Magas páratartalom mellett nehezebben elviselhető a hőség az emberi szervezet számára.

A Földön immár 2,4 milliárd ember (a világ munkavállalóinak 70 százaléka) olyan régióban él, ahol nagyon magas a hőségkockázat – állapította meg az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete szerint Afrikában ez a munkaerő 93 százalékra vonatkozik, az arab államokban pedig az arány 84 százalék, írja a hvg.hu.

A túlzott és tartós melege évente 23 millió balesetet okoz a globális gazdaságban évente és legkevesebb 19 ezer ember emiatt hal meg emiatt minden évben. “Tegyük hőségállóvá minden ország gazdaságát!”- javasolja Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára.

Tavaly június óta minden egyes hónap újabb hőségrekordot hozott az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási központjának számításai alapján. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok szinte mindenütt a világon.

2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik – jósolja a NASA friss tanulmánya, amely műholdak segítségével elemezte a klímaváltozást. Eszerint a magas hőmérséklet a közeli jövőben olyan úgynevezett párabuborékokat hozhat létre, amelyek élhetetlenné tehetnek egyes régiókat – hívják fel a figyelmet az amerikai űrhajózási intézet kutatói. Amennyiben ugyanis hat óránál tovább 35 Celsius-fokos hőmérséklet idején párabuborék alakul ki, akkor az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot.

Párabuborék akkor alakul ki, amikor a hőmérséklet és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, hogy a test az izzadás révén már nem képes megfelelően lehűlni. Különösen akkor, ha a test fizikailag aktív, sok felesleges hőt termel, amelyet nem tud leadni rossz körülmények között, mindez pedig gyorsan hőgutához, és akár halálhoz is vezethet.

Tudományosan 35 Celsius-fokban adják meg az emberi tűrőképesség végső határát, de ez „nedves hőmérsékletben” értendő, melyet nedves ruhába burkolt hőmérő mér. A magyarázat: száraz időben jobban párolog az izzadság, de nagyon párás levegőben alig vagy egyáltalán nem. A 35 fokos nedves hőmérséklet az az állapot, amikor a szervezet izzadás útján már nem tudja hűteni magát. Például ha a hőmérő higanyszála 38 fokot mutat, de a páratartalom csak 55 százalékos, az nedves hőmérsékletben kereken 30-nak felel meg, ami elviselhető.

Ez az állapot az utóbbi 15 évben néhány szubtrópusi területen már előfordult. A NASA modellje szerint a legnagyobb veszély Ázsiában, azon belül elsősorban Pakisztánban, valamint a Perzsa-öböl térségében fenyeget. Ezeken a területeken 2050-re élhetetlenné válhat a világ a hőség és a tartósan magas páratartalom együttes jelenléte miatt. Ha minden így megy tovább, akkor Brazília egyes régiói és Kína fejlett keleti tartományai is veszélybe kerülhetnek 2070 táján.

Az Egyesült Államok egyes régióit is sújthatja a tartós hőség, mivel azokban a forróság ugyan többnyire alacsony páratartalommal párosul, ez viszont aszályt és tűzvészt okozhat – vélik a NASA tudósai.