Idén nyáron rendkívüli hőhullám és szélsőséges időjárási jelenségek söpörtek végig az országon. Kiszáradt patakok és kutak, szélsőséges viharok, folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet, felperzselődött termés, áramkimaradások és vízkorlátozások jellemezték az elmúlt időszakot, sorolta Ráduly István prefektus, aki szerint a klímaváltozásnak számos negatív hatása van a lakosságra és mezőgazdaságra.

„Egyesek csak legyintenek és azt mondják, hogy nyáron van ideje a melegnek”, állapította meg a háromszéki prefektus aki szerint valójában a gond az, hogy a klímaváltozás miatt korábban Romániára déli részére jellemző időjárási viszonyok tapasztalhatóak Háromszéken, miközben az ország déli része elsivatagosodik.

Ráduly István rámutatott: idén június 21 és július 20-a között Kovászna megyében 27 napig volt 30 fok fölötti hőmérséklet, 16 nap volt 35 fok fölötti kánikulai meleg és egy nap – július 17-én - Háromszéken is vörös kánikula riadót hirdettek, ami korábban soha nem történt amióta bevezették ezt a típusú riasztást az országban. Mindeközben előfordult jégeső is, ami jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban Kézdivásárhely, Szentkatolna, Köröspatak, Csernáton és Dálnok térségében.

A háromszéki prefektus elmondta, hogy a megyei vízügyi hatóság (SGA) naponta két alkalommal, reggel 6 órakor és délután 6 órakor - végez hőmérséklet méréseket Baróton, Bikfalván és Kézdivásárhelyen és adataik szerint 2021-ben június-júliusban 18,7 Celsius fok volt az átlaghőmérséklet, 2022-ben 18,8 Celsius fokra emelkedett, tavaly június-júliusban már 19,05 Celsius fok volt az átlaghőmérséklet, idén pedig ebben az időszakban 21,4 Celsius fokos átlaghőmérsékletet mértek.

Hasonlóan aggasztó adatokra mutat rá a vízügyi hatóság vízhozam mérése is, amit az Olt folyó mikóújfalusi szakaszán és a Kászon patak kézdivásárhelyi szakaszán mérnek rendszeresen. Az Olt folyón a júliusi sokéves átlag másodpercenként 11,65 köbmeter, ami idén júliusban drasztikusan csökkent, hiszen másodpercenként alig 2,89 köbméter folyt. A Kászon patakon a júliusi sokéves átlaghozam másodpercenként 2,56 köbméter víz, ami idén júliusban 0,35 köbméterre csökkent.

Ráduly István a vízügyi hatóság jelentésére hivatkozva rámutatott: az elmúlt időszakban teljesen kiszáradt 8 jelentősebb és közel 20 kisebb háromszéki patak Szentkatolna, Zabola, Bölön, Szacsva, Ozsdola, Sepsiszentgyörgy, Bikfalva, Hídvég, Köröspatak térségében. A prefektus szerint ez hátrányosan érintette a gazdákat és a halastavak tulajdonosait mivel a vízügyi hatóság több helyen kénytelen volt megtiltani a folyóvízek öntözéshez és halastavak töltéséhez való használatát.

Az előpataki önkormányzat a megyei Készenléti Felügyelőségtől (ISU) igényelt tartályokban ivóvizet mert a faluban kiszáradtak a kutak, sorolta a problémákat Ráduly István. Véleménye szerint gondot jelent, hogy a háromszéki önkormányzatok többsége nem rendelkezik olyan tartályokkal, amelyekből ivóvízzel lehetne ellátni a lakosságot, többnyire csak olyan tartályaik vannak, amelyek állatok itatására alkalmasak.