A kézdivásárhelyi fiatalok jövője és a helyi szakképzés fejlesztése volt a középpontban azon a szakmai találkozón, amelyet a kantai Szakképző Központban tartottak. Az eseményen magyarországi és erdélyi szakemberek, oktatási vezetők, valamint egészségügyi és vendéglátóipari szakemberek keresték a közös fejlődés lehetőségeit.

A találkozón részt vett Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője, Bejan András, a Nagy Mózes Főgimnázium igazgatója, valamint Szakács István, a házigazda szakképző vezetője. A vendégek között szerepelt Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója, dr. Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgatója és Prohászka Béla olimpiai és világbajnok mesterszakács is.

Mucsi Balázs előadásában átfogó képet vázolt a magyarországi szakképzés jelenlegi helyzetéről. Mint fogalmazott, nem versenytársként érkeznek, hanem olyan partnerként, aki új lehetőségeket kínál a helyi fiatalok és felnőttek számára – például a felnőttképzés és szakmai továbbképzések terén. A cél: anyanyelven, európai szinten piacképes tudást nyújtani, elérhető közelségben.

A békéscsabai centrum jelenleg közel 7100 diákot képez nyolc különböző intézményben, a gasztronómiától a járműgyártáson át az egészségügyig terjedő kínálattal. A náluk végzett tanulók nemcsak hazai, hanem nemzetközi elismerést is szereznek: Európa-szerte érvényes tanúsítvánnyal lépnek ki az iskolapadból, és sokan közülük egyetemeken folytatják tanulmányaikat – Magyarországon vagy külföldön.

Dr. Becsei László külön kiemelte az egészségügyi képzések fontosságát. Tapasztalata szerint az ezen a területen szakképesítést szerzők gyorsan el tudnak helyezkedni, és Kézdivásárhelyen is megvan a lehetőség egy hasonló felnőttképzési program elindítására. Az első egyeztetések már el is kezdődtek.

A nemzetközi nyitottság szintén fontos eleme a Békéscsabai Szakképzési Centrum stratégiájának. Évente mintegy 300 diák és pedagógus vesz részt külföldi tanulmányutakon több mint 30 partnerországban – így például Kínában vagy Vietnámban. Ezek a tapasztalatok visszahatnak az oktatás színvonalára is. Kifejtette: a külföldi partnerek is több ízben felkeresték az iskolájukat, a tapasztalatok rendkívül pozitívek.

Kapcsolódó

Új távlatok a felnőttképzésben: együttműködés a Kanta Szakképző Központ és a Békéscsabai Szakképzési Centrum között

A turizmusra összpontosítanak. Az ágazatban dolgozók szakmai előrelépését, illetve új munkaerő bevonását szeretnék.

oktatás szakképzés turizmus

Fő a rugalmasság

A találkozón világosan megfogalmazódott: nem új iskolát szeretnének alapítani, hanem egy olyan rugalmas képzési rendszert kialakítani, amely szervesen illeszkedik a helyi struktúrába. Elsősorban azokat célozzák meg, akik már befejezték középiskolai tanulmányaikat, és új szakmát keresnek vagy pályamódosításban gondolkodnak.

Mucsi Balázs hangsúlyozta: a technikusi és szakmai képzések mára egyre elismertebbé váltak, nem „másodrangú” lehetőségek, hanem egyenes út a munkaerőpiacra vagy az egyetemi továbbtanulás felé.

Bejan András igazgató kifejtette: a kantai oktatási intézményben érettségizők jelentős része továbbtanulás mellett dönt, különböző iskolákba iratkoznak be. Terjeszkedési térre azonban lenne lehetőség, mivel van harminc százaléknyi diák, akik a munka mellett döntenek, gazdálkodnak, vállalkozásuk van. Van egy réteg, amelynek megvan a külföldi kapcsolatrendszere, ők nem az országban keresik a boldogulás lehetőségét.

Nagy szerepük van a szülőknek is a pályaigazításban

Kiss Imre főtanfelügyelő arról beszélt, hogy mindenképpen szükség van szakoktatásra, hiszen mindenki tapasztalja: ha komoly szakemberekre van szükség, a piac bizony pang. Van azonban egy olyan jelenség is, hogy a munkásszülők azt szeretnék: a gyerekük többre vigye, mint ők, így egyértelműen a mellett kardoskodnak, hogy a gyerekük egyetemre menjen – magyarázta. E kérdés kapcsán dr. Becsei László úgy értékelt: a mai fiatalok később érnek, így a pályaigazgatásban a szülőknek is nagy szerepük van. Muszáj a szülőkkel is megértetni, hogy a szellemi munkák mellett is vannak olyan szakmák, amelyek kényelmes megélhetés lehetőségét hordozzák. A mai fiatalok „témán kívül levőségét” – ha lehet így fogalmazni az is jelzi – vázolta Szakács István, hogy amikor egy felmérést készítettek, akkor a lányok 85 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha minden kötél szakad, akkor ők bizony műkörmösök szeretnének lenni. Persze ez nem egy reprezentatív felmérés, de némiképp mutatja, hogy a fiatalok miként gondolnak a karrierépítésről.

Képzési együttműködést terveznek

A megbeszélésen – amely sorban immár a második volt – elhangzott, hogy a közös jövő tervei között szerepel egy kantai központú képzési együttműködés, amely a békéscsabai tapasztalatokra épül, és a minőség, gyakorlatiasság, valamint a nemzetközi tapasztalatok integrálása áll a középpontban.

„Nem kívánjuk átvenni a helyi iskolák szerepét, hanem partnerei szeretnénk lenni a közösségnek, hogy közösen segítsük a fiatalokat versenyképes tudáshoz jutni – magyar nyelven, európai színvonalon” – hangsúlyozta a főigazgató.

A magyarországi delegáció több helyi vállalkozóval, diákkal és intézményvezetővel is találkozott, hogy bemutassák elképzeléseiket. Mucsi Balázs végül így foglalta össze a szakképzés küldetését: nem az a legfontosabb, hogy megtanítsuk, hogyan kell hajót építeni – hanem az, hogy mi van az óceán túloldalán.