet: bogárszakértőt kérdeztünk arról, honnan és miért van ennyi poloska mostanában. Íme egy összefoglaló.
1. Visszaváltási rekordok és hiányosságok
Nemrég, november végén volt egy éve, hogy bevezették a betétdíjas rendszert. Annyira az életünk részévé vált, hogy tízből hatan rendszeresen visszaváltanak, legalábbis a rendszert kezelő RetuRO szerint.
Az egyéves évfordulón azt közölte a RetuRO a Facebook-oldalán, hogy több mint 3 milliárd csomagolást váltottak vissza a fogyasztók, és több mint 200 tonna italcsomagolást adott át a RetuRO újrahasznosítóknak tavaly november 30-i indulása óta. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint nagyon jól haladunk, rekordokat dönt a rendszer. Közben faluhelyen ott létezik csak, ahol – szupermarketek hiányában – önkormányzati vagy más kezdeményezésből beüzemeltek átvevőpontokat.
Kapcsolódó
.png)
A betétdíjas rendszer kapcsán az év folyamán a működési problémákról, a rendszer kijátszhatóságáról és arról szóltak a hírek, hogy akár megélhetési forrás is lehet a flakonok, üvegek és a sörös, üdítős dobozok gyűjtögetése és beváltása egyeként 50 baniért.
Kapcsolódó
Volt, ahol rendszeresen össze is törték értük a kukákat, volt, ahol hamisították az utalványokat.
Kapcsolódó
A problémák jelentésére lett közben WhatsApp-panaszvonal is. Egyébként 250 millió eurónak megfelelő összeg nem került vissza a vásárlókhoz. A pénz a RetuRo-nál marad. Legalábbis egyelőre.
2. Leadható a gyógyszerhulladék
Egy másik fontos környezetvédelmi intézkedés indult el idén: a gyógyszerhulladékok kórházi gyűjtése. A legtöbb helyen tavasszal vagy nyár elejére sikerült felszerelni a gyűjtőkonténereket, ahová meghatározott program szerint azóta is várják, hogy a lakosság bevigye a lejárt vagy fölösleges gyógyszerét, ne a szemétbe dobja vagy a lefolyóba öntse, hiszen az nagyon káros. Olvasóink szavazatai alapján nagyon sokan alig várták már, hogy legyen, ahol leadni, de egyelőre a legtöbben nem jutnak el ezekhez a gyűjtőpontokhoz.
Kapcsolódó
3. Túllépjük az 1,5 Celsius-fokos küszöböt
2024 rekordév volt a magas hőmérsékletek tekintetében. Olyan kánikulai napok voltak, hogy megdőltek a korábbi melegrekordok.
Kimondható, nem távoli fenyegetés, hanem nyakunkon a klímaváltozás.
Kapcsolódó
4. Poloskainvázió
A melegebb időjárás egyik hozadéka, hogy könnyedén átvészeli sok – nekünk, embereknek sok bosszúságot okozó – rovar a teleket. Szakértőt kérdeztünk, aki szerint az invázió csak fokozódik, és adott néhány poloskák elleni tippet is.
Kapcsolódó
5. Változás jön jövőtől
A kidobandó ruhát, szőnyeget és bármilyen egyéb textíliát is külön kell gyűjteni januártól újrahasznosítás céljából.
Kapcsolódó
Egyelőre nagyon gyengén állunk Romániában: kevesebb mint 5 százalékot hasznosítunk újra. Hogyan készülnek rá Székelyföldön, és mennyire áll készen erre általában az ország, ennek a kérdésnek is több cikket szenteltünk.
Kapcsolódó
.jpg)
6. Hulladékkezelés bezzegvárosban
Főleg a kolozsvári hulladékkezelési gondokkal nem keveset foglalkoztunk idén sem. Írtunk arról többször, hogy hiába gyűjtik külön a szemetet a kolozsváriak, azt végül összeöntik az elszállításkor, és a későbbiekben sem történik válogatás, közben pedig drágít a hulladékkezelő vállalat.
Nemrég közelebbről is megnéztük a pataréti hulladékhegyet, ami egy korábbi ideiglenes megoldás megoldatlan gondjaként tornyosul ott.
Kapcsolódó
.jpg)
7. Apadnak a kutak
A klímaváltozás, a szárazság, a vízfogyasztási szokásaink, de főleg a nagy mértékű szennyezés befolyásolja az ivóvíztartalékainkat. Erről is beszélgettünk szakértővel, onnan indulva ki, hogy miért is fogyhat a hagyományos ásott kutak vize, ami sokakat érintő jelenség.
Kapcsolódó
8. A biológiai sokféleség, ami a túlélésünkhöz kell
Nemcsak a klíma és a víz a kérdés, hanem a biológiai sokféleség is, amikor a fennmaradásunk a tét. A biológusok, ökológusok figyelmeztetnek, nem annyi a gond, hogy eltűnik pár szép pillangó, hogy a biológiai sokféleség nemcsak valami „szép dolog”, hanem alapvető fontosságú az élelmiszertermelésünkhez például.
Biológussal jártuk körbe, milyen előrelépést jelenthet az idei biodiverzitás csúcstalálkozó, és mennyire létezik természetvédelem Romániában.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
