Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok lehetőségei sokkal nagyobb támogatást is lehetővé tennének Ukrajna számára, de nem akarják, hogy a háború eszkalálódjon, emiatt nem lépnek más szintre – mondta el Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő az Erdély TV 24plusz című műsorában.

Európa fél, a magatartása és a segítségnyújtásának természete is arra mutat, hogy ne eszkalálódjon ez a háború. Abban az értelemben sem, hogy részese legyen ennek egy harmadik, negyedik, vagy akár egy ötödik állam, de úgy sem, hogy nukleáris fegyver bevetésére kerüljön sor – véli az Oroszország-szakértő Sz. Bíró Zoltán. A történész szerint Amerika és Nyugat erőforrásai egyébként lehetővé tennék, hogy sokkal jobban támogassák Ukrajnát. Nominális értékkel számolva az orosz gazdaság éves GDP-je 1800 milliárd dollárt képes előállítani, míg az amerikai 27 ezer milliárdot.

A történész úgy gondolja, Nyugat-Európa félelme egyrészt az, hogy kiszélesedik a háború, emiatt is visszafogott a segítség, másrészt attól tart, hogy destabilizálódik Oroszország, Putyin után egy rosszabb helyzet következik. Bár a szakértő ezt túlzásnak véli, de az, szerinte kétségtelen, ha egy bomlási folyamat indulna el Oroszországban, arra a Nyugat szinte semmilyen hatással nem tud lenni. A történész szerint Nyugat félelme az is, hogy Oroszországot olyan mértékben taszítja Kína kezei közé, ahonnan nagyon nehéz lesz majd ezt a mégiscsak európai közösséget kiszabadítani.

Sz. Bíró Zoltán óvatosan jegyzi meg, hogy szerinte Oroszország nem készül nukleáris fegyver bevetésére, és az erre vonatkozó európai nyilatkozatok is csak erődemonstrációk.