A fiatalok figyelmét ráirányítani a különböző szakmák fontosságára és szépségére – ez a célja a Mesterségek Hete című rendezvénysorozatnak Kézdivásárhelyen. A céhes városban két szaklíceumban szerveztek nyílt napokat, különböző foglalkozásokat a diákok és érdeklődők számára. Az esemény záróakkordja az egyre népszerűbb gasztronómiai kiállítás volt. 

A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Szakképző Líceumban és az Apor Péter Szaklíceumban szerveztek a Mesterségek Hete alkalmából a nyolcadikosok számára a tanintézményeket és képzéseiket ismertető rendezvényeket. A Mesterségek Hete elsőként a Gábor Áron Műszaki Szakképző Líceumban zajlott. „Mi úgy gondoljuk, hogy nem árt, ha betekintést nyújtunk iskolánk életébe, megismerhetik a jövőképünket, közösen járhatjuk végig a líceum rövid történetét az indulástól a kibontakozásig és megerősödésig, de nem felejtve azt a tényt, hogy a társadalmi igények változásával a megfelelő iskolatípust a szükséglet hozza létre, és menet közben módosítja is azt” – mondta a Maszolnak Madarász Éva aligazgatónő.

Hozzátette: Gábor Áron személyisége abban erősíti meg őket, hogy minden új helyzetben új indíttatási lehetőséget keressenek és találjanak. „Ő az alkotás, a teremtés, a modellek közt is önmagát megvalósítani akaró ember jelképe. Ennek szellemiségében minden év májusában megtartjuk a Mesterségek Hete elnevezésű szakbemutatót, amelyre a felsőháromszéki és a kézdivásárhelyi, VIII. osztályt végző, képességvizsga előtt álló tanulókat várjuk” – mondta el. A rendezvény során a tanulóknak lehetőségük volt betekinteni az iskola mindennapjaiba, megismerhették a leendő diákok az iskola épületét, az iskola által nyújtott szakképzéseket.

A 2024–2025-ös tanévre készülnek

Az iskola készül a 2024–2025-ös tanévre, két líceumi osztályt indítanak: az elektronika és automatizálás/számítástechnikus szakon 24 hely lesz, az erdészeti és erdőkitermelési technikus szakon ugyanannyi. Mindkét szakon magyar tannyelven zajlik az oktatás. Ugyanakkor indul három szakiskolai osztály is: ipari gépkarbantartó (24 hely), szakácsképző/szállodai alkalmazott (12-12 hely). Újdonságnak számít a napelem-/épületgépészeti szerelő szak, ezeken 12-12 hely lesz.

Mindhárom szakmunkásképző osztály hároméves és az oktatás magyar tannyelvű. A Gábor Áron Líceumban délutáni oktatás is működik. A 2024–2025-ös tanévben készruhaipari tervezői technikusi-posztliceális (28 hely) szak indul, valamint ötéves ruhatervező technikusi esti képzés, ami a líceum IX-ik osztálytól kezdhető el, ezenkívül ipari gépkarbantartó technikus szak, esti tagozat, ami a líceum XI-ik osztályától vehető fel, és hároméves képzés. A Mesterségek Hetén mintegy 260 személy vett részt. Az esemény támogatója Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala és az Evita Erdei Iskola volt.

Gasztronómiai kiállítás 

A Mesterségek Hetét az Apor Péter Szaklíceumban is megszervezték, ahol a rendezvény zárómomentuma a rendhagyó, gasztronómia kiállítás volt, melyet évről évre megrendeznek. A jelenlévőket Constantinescu Herman igazgató köszöntötte, aki elmondta: rendhagyó kiállításról van szó, de úgy érzi, hogy egyre szélesebb közönséget mozgat meg és a Mesterségek Hete csattanóját jelenti.

A rendezvény szervezői Bardócz Lívia aligazgatónő és Páva Carmen tanárnő voltak – emelte ki az igazgató – mindketten közélelmezési mérnöknők és kiváló pedagógusok. Irányításukkal a pincér és közélelmezési osztályok tanulói a konyhai személyzet segítségével készítették el a kiállításon látható különlegességeket.

„Első alkalom amikor egy pályázatot is belevittek a kiállítás megszervezésébe, a címe: Adjunk egy kis ízt minden napnak, és a rendezvényt az RMDSZ és a Communitas ifjúsági szaktestület is támogatta. Szintén első alkalom, hogy az Apor Péter líceum diákszövetségének képviselői ajánlották figyelmünkbe ezt a lehetőséget, és ők is kivették a részüket a pályázatban” – mondta az igazgató.

Az intézményvezető a kiállítás helyszínéül szolgáló épület történetét is felelevenítette. „Amint legtöbben tudjátok, ez az épület 2005-ben épült a Phare program segítségével, és a rendeltetése, mint minden iskolai infrastruktúrának, az oktatás, tanítás. Szakiskola-szinten a pincér, elárusító osztályoknak, líceumban a gasztronómiai technikus osztályoknak nyújtott és nyújt gyakorlati képzési lehetőséget, de az agroturizmus szaknak is, amire egyre nagyobb igény van, és részben erre a tankonyhára támaszkodik, részben a környékbeli panziók és vendéglők nyújtotta gyakorlati képzésre. Étteremnek és bentlakásnak ad helyet több mint 30 diák számára. A napi háromszor felszolgált menü, nem csak én mondom, hanem mindenki, az otthoni étellel ér fel, mert minőségi alapanyagokból készül, választékos és ellenőrzött. Más városokból, megyékből is szívesén jönnek ide tanulók” – magyarázta Constantinescu Herman, azt is hozzáfűzve, hogy a tanintézmény logikusan és stabilan építette fel a beiskolázási tervet.

„A mezőgépészet összefügg a mezőgazdasággal, ami összefügg az állattenyésztéssel, állategészségüggyel és a nyert termékeken keresztül a közélelmezéssel. Mindezen szakmák irányításához szükség van közgazdasági ismeretekre és a közgazdaságtechnikusok képzésén keresztül teszünk ennek eleget. Szakjaink akkreditáltak, és újraminősítették a hatóságok. Sokszor mondtam, történjen bármi növénytermesztés, állattenyésztés és élelmiszer-előállítás és -elkészítés nélkül nem lehet az életet elképzelni. Ez adja az itt élő népnek is az egzisztenciáját” – summázott az igazgató.