Az európai Kopernikusz szolgálat adatai szerint 2024 szinte biztosan a legmelegebb év lesz, és az első, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5°C-kal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé. A globális felmelegedés halálos hatásai ismét megmutatkoztak a dél-spanyolországi áradásokban, amelyek több mint 200 ember halálát okozták, főként Valencia térségében.

„Az idei év tíz hónapja után már szinte biztos, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a feljegyzések szerint, és az első olyan év, amikor az átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet” – nyilatkozta csütörtökön Samantha Burgess, a Kopernikusz klímaváltozási szolgálatának (C3S) igazgatóhelyettese a Kopernikusz ERA5 adatbázis szerint – írja az AFP alapján a News.ro. A Kopernikusz szerint még az is „valószínű”, hogy a naptári év során a felmelegedés meghaladja az 1,55 Celsius-fokot.

„Ez új mérföldkövet jelent a globális hőmérsékleti rekordban, és a következő éghajlat-változási konferencián, a COP29-en fokozott ambíciókra kell ösztönöznie” – hangsúlyozta Samantha Burgess. A november 11-én az azerbajdzsáni Bakuban kezdődő COP azzal a kényes feladattal foglalkozik majd, hogy új finanszírozási célt találjon, amely lehetővé teszi a fejlődő országok számára, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz.
A találkozóra ugyanakkor annak árnyékában kerül sor, hogy hamarosan visszatér az Egyesült Államok elnöki székébe Donald Trump, aki a múltban „átverésnek” nevezte az éghajlatváltozást.

A Kopernikusz szerint az október volt a második legmelegebb hónap a feljegyzések szerint 2023 októbere után, 15,25°C-os átlaghőmérséklettel. Ez 1,65°C-kal melegebb, mint az 1850–1900-as iparosodás előtti szint, mielőtt a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) tömeges használata jelentősen felmelegítette volna a légkört és az óceánokat. Ez egyben a 15. hónap egy 16 hónapos időszakban, amikor az átlaghőmérséklet több mint 1,5°C-kal emelkedett. Ez a szimbolikus szám a 2015-ös párizsi megállapodás legambiciózusabb határértéke, amelynek célja, hogy a globális felmelegedést jóval 2°C alatt tartsák, és folytassák az 1,5°C-ra való korlátozásra irányuló erőfeszítéseket. Ez a történelmi jelentőségű megállapodás azonban hosszú távú éghajlati trendekről szól: ha 20-30 évig 1,5°C fölött  marad a felmelegedés átlaga, akkor tekintik a határértéket túllépettnek.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a jelenlegi politikák az évszázad során 3,1°C-os „katasztrofális” felmelegedéshez vezetnének. A globális felmelegedés halálos hatásai ismét megmutatkoztak a dél-spanyolországi áradásokban, amelyek több mint 200 ember halálát okozták, főként Valencia térségében. A Kopernikusz megjegyzi, hogy októberben nemcsak az Ibériai-félszigeten, hanem Franciaországban, Észak-Olaszországban és Norvégiában is az átlagosnál több csapadék hullott. A tudósok egyetértenek abban, hogy a Föld nagy részén az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá és intenzívebbé váltak a szélsőséges csapadékok.

Kapcsolódó

ENSZ: csak hónapjaink vannak, hogy a klímaváltozás ellen nagyot lépjünk

A globális felmelegedés 1,5°C alatt tartásának reménye „hamarosan odalesz”, figyelmeztet az ENSZ. 

globális felmelegedés ENSZ klímaváltozás természeti katasztrófa