Az államoknak az éghajlatváltozás ellen „ugrásszerű előrelépést” kell tenniük az elkövetkező hónapokban, különben a globális felmelegedés 1,5°C alatt tartásának reménye „hamarosan odalesz” – figyelmeztetett az ENSZ csütörtökön egy jelentésben, amely szerint egy éve nem történt jelentős előrelépés.

„A tűzzel játszunk, de (...) nincs több vesztegetni való időnk”, mert „világszerte az emberek már most is súlyos árat fizetnek” a globális felmelegedés elleni tétlenségért – hangoztatta csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, írja az AFP alapján a News.ro. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) új jelentése szerint – amelyet kevesebb mint egy hónappal az azerbajdzsáni COP29 előtt tettek közzé – az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére jelenleg alkalmazott politikák az iparosodás előtti korszakhoz képest 3,1°C-os, „katasztrofális” felmelegedéshez vezetnek ebben az évszázadban.

Még az összes ígéret végrehajtása mellett is – beleértve azokat is, amelyeket a fejlődő országok pénzügyi vagy technológiai segítségtől tettek függővé – 2,6°C-kal emelkedne a globális hőmérséklet, és ez visszafordíthatatlan „fordulópontokhoz” vezetne: a jégsapkák olvadásához, a tengerszint ellenőrizhetetlen emelkedéséhez és a szélsőséges időjárási jelenségek felerősödéséhez. „Soha nem látott mértékű és ütemű globális mozgósításra van szükség, méghozzá most, különben az 1,5°C-os célkitűzés hamarosan halott lesz” – figyelmeztet Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója.

Nem sok minden változott

Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a Párizsi Megállapodásban meghatározott határérték túllépése, az országoknak közösen kell vállalniuk, hogy 2019-hez képest 2035-ig  éves szinten 57%-kal csökkentik a kibocsátásukat üvegházhatású gázokból  – olvasható az ENSZ jelentésében. Ennek eléréséhez „ugrásszerű előrelépésre” van szükség az országok részéről, amelyeknek februárig kell átadniuk az ENSZ-nek éghajlati ütemterveiket, amelyekben ötévente hivatalosan rögzítik „nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásaikat” (NDC). Az ENSZ szerint ezeket a 2035-re vonatkozó célkitűzéseket „most kell gyakorlatba ültetni”.

„Vagy sikerül a vezetőknek csökkenteniük a szakadékot a kibocsátás tekintetében, vagy fejest ugrunk egy olyan éghajlati katasztrófába, amelyben a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak szenvednek a legtöbbet” – foglalja össze Antonio Guterres. A sürgősség annál is nagyobb, mert tavaly óta „nem sok minden változott, és nagyon kevés előrelépés történt a 2030-as célok felé” – hangsúlyozza a jelentés tudományos szerkesztője, Anne Olhoff.

Technikailag még mindig lehetséges

„A kihívás nagysága tagadhatatlan”, de a globális felmelegedés 1,5°C alatt tartása „technikailag továbbra is lehetséges". 2023-ban a világ rekordmennyiségű, 57,1 gigatonna szén-dioxid-egyenértéket (CO2) bocsátott ki, de a növekedés +1,3%-ra lassult, és a szakértők reményei szerint a globális kibocsátás csúcsa 2024-ben vagy 2025-ben lesz. Papíron 2030-ig 31 gigatonnás, 2036-ig pedig 41 gigatonnás csökkentés lehetséges, ami behozná a lemaradást a célok elérésében – részletezi a jelentés. Ehhez azonban „példátlan nemzetközi mozgósításra” lenne szükség, és a G20-országoknak – amelyek 2023-ban a globális kibocsátás mintegy 80%-áért voltak felelősek – kell az élen járniuk.

A tennivalók között szerepel: a nap- és szélenergia gyorsított bevezetése és az erdők védelme vagy helyreállítása, amelyek kulcsfontosságúak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. A szükséges intézkedések között szerepel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó beruházások legalább hatszorosára növelése és a kormányok mellett a magánszektor „erőteljes bevonása” – jegyzi meg az ENSZ. A megvalósításhoz „hatalmas politikai, kormányzási, intézményi és technikai akadályok leküzdésére, valamint a fejlődő országok támogatásának példátlan mértékű növelésére és a nemzetközi pénzügyi struktúra mélyreható reformjára” lesz szükség – hangsúlyozza a jelentés. A COP29 konferencián – az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján – a gazdag országok pénzügyi támogatásának feloldása lesz a vita középpontjában november 11. és 22. között Bakuban.

(Nyitókép: Agerpres)