banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Jövőtől új szabály jön, de mi lesz a sok megunt rongyunkkal?

Használtruha-üzletben kínálják újra eladásra, géprongy lesz belőle, vagy kötegekben afrikai és ázsiai országokba küldik, esetleg itthon az ipari termelésben hőenergiaként használják fel – jó esetben többnyire ez történik jelenleg a textilhulladékkal Romániában. Nem jó esetben – és többnyire az utóbbi érvényes – a szeméttelepre kerül. Becslések szerint évente több mint egymillió tonna textilhulladék köt ki ott a háztartási szeméttel együtt, durva környezetszennyezést okozva. Jövőtől már Romániában is kötelező lesz külön gyűjteni a textilhulladékot. Van, ahol készülnek erre, mint például Csíkszeredában, de sok helyen jelenleg a Caritas gyűjtőkonténerein kívül alig van lehetőség megszabadulni a használt ruhától, cipőtől, játéktól. A szőnyeget, függönyt és egyéb textilíliákat esetleg lomtalanítási akciók során adhatjuk le, már ha szervez ilyent a település hulladékkezelője.

Romániában a megunt vagy elhasználódott textíliáknak csupán kevesebb mint 5 százalékát hasznosítják újra, derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentéséből. Ezzel jócskán elmaradunk az Európai Unió 20 százalék körüli átlagától, írta nemrég az economedia.ro. Ezek szerint jócskán van még, mit tenni ezen a téren, először is a különgyűjtés tekintetében.

A cementgyárba megy a textil

Csíkszeredában az Eco-Csík – Térségi Hulladékgazdálkodó jelenleg lomtalanítási akciók során gyűjti be minden hónap első hétfőjén a textilhulladékot. Hulladékudvart szerveznek, és ennek keretében sok textilhulladékot is bevisz a lakosság, mondta Pál Tamás, az Eco-Csík ügyvezető igazgatója.

Hulladékátvétel után | Fotó forrása: az Eco-Csík Facebook-oldala

Tapasztalata szerint jelenleg a textilhulladék újrahasznosítása Romániában nem igazán működik, kevés a lehetőség itthon. Mint elmondta, a csíkszeredai lomtalanításból származó textilhulladék például a Brassó melletti, olthévízi cementgyárba kerül. „A termelésnél felhasználható ez az anyag, mert jól ég. Hőenergiát termelnek belőle, ezt felhasználják a gyártás során” – magyarázta Pál Tamás. Hozzátette, az újrahasznosítás másik módja, hogy anyagjaira bontják, szétválasztják a pamutot, műszálat, gyapjút, ezt hasznosíthatja az ipar újra.  

Hulladékudvar jövő nyártól

Csíkszeredában a textilhulladék külön gyűjtését is szolgálja majd egy állandó hulladékudvar, aminek a kivetelezésére a közbeszerzési eljárás folyamatban van, tudtuk meg Korodi Attila polgármestertől, aki hozzátette, úgy látja, jövő nyáron már beüzemelhető a hulladékgyűjtő központ. Erre nemrég Facebook-bejegyzésben is felhívták a helyiek figyelmét. 

„Minden olyan típusú hulladékot, mely eddig a városi szelektív-hulladékgyűjtési rendszeren keresztül nehezen volt behozható vagy kötődött a lomtalanítási programokhoz, átveszik majd a hét bármely napján a hulladékudvarban. Leszámítva az építkezési hulladékot, nincs korlátozás arra, hogy egy háztartás mennyit adhat le. Akkumulátort, használt ruhát, gumiabroncsot – mindent befogadnak, amit jelenleg nagyon nehézkes újrahasznosításra átadni, csak szakcéghez vagy lomtalanítási programokon keresztül lehet. Ide tartozik a textil is” – fejtette ki a polgármester. „A mi projektünk is szervesen be fog illeszkedni abba az országos körforgásba, ami fel fog épülni a használt ruhák és egyéb textilek visszavételére” – mondta még Korodi Attila.

A tervezett hulladékudvar helyszíne az ipari zónában, annak a területnek a szomszédságában van, amelyet az Eco–Csík ügykezel jelenleg, „oda fog beilleszkedni, abba a funkcionális térbe, ahol hulladékgazdálkodással foglalkozunk” – mondta még el Korodi Attila. Az önkormányzat országos program keretében pályázott a hulladékudvar megvalósítására. A városházának kell biztosítania a platformra a kivitelezést, a szakminisztérium adja a megfelelő konténereket, a hulladék kezelése pedig a hulladékbegyűjtő cég feladatkörébe tartozik majd, tudtuk meg még a polgármestertől.

A textilhulladék kezelésével kapcsolatban „a jogszabály elég tiszta” a polgármester szerint, ezért úgy látja, amint a begyűjtés megoldott, „utána könnyebb lépni”. „Minden hulladéktípusra fel van építve az országos rendszerben a felelősségátvállalási szervezetek által működtetett újrahasznosítási lánc, és minden egyes hulladéktípusra a hulladékbegyűjtő szolgáltató azzal a körkörös gazdasági lánccal kell együttműködjön, hogy ez révbe érjen” – magyarázta a polgármester, aki korábban környezetvédelmi miniszterként is tevékenykedett. Elmondta azt is, a környéken a szelektív gyűjtést elősegíti, hogy nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a közelben még Felcsíkon és Alcsíkon is jönnek létre hulladékudvarok.

2025 január 1-én életbe lép idehaza is az uniós szabályozás, mely kötelezővé teszi a textilhulladék szelektív gyűjtését. Az úgynevezett kiterjesztett gyártó felelősségi rendszerben (EPR) elméletileg a gyártóknak kellene finanszírozniuk az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését, azonban a Romániában forgalmazott készruhák elsöprő többsége külföldről érkezik.

„A romániai fogyasztók által vásárolt ruhák többségét külföldi cégek gyártják. Az új EPR intézkedésekkel minden Romániában piacra dobott termék után egy környezetvédelmi díjat kellene fizetni, ez az új adó pedig hozzá fog járulni a már nem használt ruhák egészséges körforgási rendszeréhez. A használtruhák forgalmazása az egyik legfontosabb módszer a túlfogyasztás korlátozására és a környezetvédelemre” – nyilatkozta Karin Bolin, a Humana People to Poeple romániai vezérigazgatója nemrég az economedia.ro szerint. 

Sepsiszentgyörgyön csak részmegoldás van

Sepsiszentgyörgyön a Tega Rt. köztisztasági vállalat is szervez rendszeresen lomtalanítási akciókat, és ennek során veszi át a textíliákat is. Ami minőségileg jó, azt a Caritas gyűjtőpontjainak adják át, ami nem, az megy a szeméttelepre, mondta el portálunk kérdésére Könczei Tibor részlegvezető. Hozzátette, hogy mi lesz jövőtől – amikor kötelező módon szelektíven kell gyűjteni a textilt is – még nem tudni pontosan.

A Caritas konténereiből Afrikába, Ázsiába 

A romániai Caritas használtruha-gyűjtő akcióját már több mint tíz éve indította, tárolókat helyezve ki, ahová be lehet dobni ruhát, cipőt, játékot. Azonban, mivel nagy terhet jelentett a sok ruhanemű kezelése és tárolása, egy erre szakosodott cégnek adták át a projektet. A gyűjtés folytatódik, a Caritas pedig a ruhaneműknek „a súly alapján kiszámított árát” kapja, és a befolyt összegeket a szociális programjaikra fordítják. A Gyulafehérvári Caritas honlapján azt javasolják, hogy „a feleslegessé vált ruhaneműket közvetlenül a rászorulóknak adományozzák azok, akiknek ilyen van. Ez értékes emberi kapcsolatokat is teremthet ajándékozók és ajándékozottak között”.

Illusztráció | Fotó: Pexels

Mint írják, a tárolókba kerülő ruhákból a hordható használtruha kereskedelembe kerül, a nem hordhatót textilipari nyersanyagként hasznosítják, ezáltal „a rászoruló embereket előnyösen juttatja ruházati cikkekhez, ugyanakkor csökkenti a textíliák eldobálásával vagy elégetésével járó környezetszennyezést”. Továbbá javasolják, hogy a tárolók működéséről és a bedobott ruhaneműk, játékok sorsáról a containeretextile.ro oldalon tájékozódjunk.

Havi tíz tonna használt ruha egy megyéből

A containeretextile.ro oldalon olvashatjuk, hogy az országban a háztartási hulladéknak mintegy 3 százalékát a textíliák teszik ki, és becslések szerint több mint 1 millió tonna textil kerül évente a hulladéklerakókba. Mint írják, jelenleg az ország 16 megyéjében 800 konténerbe fogadják a ruhát, cipőt, játékot, és elérhető ezek listája is. A leírás szerint, a bedobott ruhából, ami túlságosan használt, azt kötegekbe préselve keleti országoknak adják el, ahol feldolgozzák, azaz újra alapanyaggá alakítják. 

Ruhagyűjtő konténer Nagyváradon | Fotó forrása: a Containere Textile Facebook-oldala

Ezt megerősítette Szikszai Ervin is, aki Hargita megyében a begyűjtéssel foglalkozó munkatárs. A Maszolnak elmondta, mintegy tíz tonna használt ruha, cipő és játék gyűl össze havonta a megyéből, ezeket bezsákolva Szatmár megyébe szállítják, ott válogatják. Ami jó minőségű, az használt ruhaként kerülhet eladásra, a többit feldarabolva géprongyként értékesítik, illetve kötegekbe préselve küldik afrikai és ázsiai országokba, például Pakisztán és India vásárolja fel, és dolgozza fel – mondta Szikszai Ervin. Azt is elmondta, bár többen háborognak a konténerek miatt, – hiszen mindig vannak, akik beletúrkálnak, majd szétdobálják a tartály körül, amit nem tartanak meg –, alapvetően nagyon hasznos, amit tesznek, hiszen sok tonnányi textil így nem a hulladéklerakókat tölti. 

A hulladéklerakókba került textíliák egyrészt a víz tisztaságát veszélyeztetik, hiszen amikor esik, az eső, a víz átfolyik a szeméten, a ruhákhoz és textíliákhoz használt vegyi anyagok, például a festék és fehérítő kerül így a vízbe, ami a hulladéklerakó alján gyűlik össze, gyakran nagy mennyiségben, és akár 200-szor mérgezőbb is lehet, mint a szennyvíz. A textíliák azért is jelentenek különösen nagy problémát a hulladéklerakókba kerülve, mivel a szintetikus szálak nem bomlanak le, míg a gyapjú ruhák bomlása során metán keletkezik, amely erős üvegházhatású gáz. Már a ruhák előállítása, még a pamuté is nagyon sok szennyezéssel jár, hiszen világszinten a növényvédő szerek és gyomirtók 24%-át a gyapottermelésben használják. Ugyanakkor egyetlen póló előállításához 800 liter vízre van szükség.

A textíliák újrafelhasználásával nincs szükség új nyersanyagokra, így elkerülhető a gyártási folyamatok, például a festés, mosás és tisztítás során az energiafogyasztás és a szennyezés. A világ lakosságának 70%-a hord használt ruhát. A pamutruhákat, amikor már nem adományozhatók tovább újrafelhasználásra, szálaira, rostjaira szedik, ebből új termékek, például szőnyegek, szigetelések vagy autóülések párnái készülhetnek. A poliészter a pamuttól eltérően nem bomlik le gyorsan, így a poliészter ruhák újrahasznosíthatók új ruhadarabok előállításához. (Forrás: colectaredeseuri.ro)

(Nyitókép forrása: Pexels)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?