Helyreállítási terv: a közlekedési infrastruktúra kapja a legtöbb pénzt, 7,6 milliárd eurót
Jelentős tétel jut az oktatásnak és az egészségügynek is, összesen 6 milliárd euró.
Nagyjából végelegesült az országos helyreállítási terv (PNRR), amelyet a kormány szerdán a parlamentben ismertetett, és május 31-én tesz majd le az Európai Bizottság asztalára. Bukaret a teljes rendelkezésére álló összeget lehívja az EU helyreállítási alapjából, 29,2 milliárd eurót. A saját terveiket benyújtott tagországok közül eddig csak Olaszország járt el hasonlóan, a többség az igényelhető kedvezményes kölcsönt csak részben veszi igénybe.
A legnagyobb összeget, 7,6 milliárd eurót, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a hivatalos terminológia szerint a fenntartható közlekedésre kívánjuk költeni. A javasolt beruházások között 434 km hosszúságú autópálya megépítése, 311 km vasúti pálya teljes modernizálása és 110 km villamosítása szerepel.
Kapcsolódó
Mintegy 2 500 km összhosszúságú szakaszokon olyan munkálatokat végezne a kormány, amelyek eredményeként a szerelvények kereskedelmi sebessége 15 százalékkal nőne. A kereskedelemi sebesség a tehervonatok azon átlagsebessége, amelybe beszámítják az átrakodással, illetve a műszaki okokból vesztegléssel eltöltött időt.
Ebből a pénzből építenék meg a kolozsvári metró első, 15,6 km-es szakaszát is. Az eredeti, 40 milliárd euró összértékű tervezetben 9,5 milliárdot szánt a kormány a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, 5milliárdot a vasútra, 4,5 milliárdot pedig a közutakra, főleg autópályákra.
Vízgazdálkodásra 1,9 milliárd euró van előirányozva, amiből 1 630 km-nyi vízhálózatot és 2 470 km-nyi csatornahálózatot lehetne kiépíteni. Az eredeti elképzelés szerint 4 milliárd euró jutott volna ennek a területnek, azonban az Európai Bizottság nem hajlandó finanszírozni öntözőrendszereket.
Erdőgazdálkodásra és a biodiverzitás megőrzésére 1,3 millió euró lett elkülönítve. Ebből, többek között 45 ezer hektár erdő telepítését lehetne elvégezni. A hulladékgazdálkodás tervezett költségvetése 1,1 milliárd euró. Ezen terület legjelentősebb kiadási tétele 15 megyei hulladékkezelési rendszer korszerűsítése.
130 új bölcsőde, 50 iskola
Az úgynevezett Felújítási Hullám Alap 2,2 milliárd eurót kap, ebből kell megoldani 1 000 – 1 500 tömbház hőszigetelését és 2 ezer középület felújítását. 1,6 milliárd eurót szánnak megújuló energiára és a hidrogénnel kevert gázelosztó infrastruktúrára. Ebből a pénzből 2025-ig 1 581 MW-tal kell növelni a szélenergia termelő kapacitást a tavalyi szinthez képest, a napenergiáét pedig 2 031 MW-tal.
A közigazgatás digitalizálási projektje 2 milliárd eurót kap, amiből meg kell oldani valamennyi minisztérium és közintézmény adatbázisainak az összekapcsolását, az elektronikus személyi igazolvány kibocsátását 5 millió állampolgár számára és 30 ezer közalkalmazott digitális képzését.
CSAK SAJÁT
682 millió euró áll majd rendelkezésre a nyugdíj- és adórendszer reformjára, 1,7 milliárd pedig a versenyszféra és a kutatás-fejlesztés támogatására, illetve az állami vállalatok átszervezésére. A zöld/digitális átállás költségvetése 2,1 milliárd euró, amiből, többek között megépülhet 3 ezer km páneurópai kerékpárút. Turizmusra és kultúrára 200 millió euró jut, a közigazgatási reformra és az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelésére 137 millió, a szociális terület reformjára pedig 233 millió.
Az egészségügyre 2,4 milliárd eurót szánnak, amiből felújítanak, illetve kibővítenek majd 30 kórházat, felszerelnek 3 ezer orvosi rendelőt és 10 újszülötteket ellátó intenzív osztályt. 3,6 milliárd euró az oktatás keretösszege. Ennek két legjelentősebb tétele 130 bölcsőde és 50 energetikailag semleges iskola építése.
Mint korábban írtuk, az Európai Bizottság kérésére a kormánynak az országos újjáépítési terv mellett be kellett nyújtania még egy, az EU által elvárt reformokra vonatkozó dokumentumot. Ez utóbbinak A román újjáépítés emblematikus reformjai a címe. A kormány ebben vállalta, hogy kilenc területen hajt végre mélyreható reformokat, ezek egy része közvetlenül érinti majd a polgárokat. A reformok többek között a nyugdíjrendszerre, a közigazgatásra és az állami vállalatokra terjednek ki.