Csütörtökön, augusztus 1-jén kezdheti meg működését a tervek szerint a Hargita megyei Csíkszentdomokoson az első italcsomagolásokat visszaváltó automata, melyet az önkormányzat üzemletet. Egyelőre teszt üzemmódban működik, a község önkormányzata béreli – tudtuk meg Tánczos Barna szenátortól, volt környezetvédelmi minisztertől, akinek vezetése alatt dolgozták ki az italcsomagolások visszaváltásának rendszerét. Még két községben helyeznének el hasonló automatát Csíkszéken, abból a célból, hogy a falun szinte nem is létező visszaváltási rendszert beindítsák.  

A gépeket már tesztelték, a helyi üzleteket is összekapcsolták az automatával, a szükséges szoftverek is használhatók, így a tervek szerint augusztus 1-től használatba vehető a csíkszentdomokosi gyűjtőpont, tudtuk meg Tánczos Barna szenátortól, volt környezetvédelmi minisztertől, aki még áprilisban beszélt a Maszolnak a tervekről.

Az önkormányzatok által működtetett átvevőpontokból, ahol visszaválthatók a RetuRO-s italcsomagolások, további kettő van tervben Csíkszentkirályon és Gyimesbükkön. A kezdeményezéssel szeretnék elősegíteni, hogy falvakon is működjön a visszaváltási rendszer. Amint arról többször is írtunk, míg városon sok az italcsomagolás-visszaváltó, vidéken szinte nem is létezik a lehetőség, hogy a pluszban kifizetett 50 banis betétdíjat visszakapják a vásárlók az italos palackokért, alumíniumdobozokért. 

Tánczos Barna szerint ennek egyrészt az az oka, hogy nincs meg a logisztika, amit a rendszert működtető RetuRO vállalat kellett volna biztosítson az üzletek számára. „Nem feltétlenül az üzletek hibája, hogy nem veszik át. Nem vállalják be a kézi gyűjtést, tudván, hogy baj van az elszállítással. A másik gond, hogy nem bíznak még a rendszerben a kisboltok” – mutatott rá Tánczos Barna. Tudomása szerint több olyan csíkszéki település is van, ahol egyetlen palackot sem váltottak vissza az elmúlt félévben. Elmondta, városokon kívül Csíkszépvízen van automata, ahol több mint ezer palackot váltanak vissza naponta, és további hét van még Hargita megyében vidéken. Ez Tánczos szerint jó aránynak számít, és élen jár a megye e tekintetben.

Önkormányzati gyűjtőpontok

Tánczos Barna kifejtette, Csíkszentdomokoson az automatát az önkormányzat működteti, hisz „a betétdíjas rendszert bevezető kormányhatározat lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat a 200 négyzetméternél kisebb üzletek helyett vagy az ő nevükben megszervezze a közös visszaváltást. Megszervezhetik a boltok is, vagy átveheti tőlük ezt a felelősséget az önkormányzat”. Az így működtetett automatából a RetuRO-s italcsomagolásokért cserébe kibocsájtott értékjegy levásárolható a településen azokban az üzletekben, melyek átruházták ezt a kötelezettségüket az önkormányzatra. Az automatánál tájékoztatást kap a visszaváltó, hogy melyek azok az üzletek, ahol azt az értékjegyet le lehet vásárolni.

A szenátor kifejtette, a projekt „szép kihívás informatikai szempontból”, egyrészt azért, mert meg kellett oldani, hogy az értékjegy, amely akár le is másolható, az első beolvasás után ne legyen többé használható. A másik megoldandó kérdés az volt, hogy „összesíteni kell minden hónapban, hogy az üzletekből kinél hány értékjegyet milyen értékben vásároltak le, és annak függvényében kapják meg majd az üzletek az ötvenbanis átutalásokat az Eco-Csíktól”, a térségi hulladékgazdálkozótól, mely az automaták beüzemelését vállalta. Az informatikai kihívások miatt késett is a projekt, amiről áprilisban még úgy látta Tánczos Barna, hogy néhány hét alatt megvalósítható.

Uniós pénzből vásárolhatnak automatákat

Egyelőre tesztelik a kezdeményezést, három hónap a teszt üzemmód, amíg béreli az önkormányzat automatát. A hosszú távú megoldás az automaták vásárlása Tánczos szerint. Elmondta, amennyiben a három hónapos teszt üzemmód alatt a projekt beválik, akkor az önkormányzatok uniós pénzből vehetik meg az automatákat a Csík Leader Akciócsoport segítségével. Mint a szenátor elmondta, a helyi fejlesztési akciócsoport, a Csík Leader belefoglalt idei programjába egy, a jobb hulladékgazdálkodás megvalósítására vonatkozó zöld programot, mely automaták vásárlására vonatkozik.

Nem lesz meg a teljesítménycél: marad a büntetés

A RetuRO Rt. júniusban azt közölte, hogy a betétdíjas rendszer bevezetése óta eltelt hat hónap alatt a gyártók 152 000 tonna csomagolást hoztak forgalomba, amelyből idén május végéig 34 000 tonnát gyűjtöttek be.

A volt környezetvédelmi miniszter továbbra is úgy látja, nem éri el a RetuRO a 2024-re kitűzött célt, a 65 százalékos teljesítményt, emiatt nagy összegű szankciók várnak rá. Tánczos Barna korábban lapunknak kifejtette a rendszer hatékonysága annyira alacsony, hogy ez óriási büntetéseket fog generálni a RetuRO-nak, áprilisban legalább 100 millió lejes büntetésről beszélt, mivel „amennyiben a begyűjtött mennyiség elmarad a célkitűzéstől, a vissza nem gyűjtött műanyag palackok esetében a betétdíj dupláját, az üveg és az alumínium esetében a betétdíj értékét kell büntetésként befizetni” az államnak.

Mint mostani megkeresésünkkor elmondta, „a helyzet változatlan, továbbra is gyűl a büntetés. Van még öt hónapnyi idejük, hogy behozzák a lemaradást. Úgy látom, hogy az elmúlt két hónapban jó ütemben kezdtek haladni. Mindenképp szükséges lenne a cél eléréséhez a vidéki gyűjtőpontok létrehozása, amit nem fognak tudni teljesíteni. Ezért is indítjuk el teszt jelleggel ezeket a községi  gyűjtőpontokat. Ha mindezt országos szintre lehet majd kiterjeszteni, akkor biztos, hogy az nagymértékben hozzájárul a célszám eléréséhez. Büntetés nélkül a jelenlegi felállás szerint nem fogja megúszni a RetuRO” – összegzett a volt környezetvédelmi miniszter.