Csíkszentdomokoson, a Gyimesekben és Alcsíkon szerelnek fel italcsomagolás-visszaváltó automatákat, és ehhez csatlakozhatnak a falu boltjai, mentesülve az adminisztratív munkától – ilyen rendszer kialakításáról döntöttek teszt jelleggel, tudtuk meg Tánczos Barna szenátortól. A falun szinte nem is létező visszaváltási rendszert szeretnék így, helyi kezdeményezéssel beindítani. A volt környezetvédelmi miniszter szerint sokkal gyengébben teljesít a betétdíjas rendszer, mint várta volna. Úgy véli, következmények is lesznek, hiszen, ha nem teljesíti a rendszert kezelő RetuRO Rt. a célkitűzéseket, akkor nagy összegű szankciók várnak rá. Tánczos ugyanakkor optimista a rendszert illetően, és esélytelennek látja, hogy a támadói győzzenek.

Községi önkormányzatok szereltetnek fel visszaváltó automatákat, és ehhez csatlakozhatnak a falu boltjai Csík térségében, mentesülve az adminisztratív munkától – ilyen rendszer kialakításáról döntöttek teszt jelleggel, tudtuk meg Tánczos Barna szenátortól.

A volt környezetvédelmi miniszter, akinek vezetése alatt dolgozták ki az italcsomagolások visszaváltásának rendszerét, úgy látja, az sokkal rosszabbul teljesít, mint amire számított, és sokkal lassabban halad, mint ahogy haladhatna, falvakon pedig – mint ahogy a Maszolon is megírtuk – szinte nem is létezik.  „Egyrészt vannak kisboltok, amelyek vezetői, amíg nem látják át pontosan, hogyan működik a rendszer, nem kötnek szerződést. Habár büntetéssel jár, de ma büntetést kiszabni még arcátlanság lenne, amíg a rendszer nem megy. Ezért a kisboltok esetenként nem kötik meg a szerződést. Ott, ahol megtették, nehezen megy az elszállítás. Vannak már pozitív példák, beindult helyenként a szállítás, de nagyon minimálisan és döcögve” – indokolta a szenátor, miért is döntöttek begyűjtő automaták felszereléséről több faluban. 

Elmondta, „az önkormányzat fogja vállalni az automaták felszerelését, és lehetővé tesszük, hogy az illető falu üzletei csatlakozhassanak ezekre az automatákra. Az Eco-Csík Térségi Hulladékgazdálkozó lesz az a közhasznú társaság, mely a munkát felvállalja, és tesztüzemben három ilyen automatát szeretnénk beüzemelni, egyet Csíkszentdomokoson, mert az a legnagyobb csíki falu, egyet a Gyimesekben, és egyet Alcsíkon. Kipróbáljuk azt a részét a jogszabálynak, amely lehetővé teszi, hogy négy-öt-tíz falusi üzlet nevében az önkormányzat egy vagy két ponton begyűjthesse ezeket a palackokat”. Kiemelte, ez érdeke a falunak is, hisz ha ott gyűjtik össze a csomagolásokat, az a település újrahasznosítási mutatóit javítja, az üzletek pedig megszabadulnak az adminisztratív munkától, és nem kell tárolniuk a PET- és üvegpalackokat, alumíniumdobozokat.

„Ezt a rendszert két-három hetes távlatban beüzemelhetőnek látom. Mi leszünk valószínűleg az országban az elsők, akik kipróbáljuk” – mondta el Tánczos Barna. Amennyiben beválik, szeretnék kiterjeszteni minden csíki településre, és finanszírozást is találtak arra, hogy az önkormányzatok meg tudják vásárolni ezeket az automatákat, tette hozzá a volt környezetvédelmi miniszter.

Már százmilliós büntetéssel számolhat a RetuRO

Tánczos Barnát arról kérdeztük, hogyan látja a rendszer működését több hónappal az indulása után. „Sokkal rosszabb, mint amire számítottam, és sokkal lassabban halad, mint ahogy haladhatna” – reagált Tánczos. Szerinte ebben felelős a környezetvédelmi minisztérium, a RetuRO, de még a Pénzügyminisztérium is.

„Egy dolog biztos, hogy a minisztérium tavaly július óta nem végezte a munkáját úgy, ahogy kellett volna, és a gyártók – akik műanyag, üveg és alumínium csomagolóanyagot visznek a piacra – mai napig nem tudják, hogyan kell a havi jelentéseiket elkészítsék, ami egy szabályozási hiányosság. Ennek decemberben sajnos már megvolt a negatív következménye. Büntetéseket rótt ki a környezetvédelmi alap esetenként jogtalanul” – mutatott rá a szenátor, hozzátéve, hogy a minisztériumnak sürgősen rendeznie kell ezt a problémát. Ugyanakkor szintén a minisztérium felelősségének látja, hogy túl lassan indította el a RetuRO a fejlesztéseket, a logisztika kiépítését, ráadásul olyan külföldi cégre bízták, melynek nincs helyismerete.

„Ez egy nagy feladat, egy óriási hálózatot kell kiépíteni, és ezen a téren sajnos lassan indult be a RetuRO. Nem igaz, hogy nem dolgoznak, de nem azzal a ritmussal és hatékonysággal, amellyel kellene. A Pénzügyminisztérium nem adta meg a megfelelő támogatást a rendszernek, és nem adta meg a megfelelő segítséget szabályozások által, a könyvelési problémák tisztázásával, és itt is vannak még mindig hiányosságok” – magyarázta a szenátor, aki alapvetően optimista a rendszert illetően utódjához, Mircea Fechethez hasonlóan.

„A rendszer elindult, és ha nehezen is, de életképessé fog válni. A számok tükrében a hatékonyság az tíz százalék alatt van még mindig, és ez óriási büntetéseket fog generálni a RetuRO-nak. Ha ma 300 millió palackkal számolunk, akkor a műanyag esetében a RetuRO fizetendő büntetése legalább 100 millió lej, hiszen amennyiben a begyűjtött mennyiség elmarad a célkitűzéstől, a vissza nem gyűjtött műanyag palackok esetében a betétdíj dupláját, az üveg és az alumínium esetében a betétdíj értéket kell büntetésként befizetni. Ez jelenleg már 100 milliós nagyságrendű elmaradás. Ezt még be lehet hozni, ha az év második felében – amikor már csak RetuRO-s csomagolások lesznek a piacon – a rendszer beindul, és a lemaradásokat pótolják. De nem lesz könnyű” – mutatott rá Tánczos.

A szenátor szerint a büntetést az állam fogja behajtani a RetuRO-n. Ez abszurd helyzetnek tűnik , mert az államnak a környezetvédelmi minisztériumon keresztül részesedése van a vállalatban. Tánczos elmondta, a minisztérium 20 százalékos részesedését ő maga javasolta, a felügyelet miatt fontosnak tartotta, hogy a minisztérium részt vegyen a döntéshozatalban, hiszen sok pénzről van szó, a rendszer évente 3,5 milliárd lej összegben forgat betétdíjat.

A támadóknak nincs esélyük Tánczos szerint

Mint ismert, támadói is vannak a betétdíjas visszaváltási rendszernek, 16 bortermelő, valamint a Romaqua pereli az államot, utóbbi vállalat kérte a rendszer felfüggesztését. A Romaqua, amelynek portfóliójába olyan márkák tartoznak, mint a Borsec, a Stânceni, a Giusto és az Albacher, többek között arra hivatkozik, a rendszer üzemeltetőjének a hatályos jogszabályok szerint nonprofit szervezetnek kellene lennie. Ezt mondta az adevarul.ro szerint Radu Lăzăroiu, a Romaqua Group vezérigazgatója és az ásványvízipari munkaadói szövetség, az APEMIN elnöke. A vezérigazgató elutasítja, hogy a törvény őt arra kötelezze, kössön szerződést egy olyan kereskedelmi társasággal, melynek az összes versenytársa a részvényese. Arra is panaszkodik, sokkal költségesebb a rendszer, mint a korábbi, hiszen 9 millió lejt fizettek ki a betétdíjra, de ezen túl a kiadásaik négyszer magasabbak, mint korábban volt a hulladék kezelésére. Csak a címkék cseréje, amelyeken most már a betétdíjas rendszer logójának kell szerepelnie, mintegy 200 ezer eurós beruházás volt, mondta el.

Tánczos Barna szerint esélytelen, hogy nyerjenek. „Ugyanaz a jogszabály érvényes a Romaquára is, mint bárki másra, és ugyanaz a lehetőség adott volt a Romaquának is, mint bárki másnak. Erre a rendszerre az európai uniós és a hazai versenyfelügyelettől kaptunk pozitív véleményezést az elindítás előtt, ezért esélytelennek látom ezt a pert a Romaqua részéről, az érveik pedig teljesen alaptalanok” – mondta a szenátor. Elismeri, ez a rendszer valóban drágább a gyártónak, de megoldás kellett, mert a régi olcsó volt és rossz.

„A régi rendszerben a véletlenre volt bízva teljes mértékben, hogy hány palack lesz visszagyűjtve, és az eredmény az, hogy tele van az ország üres PET-palackkal. Egy olyan rendszert kellett beüzemeljünk, amelynek a hatékonysága elérheti két-három éven belül a 90%-ot is. Biztos vagyok benne, hogy ez a rendszer elérni ezt, rutinná válik a visszaváltás, és akkor biztos, hogy a Romaqua sokkal kevesebb üvege, palackja kerül a sáncokba, az erdőkbe, mint most” – hangsúlyozta a szenátor.