Európában csak 2022 nyarán közel 38 000 halálesetet tulajdonítottak közvetlenül az éghajlatváltozásnak. Romániában ugyanebben az időszakban 2 823 hőség okozta halálesetet regisztráltak, amelyből 1 612 az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésnek tulajdonítható. Az erről szóló tanulmányt méltató klímaváltozás-kutató szerint ideje észrevenni, hogy a jelenség nemcsak környezetvédelmi, hanem fő egészségügyi kérdés is.

Thessa Beck kutató és csapata 35 európai országra kiterjedően elvégezte az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak első nagy, egész Európára kiterjedő attribúciós tanulmányát. A tanulmány a globális felmelegedésnek a közegészségügyre gyakorolt pusztító hatását mutatja be 2022 nyarára vonatkozóan, amelyet Európa történetének egyik legmelegebb nyaraként tartanak számon – írja Bogdan Antonescu fizikus, klímaváltozás-kutató Facebook-bejegyzésében, idézi a News.ro.

A leginkább érintettek a nők és az idősek

Megjegyzi, hogy a tanulmány az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálva azt jelzi, hogy csak 2022 nyarán közel 38 000 haláleset közvetlenül az éghajlatváltozásnak tulajdonítható. „Minden második, a magas hőmérséklethez kapcsolódó haláleset elkerülhető lett volna az ember okozta globális felmelegedés nélkül. A leginkább érintettek a nők és az idősek. Dél-Európában a hőség okozta elhalálozás kockázata kétszer olyan magas volt, mint a kontinens más részein, ami a hőhullámokkal szembeni nagyfokú sebezhetőségre utal” – írta Bogdan Antonescu klímaváltozás-kutató.

A kutató kitér arra is, hogy Romániát illetően ez a tanulmány azt mutatja, hogy 2022 nyarán 2823 hőség okozta halálesetet regisztráltak nálunk, amelyből 1612 haláleset (mintegy 57 százalék) az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésnek tulajdonítható. „Mi a tanulmány következtetése? Az, hogy bár sokan még mindig távoli fenyegetésként tekintenek az éghajlatváltozásra, ez a tanulmány azt mutatja, hogy az már most is komolyan befolyásolja az emberek egészségét. Nem mindenkit érint egyformán, ezért speciális stratégiákra van szükség a veszélyeztetett csoportok védelmére” – mutat rá a fizikus.

Nemcsak környezetvédelmi: egészségügyi kérdés

A fizikus szerint az európai kutatók tanulmánya hangsúlyozza az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló azonnali erőfeszítések és az alkalmazkodási intézkedések bevezetésének fontosságát az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.

„Mit tehetünk ezután? Egyértelmű, hogy az éghajlatváltozás már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem jelentős közegészségügyi problémává kezd válni. A hőhullámok gyakoriságának, időtartamának és intenzitásának növekedése sürgős lakosságvédelmi intézkedéseket és ambiciózus alkalmazkodási politikákat tesz szükségessé” – állapítja meg az idézett fizikus.