Egy uniós rendelet értelmében a jövő év elejétől Romániában is külön kell gyűjteni a használt ruhákat. Egyelőre nem világos, hogy mi történik az így összegyűjtött textíliákkal, ugyanis egyelőre hiányzik az újrahasznosításhoz szükséges technológia és infrastruktúra. A probléma megoldásáig marad az újrahasználat, ami egyre népszerűbb a környezettudatos vásárlók körében.

„Drágám, köszönöm, hogy Nálad folytatódhat a kabátom története! Sok ölelés, A.” A Jászvásáron íródott levélke egy tábla csokoládéval együtt hullott ki az ország másik sarkában kézbesített csomagból. A címzett, B. az édességnél is jobban örült a felsőhöz passzoló gyapjúsálnak. „Gyakori, hogy a vásárolt ruhadarab mellé kisebb figyelmességet is csomagolnak” – magyarázza.

Feladó és címzett pár nappal korábban váltott üzenetet egymással először Whatsappon, viszont mindketten egy gyorsan gyarapodó környezettudatos közösséghez tartoznak, amelynek tagjai gyakran adnak-vesznek használt ruhát. Ez magyarázza a levél személyes hangvételét.

Több éve már, hogy B. alig vásárol boltból felsőruhát. Tagja több közösségi médiás csoportnak, ahol a tagok meghirdetik a megunt, de jó minőségű és jó állapotban lévő ruhadarabjaikat. „Bolti áron vagy az alatt jutok hozzá prémium márkás, alig vagy nem használt darabokhoz. Ráadásul jó érzés úgy vásárolni, hogy nem ártok vele külön a bolygónknak” – sorolja az előnyöket.

A textilipar az egyik legszennyezőbb ágazata a gazdaságnak, és a helyzet folyamatosan romlik. A fast fashion nem egyszerűen a divathullámok egyre gyorsabb váltakozását hozta magával, a silány anyaghasználat miatt az is gyakrabban lecserélni kényszerül a ruhatárát, aki nem szeretne divatozni.

Húsz év alatt csaknem megkétszereződött a globális textilgyártás: a 2000-es 58 millió tonnáról 109 millió tonnára nőtt, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri majd a 145 millió tonnát.

Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye. Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ban a textilipar volt a harmadik legnagyobb víz- és termőföld-felhasználó. Egyetlen uniós polgár ruháinak és cipőinek az előállításához évente kilenc köbméter vízre, 400 négyzetméternyi földterületre és 391 kilogramm nyersanyagra van szükség.

Az európaiak évente átlagosan közel 26 kg textilt vásárolnak és körülbelül 11 kg-ot dobnak ki. A körforgásos gazdaságra vonatkozó terv részeként az EU csökkenteni szeretné a textilhulladékot, növelné a textilek életciklusát és újrahasznosítását, illetve ösztönzi az ágazaton belüli innovációt. 2025. január 1-től az uniós országok, így Románia köteles lesz külön gyűjteni a textíliákat. Egyelőre nem világos azonban, hogy mi történik az így összegyűjtött textíliákkal, ugyanis az újrahasznosításhoz szükséges infrastruktúra egyelőre nem épült ki.

A fölöslegessé váló ruhák rendszerint a hulladéktárolókban végzik. Uniós szinten a használt textíliák kevesebb mint felét gyűjtik össze bármilyen céllal, és csak egy százalékát hasznosítják újra ruhaként, részben technológiai hiányosságok miatt.

A hulladékkezelés eltérő szabályozásai miatt a hulladékhegyek nyugatról keletre és északról délre vándorolnak. Romániában például 50 eurót kell fizetni a hulladéktárolókban egy tonna szemét elhelyezéséért – tízszer kevesebbet, mint Német- vagy Olaszországban.

A használt ruhák ugyanakkor exportálhatók az EU-n kívülre. Gyakran ezt az utat követik a ruhagyűjtő konténerekbe bedobott textíliák, akárcsak a jótékonysági szervezeteknek adományozott ruhák. A probléma az, hogy ezek számottevő része – egyes becslések körülbelül 40 százaléka – annyira rossz állapotban van, hogy a célországba érve egyenesen kidobják.

Kapcsolódó

Jövőtől új szabály jön, de mi lesz a sok megunt rongyunkkal?

Becslések szerint évente több mint egymillió tonna textilhulladék kerül a szeméttelepekre a háztartási szeméttel együtt. 

textilhulladék textilipar szemét használt ruha kereskedés H&M Csíkszereda hulladékkezelő Sepsiszentgyörgy

Afrika több országának vezetői is szóvá tették, hogy a kontinenst szemétlerakónak használja a fejlett világ. 2023 augusztusában Yoweri Museveni ugandai államfő bejelentette a használtruha-import betiltását. Korábban Ruanda büntetővámot vetett ki a másodkézből származó textíliák behozatalára.