Sepsiszentgyörgyön júniusban 3,5 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál, Nagyváradon augusztusban csak öt „hűvös” nap volt, amikor az átlaghőmérséklet nem haladta meg a 30 fokot.

Emberpróbálóan izzasztó volt az idei nyár, sőt, szeptember eleje is, nem emlékszem rá, s olyan, legalább a hetvenes éveiben járó embert sem találtam, aki emlékezne olyanra, hogy az első őszi hónapban Nagyváradon 34-35 fokig emelkedett volna a hőmérő higanyszála. Bár van az emberi butaságnak az a szintje, ami arra ösztökél valakit, hogy klímahisztiről hadováljon, s lehet hallani-olvasni „régen is volt meleg” kaliberű álbölcsességeket, az adatok egyértelműen mutatják, hogy a klímaváltozás nem egy ijesztő jövőkép, hanem a forró jelen.

Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) mérései azt mutatják, hogy a felmelegedés a Körösök vidékén éppúgy érvényesül, mint a Királyhágó túloldalán vagy épp a Székelyföldön.

Sepsiszentgyörgyön idén júniusban 21,1 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, ami 3,5 fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak 17,6 C-fokos átlagát. Júliusban és augusztusban a háromszéki városban 22,2, illetve 20,8 fok volt a középhőmérséklet, szemben a sokéves 19,2, illetve 18,5 fokkal.

Kolozsváron 21,2, 22,9 és 22,6 fok volt a három nyári hónap átlaghőmérséklete, míg a sokéves havi átlagérték 18,5, 20, illetve 19,8 C-fok. Nagyváradon a júniusi 22,6 fokos átlag csak 2,2 fokkal haladta meg a harmincéves átlagértéket, azonban a júliusi 25,8 és az augusztusi 25,7 fok már 3,7, illetve 3,8 fokkal múlta felül az 1991-2020-as periódus átlagát.

Az első nyári hónapban Sepsiszentgyörgyön volt a legnagyobb az eltérés a sokévi átlaghőmérséklettől, júliusban és augusztusban azonban már a bihari megyeszékhelyen.

Közelítünk Dél-Európa felé

Az AMN által trópusi jellegűnek tekintett napok száma, amikor az átlaghőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, szintén megugrott az idei nyáron. Sepsiszentgyörgyön júniusban 3,3, júliusban 6,4, augusztusban pedig 7 az ilyen napok száma sokéves átlagban. Idén júniusban három és félszer, júliusban pedig közel háromszor több volt belőlük, 12, illetve 18. Az augusztusi adatokat még nem közölte a helyi meteorológiai állomás.

Kolozsváron a három nyári hónapban 3,3, 6,6, illetve 7,6 a trópusi jellegű napok számának sokévi átlaga, míg idén 7-et, 17-et és 18-at jegyzett fel a meteorológia. Nagyváradon 13 júniusi, 22 júliusi és 26 augusztusi nap átlaghőmérséklete haladta meg a 30 fokot, miközben a sokéves átlagérték 7,6, 13, illetve 13. Egyértelmű anomália, hogy Sepsiszentgyörgy júniusban és júliusban is megelőzte Kolozsvárt a trópusi hőmérsékletű napok tekintetében, s az első nyári hónapban minimálisan maradt csak el Nagyváradtól. A Pece-parti Párizsban az idei augusztus inkább a mediterrán térség jellegét viselte, mint a Kárpát-medencéét, csak öt olyan nap volt, amikor az átlaghőmérséklet nem volt nagyobb 30 C-foknál.

Nagyváradon az idei csúcshőmérsékletet, 39 fokot, július 14-én mérték, akárcsak Sepsiszentgyörgyön, ahol 36,2-t mutatott a hőmérő. Kolozsváron 36,6 Celsius-fok volt a 2024-es rekord, július 17-én mérték.

Magyarországon, főleg annak síkvidéki területein, különösen a Dél-Alföldön, még inkább tombolt a kánikula, mint Erdélyben, hőmérsékleti rekordok tömkelege dőlt meg a nyár folyamán. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) évtizedek óta folytat méréseket a magyar meteorológiai szolgálattal, a HungaroMettel, a Tisza parti város külterületein és belvárosában. A 2023 júliusa és 2024 júniusa közti hőmérsékleti átlagérték 14,4 Celsius-fok volt, míg 1981-2010 átlaga 11,5 fok.  

Gál Tamás, az SZTE tanszékvezetője szerint ez olyan mediterrán városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.