A világszerte növekvő intenzív aszályok és szélsőséges árvizek előjelei annak, ami a jövőben várható, ugyanis az éghajlatváltozás miatt a vízkörforgás kiszámíthatatlanabbá válik – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ – írja az AFP, idézi az Agerpres. A bolygó vizei tavaly 33 éve nem tapasztalt mértékben aszályosodtak – derül ki az ENSZ egyik ügynökségének, a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a friss jelentéséből. „A hőmérséklet emelkedése felgyorsította a hidrológiai ciklust, amely szabálytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá vált” – magyarázta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

„A klímaváltozás tekintetében a víz előre jelzi a jövőbeli fejleményeket” – kongatta meg a vészharangot Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára közleményében. „A figyelmeztető jelek megsokszorozódnak: a szélsőséges csapadék, az áradások és az aszályok fokozódásának vagyunk tanúi, amelyek életeket, az ökoszisztémákat és a gazdaságokat sújtanak” – jegyezte meg.

A 2023-as év volt a legmelegebb a feljegyzések szerint, a magas hőmérséklet és a csapadék széles körű hiánya hozzájárult az elhúzódó aszályokhoz. Ugyanakkor az árvizek száma az egész bolygón nőtt: a szélsőséges hidrológiai eseményeknek nemcsak a természetes éghajlati tényezők kedveztek, nevezetesen a La Nina hozta körülményekről az El Nino-epizódra való átmenet 2023 közepén, hanem az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás is – jelzi a WMO.

A felmelegedés növeli a heves csapadékok kockázatát

„A hőmérséklet emelkedése felgyorsította a hidrológiai ciklust, amely szabálytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá vált” – magyarázta Saulo. A következmények sokrétűek: „mivel a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, a globális felmelegedés növeli a heves csapadékok kockázatát”, ugyanakkor „a felgyorsult párolgás és a talaj kiszáradása súlyosbítja az aszályokat”.

Ennek eredményeként „egyre nehezebb helyzetekkel kell szembenéznünk, amikor a víz vagy túl bőséges, vagy elégtelen”. Jelenleg 3,6 milliárd embernek nincs elegendő vízhez hozzáférése évente legalább egy hónapig, és ez a szám 2050-re várhatóan meghaladja az 5 milliárdot az ENSZ szerint. A jelentés szerint a világ folyói mintegy felének a vízhozama tavaly a normálisnál alacsonyabb volt.

„Mégsem tesszük meg a sürgős lépéseket”

A gleccserek is élen járnak a globális felmelegedésben: a 2022 szeptembere és 2023 augusztusa közötti időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint több mint 600 gigatonnányi vizet veszítettek, ami a megfigyelések 50 éve alatt a legnagyobb veszteség. „A gleccserek és jégtakarók olvadása emberek millióinak hosszú távú vízbiztonságát fenyegeti. Mégsem tesszük meg a szükséges sürgős lépéseket” – figyelmeztetett a WMO főtitkára. A szervezet sürget, hogy mindenkit időben figyelmeztessenek a vízhez kötődő életek és megélhetés védelme érdekében, valamint a vízkészletekkel kapcsolatos ismeretek és adatok jobb megosztására szólít fel. „Nem tudunk kezelni egy problémát, ha nem mérjük fel a probléma mértékét” – mondta Saulo.