banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Jakab István: a helyreállítási tervbe bekerülő autópályáknak tényleg el kell készülniük 2026-ig

Elsősorban a jó előkészítéssel és tervezéssel próbálja segíteni Brüsszel Romániát, hogy a helyreállítási alap forrásainak elköltésében sikeresebb legyen, mint a kohéziós alapok felhasználásában az elmúlt években volt. A Maszolnak adott interjúban Jakab István, az Európai Bizottság romániai megbízott képviseletvezetője hangsúlyozta: párhuzamosan futnak a tavaly lezárult uniós költségvetés még aktív programjai és projektjei, illetve a 2021-2027-es büdzsé is, ezért Románia részéről komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy kihasználja ezeket a finanszírozási lehetőségeket. Az uniós tisztségviselőt a „vakcinaútlevélről” is kérdeztük.

A román kormány még a tavalyi választások előtt bemutatta az országos helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amellyel Románia lehívná a számára elkülönített mintegy 30 milliárd eurós finanszírozást. Azóta készült egy radikálisan új változat, amelyről az EB bukaresti képviselete kedden rendezett nyilvános vitát. Ezen Paolo Gentiloni gazdasági biztos egyebek mellett úgy kommentálta a tervet, hogy „a mi szempontunkból a kevesebb több”. Mit kell érteni ezen?

Gentiloni biztos először is arra akart rávilágítani, hogy a román helyreállítási terv egy nagyobb összegre készült. A szakminisztérium – a különböző hatóságokkal egyeztetve – körülbelül 40-41 milliárd eurónyi reformokkal és befektetésekkel állt elő. A Románia részére rendelkezésre álló összeg 29,2 milliárd. Ennek egy része vissza nem térítendő finanszírozás, egy része meg kölcsön. A biztos azt akarta mondani, hogy kevesebb és sokkal fókuszáltabb prioritás többet jelenthet a rezilienciaterv esetében, mint nagyon sok prioritás és projekt, ami sokkal több annál, amit finanszírozni lehet.

Az európai alapok minisztere, Cristian Ghinea szerint azért van szükség az országnak elkülönített keretösszeg másfélszeresét kitevő beruházásra, hogy a kormánynak legyen mozgástere az alkudozásra az Európai Bizottsággal. Hogyan zajlik majd ez a folyamat?

Tárgyalás lesz, én inkább úgy mondanám – hogy ne használjuk az alkudozás szót. A terv végleges változatát április végéig kell elküldeni a Bizottságnak. Létezik egy pár nagyon specifikus mutató, ami mentén tárgyalni kell. A reformok és befektetések 37 százaléka a zöld átállásra, a klímaváltozás szempontjából fontos projektekre megy, körülbelül 20 százaléka digitális projektekről és reformokról kell hogy szóljon. Persze ott van a nagyinfrastruktúrára vonatkozó rész a kormány részéről. Ezeket mind át kell nézni, mert az elképzelések mellé komoly költségeket és komoly határidőket – úgy mennyiségi, mint minőségi mutatókat – kell állítani. Tisztázni kell, hogy pontosan mit szeretnénk elérni, mert ez a helyreállítási alap más, mint a kohéziós politika, más logika szerint működik. Minél hamarabb le kell kötni az összegeket, és 2026-ig életbe kell ültetni mindent. 2026-ban meghúzzuk a vonalat, és ami teljesült addig, az ki lesz fizetve, ami nem, az elúszott. Tehát ebből a szempontból komoly megkötések vannak. Tárgyalás lesz, de nem a Bizottság fog levágni dolgokat, a döntés mindig a román kormány oldalán lesz.

Románia az elmúlt években sajnos nem remekelt az uniós alapok felhasználásában. Mivel tudja segíteni az Európai Bizottság az országot abban, hogy a helyreállítási alap forrásainak elköltésében sikeresebb legyen?

Elsősorban éppen a jó előkészítéssel és tervezéssel. Ha a terv jól lesz felépítve a prioritások és az ütemezés szempontjából, ha meglesznek mind a strukturális reformok, mind a befektetések, és ezek a befektetések jobban elő lesznek készítve, mint azt eddig láttuk, akkor szerintem meglesznek az előfeltételei annak, hogy egy komoly összpontosítással a román kormány részéről jól haladjon a helyreállítási terv, és tényleg ezeket az összegeket le lehessen hívni a következő időszakban. A Bizottság részéről mind a kohéziós politika, mint a helyreállítási alap esetében teljes a nyitottság annak érdekében, hogy a román oldalon minél jobban haladjanak a dolgok.

Van még lehetőség korrekcióra?

Persze, hogy igen. Először is nagyon sok prioritás és projekttípus van, és ezeket komolyan újra kell tárgyalni. Szerintem a kormány részéről is lesz döntés abból a szempontból, hogy pontosan mit akarnak finanszírozni, és milyen gyorsan akarnak haladni a különböző területeken. Itt van még egy nagyon fontos dolog: ez a helyreállítási alap párhuzamosan halad a tavaly lezárult költségvetéssel – amelynek programjai és projektjei még egy-két évig futnak – és a 2021-2027-es időszakra jóváhagyott büdzsével, amelynek az operatív programjait most tárgyalja a kormány a Bizottság különböző vezérigazgatóságaival. Tehát komoly erőfeszítésre lesz szükség a következő időszakban azért, hogy ezeket a finanszírozási lehetőségeket kihasználja Románia.

Bukarestben nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a helyreállítási alapból finanszírozni lehet a nagyinfrastruktúra fejlesztését, és itt sokan elsősorban az autópályákra gondolnak. Mennyire megalapozottak az ilyen irányú várakozások? Tényleg „eladhatók” zöld beruházásként az autópályák, ahogy egyes vélik?

Nagyon nehezen. Ha zöld típusú beruházások is szerepelnek ugyanazon a prioritáson belül, akkor igen. Viszont az autópálya-beruházások szempontjából gondolni kell a következő költségvetésre is, mert láttuk, hogy az ilyen típusú projektek rendszerint elhúzódnak Romániában. Márpedig ha egy autópálya bekerül a helyreállítási tervbe, az tényleg 2026-ig meg kell hogy legyen. Sokszor utazom Marosvásárhely és Kolozsvár között, és mindig elcsodálkozom, hogy vannak olyan szakaszok, ahol jól haladnak, és ottmarad egy rész, amelyet ugyanakkor licitáltak, mégis csak félig készült el, miközben a másikon már utazni lehet. Sajnos az ilyen típusú problémák fennállhatnak akármelyik nagyobb projektnél. Tehát az autópálya prioritás a román oldalon, és biztos lesz valami a tervben, de fontos, hogy olyan szakaszok legyenek, amelyeknek az előkészítése előrehaladott stádiumban van, és a kivitelezés záros határidőn belül megkezdődhet.

Mikor érkezhetnek Romániába az első kifizetések a helyreállítási alapból?

A román hatóságok elküldik a véglegesített tervet április végéig, a Bizottságnak két hónapja van arra, hogy értékelje, és javaslatot terjesszen a Tanács elé. Amikor a Tanács elfogadja a tagállamok terveit, akkor átutalnak egy előleget, amit az Európai Parlament 13 százalékban állapított meg. Tehát a nyáron, legkésőbb szeptemberben Románia megkapja ezt az előleget. Azután a reformok és befektetések előrehaladása függvényében évente kétszer lehet igényelni kifizetést a Bizottságtól. Ilyenkor mindig értékelni kell az előrehaladást a különböző prioritásokat illetően, és annak függvényében arányos történnek majd a kifizetések.

Közben az Európai Parlament elé került az Bizottság javaslata az úgynevezett digitális zöldigazolvány létrehozásáról. A sajtóban csak vakcinaútlevélként emlegetett eszközt főleg azok a tagállamok sürgették, amelyek gazdasági kibocsátását nagymértékben befolyásolja az idegenforgalom. A közvélemény egy része fenntartásokkal fogadta az ötletet, hátrányos megkülönböztetéstől tart. Miként látja áthidalhatónak az Európai Bizottság a diszkrimináció problémáját?

Eleinte valóban vakcinaútlevélről volt szó, de igazából a Bizottság javaslata egy digitális zöldigazolványról szól, amely megkönnyíti a polgárok biztonságos és szabad mozgását az Unión belül. Ez egyébként a fő célkitűzés. A dokumentum háromféle igazolványt is egybegyűjthet – egy oltási, egy tesztelési és egy gyógyultsági igazolványt –, pontosan annak érdekében, hogy ne legyen diszkriminatív.

A szabad mozgás az Unión belül a polgárok alapvető joga, és ezt a szabadságot semmiféleképpen nem korlátozzuk az oltottság függvényében. A díjmentes és digitális zöldigazolvány minden esetet megpróbál lefedni, és azt fogja majd bizonyítani, hogy valaki vagy be van oltva, vagy van egy érvényes tesztje, vagy már felgyógyult a Covid-19 betegségből. A dokumentumot mindegyik tagállam intézményei elfogadják majd.

Alaptalanok tehát azok a spekulációk, amelyek szerint az Európai Bizottság által javasolt igazolvány burkoltan kötelezővé tenné a Covid-19 elleni oltást?

Igen. Minden tagállam világossá tette, hogy az oltás a polgárok személyes döntése, egyik tagállamban sem kötelező az oltás, Romániában sem.

Említette, hogy a zöldigazolványt mindegyik tagállam intézményei elfogadják majd. Elhangzottak viszont ennek ellentmondó nyilatkozatok egyes tagállamok részéről.

A kötelezettségen azt értem, hogy abban a pillanatban, amikor ezt a digitális zöldigazolvány létezni fog, a tagállamok egymás között kötelesek lesznek elismerni. Ha egy másik tagország hatósága leellenőrzi az én igazolványomat, és az hiteles, el kell ismernie és ugyanúgy kell kezelnie az adott esetben, mint a saját állampolgárainak az igazolványát, azaz el kell tekintenie például bizonyos népegészségügyi korlátozásoktól, legyen az tesztelési kötelezettség vagy karantén letöltése. Vannak különböző elképzelések a tagállamok szintjén. Ez a javaslat azt is szeretné lehetővé tenni, hogy ha esetleg egy tagállam más információkat is hozzá akarna adni a digitális zöldigazolványhoz – például más típusú vakcinákat is be akar vezetni az Európai Gyógyszerügynökség által elismert oltóanyagok mellett –, akkor azt megtehesse.

Tehát, ha jól értem, nem lesz kötelező bevezetni a digitális zöldigazolványt minden tagállamban, viszont ha a használata mellett döntenek, akkor az illető ország hatóságai kötelesek lesznek elismerni a többi tagállam által kiállított igazolványokat?

Abban a pillanatban, hogy a Bizottság javaslatát elfogadja az Európai Parlament és a Tanács, minden tagállam be kell hogy vezesse. Ha egy tagállam továbbra is karanténra vagy tesztelésre kötelezi a digitális zöldigazolvány birtokosait, akkor erről értesítenie kell a Bizottságot és az összes többi tagállamot, és meg kell indokolnia ezt a döntését.

Ellentmondásos hírek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a digitális zöldigazolvánnyal járó kezdemények kiterjednek-e azokra, akik az Európai Gyógyszerügynökség által el nem ismert oltást kaptak. Milyen szabály vonatkozik a Magyarországon is használt kínai és orosz vakcinára?

A Bizottság javaslata azokra a vakcinákra vonatkozik, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség elfogadott, de benne van a javaslatban az is, hogy egyes tagállamok belefoglalhatják a zöldigazolványba a területükön használt más vakcinákat is. Az a kérdés, hogy egy harmadik tagállam el fogja-e ismerni az orosz vagy a kínai oltást.

Erre vonatkozóan nincs egyértelmű rendelkezés?

A javaslat szerint a tagállamok csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat lesznek kötelesek elismerni. De várjuk meg, hogy a szabályozást milyen formában fogadja el az Európai Parlament és a Tanács.

Forrás: Jakab István Facebook-oldalaTekintve, hogy a zöldigazolványt együttdöntési eljárásban kell elfogadnia a Parlamentnek és a Tanácsnak, elkészülhet-e a jogszabály a nyári turisztikai szezon kezdetéig?

Nagyon sokan valóban az idegenforgalmi szezon előtt erre fókuszálnak. Amikor a Bizottság március elején beszélt erről a javaslatról, akkor arról volt szó, hogy legtöbb három hónapon belül el kell készülnie mind a javaslatnak, mind a technikai résznek. A Bizottság ki kell hogy fejlesszen egy átjáró rendszert, ami összeköti a tagállamok adatbázisait. Láttam én is, vita van arról, hogy milyen gyorsan fogunk haladni. A nyári szezon eleje júniust jelentené, de egyes szakértők szerint a rendszer inkább júliusra készülne el. Ugyanakkor láttam tagállami kezdeményezéseket – például Spanyolországban próbálkoznak egy digitális zöldigazolvánnyal –, de az uniós szintű összehangolás remélhetőleg júniusra meg fog történni.

Egyébként a zöld igazolvány papíralapon is működhet.

Igen. Az alapvető technikai elem egy QR-kód, amely megjeleníthető okostelefonon vagy kinyomtatható, és amely tartalmazni fogja a zöldigazolvány hitelességét igazoló elektronikus aláírást.

A román hatóságok által kiállított igazolványokon egyelőre QR-kód nincs, viszont szerepelnek rajta digitális aláírás adatai.

Én egyelőre még nem kaptam oltást, várólistán vagyok, viszont igen: akit beoltottak, az kapott egy ilyen kóddal ellátott papír bizonyítékot. Romániában egyszerűbb lesz a rendszer kivitelezése, mert létezik egy online platform, ahol minden beoltott szerepel. Már csak tovább kell fejleszteni a rendszert.

(Címlapfotó: a Pro Infrastructura Egyesület Facebook-oldala)

Kapcsolódók

Kimaradt?