Tizenhárom EU-tagállam már benyújtotta az igénylését az uniós helyreállítási pénzekre

A legtöbb pénzt Olaszország kaphatja, a legkevesebbet Luxemburg.

672,5 milliárd euróval támogatja a tagállamok beruházásait és reformjait az Európai Unió az európai újjáépítési terv keretében. Ebből összesen 312,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd euró összegű kölcsön folyósítható. A tagállamoknak elvileg április 30-ig kellett volna leadniuk a pályázatukat, ezt eddig 13 tagállam tette meg. A késlekedés nem tragédia, legfeljebb kicsit később érkezik majd a pénz a szóban forgó országokba.

A terveket az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok tanácsa hagyja jóvá, vagyis fontos szerepe van a folyamatban a brüsszeli testületnek. Azt kell megállapítania, hogy a pályázat tartalma találkozik-e a tagállamok által jogszabályban előírt követelményekkel, tartalmi és formai elemekkel. A Bizottság azt is értékelni fogja, hogy a terv a kiadások legalább 37 százalékát éghajlat-politikai célokkal kapcsolatos beruházásokra és reformokra, 20 százalékát pedig a digitális átállásra fordítja-e.

Első részletként a tagállamok ebben az évben a támogatás 13 százalékát kaphatják meg, az első kifizetések nyár végén történhetnek meg.A legtöbb pénz a járványt leginkább megszenvedő Olaszországnak jár / Fotó:AdobeStock

A portugálok voltak a leggyorsabbak

Minden bizonnyal szimbolikus jelentősége is volt annak, hogy az első nemzeti tervet a soros elnökséget ellátó Portugália kormánya nyújtotta be két héttel ezelőtt. A portugálok 13,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 2,7 milliárd euró kölcsönre jelentették be az igényüket.

Németország helyreállítási és rugalmassági terve 27,9 milliárd euró összegű intézkedéseket tartalmaz. Mivel a számára elérhető maximális pénzügyi hozzájárulás 25,6 milliárd euró, a különbözetet Németország fedezi. A német terv hat politikai prioritás köré épül fel: az éghajlatváltozással és az energiaátállással kapcsolatos reform- és beruházási intézkedések, a gazdaság, az infrastruktúra és az oktatás digitalizálása, a társadalmi részvétel, a járványokkal szemben ellenálló egészségügyi rendszer megerősítése, a közigazgatás korszerűsítése és a beruházások előtt álló akadályok csökkentése. A terv emellett három közös európai érdeket szolgáló fontos projektet tartalmaz, amelyek a hidrogénnel, a felhőalapú infrastruktúrával és szolgáltatásokkal, valamint a mikroelektronikával kapcsolatosak.

Görögország 30,5 milliárd eurót – 17,8 milliárd euró támogatást és 12,7 milliárd euró hitelt – kért. A görög terv négy oszlopra épül: zöld és digitális átállás; foglalkoztatás, készségek és társadalmi kohézió; magánberuházások; valamint gazdasági és intézményi átalakulás. A terv mind a hét kiemelt európai területhez kapcsolódóan javasol beruházásokat és reformokat.

Franciaország 40,9 milliárd euró támogatást igényelt. A francia terv három pillére az ellenállóképesség, a zöld és a digitális átalakulás. A zöld technológiákba történő beruházásoknak köszönhetően különös hangsúlyt fektet az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, az energiahatékonyságba és a fenntartható közlekedésbe.

Luxemburg 93 millió eurót vár

Szlovákia 6,6 milliárd euró támogatást kért. A szlovák terv öt fő prioritás köré épül fel: a zöld gazdaság, az oktatás, a kutatásfejlesztés és az innováció, az egészségügy és a közigazgatás digitalizációja.

A Dánia által benyújtott tervben összesen 1,6 milliárd euró támogatás szerepel. A dánok az ellenállóképesség növelése, a zöld és a digitális átalakulás három pillére köré építkeznek, miközben jelentős beruházásokat irányoznak elő az energiahatékonyság, a zöld kutatás és fejlesztés terén, illetve a mezőgazdasági szektorban a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a digitalizálás kapcsán.

Spanyolország 69,5 milliárd euró támogatást szeretne kapni. A spanyol terv négy pillére: zöld átalakulás, digitális átalakulás, társadalmi és területi kohézió, a nemek közötti egyenlőség. Magában foglalja a fenntartható mobilitást, az épületek energiahatékonyságát, a tiszta energiát, a digitális készségeket, a digitális összekapcsolhatóságot, az ipari szektor és a kkv-k támogatását, valamint a szociális lakhatás területén hozott intézkedéseket. A tervben szereplő projektek elsősorban a 2021–2023 közötti időszakra összpontosítanak.

Lettország 1,8 milliárd euró támogatást igényelt. A lett terv hat részből áll: zöld és digitális átmenet; egészségügyi ellátás; az egyenlőtlenség csökkentése; gazdasági átalakulás és a jogállamiság. A terv magában foglalja az egészségügy, a szociálpolitika, a felsőoktatás és a készségek reformjait, valamint intézkedéseket tartalmaz a fenntartható közlekedés, a megfizethető lakhatás, az épületek és vállalkozások energiahatékonysága, a digitális készségek, a kutatás és az innováció terén.

Luxemburg mindössze 93 millió euró támogatást kért. A terv intézkedéseket tartalmaz a szakképzettség, az egészségügy, a lakhatás, a közlekedés szén-dioxid-mentesítése, a biodiverzitás védelme, az innováció, a közigazgatás digitalizálása, valamint az átlátható és tisztességes gazdaság előmozdítása érdekében.

Az olaszok 191,5 milliárdra számítanak

Belgium az általa benyújtott tervben 5,9 milliárd euró támogatást kért. A belga terv hat pillér köré épül: éghajlat, fenntarthatóság és innováció; digitális átalakulás; mobilitás; társadalmi és befogadó jelleg; a jövő gazdasága és a termelékenység; és az államháztartás.

Olaszország méreténél és a járvány miatt elszenvedett károk okán rekordméretű, összesen 191,5 milliárd euró támogatást kért, amely 68,9 milliárd euró támogatásból és 122,6 milliárd euró hitelből áll. Az olasz terv hat terület köré szerveződik: digitalizáció, innováció, versenyképesség és kultúra; zöld forradalom és ökológiai átmenet; infrastruktúra a fenntartható mobilitás érdekében; oktatás és kutatás; kohézió és befogadás; egészség.

Ausztria helyreállítási és rugalmassági terve összesen 4,5 milliárd euró összegű intézkedéseket tartalmaz. Az osztrák terv négy politikai prioritás köré épül fel. Ide tartoznak a következőkre vonatkozó reform- és beruházási intézkedések: zöld helyreállítás, felújítás, mobilitás, biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság és éghajlat-semlegesség; digitális helyreállítás, amely kiterjed a szélessávra, az iskolákra, a közszolgálatra és a vállalkozásokra; tudásalapú helyreállítás, ideértve a kutatást, az újjáélesztést és az átképzést, az oktatást és a stratégiai innovációt; igazságos gyógyulás, amely magában foglalja az egészségügyet, a rugalmas közösségeket, a művészetet és a kultúrát, valamint a reformokat.

A benyújtott tervben Szlovénia 2,5 milliárd euró támogatást kért, amely 1,8 milliárd euró támogatásból és 700 millió euró hitelből áll. A szlovén terv négy kiemelt pillér köré épül: zöld átmenet; digitális átalakulás; intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés; egészség és jólét, ideértve a hosszú távú gondozásba és a szociális lakhatásba történő beruházásokat és reformokat.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

banner_X7Nd4jXU_Maszol-970x250.gif
banner_IeXAwzKh_Maszol-300x250.gif

Kimaradt?