A megkérdezett szakemberek zöme szerint a 30 milliárd eurós program olyan lehetőség, amit Romániának nem szabad kihagynia.

Hónapok óta a vezető hírek között szerepel az országos helyreállítási terv (PNRR), s ez jóideig így is marad. A politikusok és a sajtó is szinte kizárólag azokról a beruházásokról beszél, amelyeket a 30,5 milliárd eurós keretösszegből finanszírozni lehetne, illetve kellene, ellenben szinte egyáltalán nem kerül szóba a terv pénzügyi vetülete.

A lehívható 30,5 milliárd euróból 13,8 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 16,7 milliárd pedig az Európai Unió által Románia számára felvett hitel, amit 2028-cal kezdődően kell majd törleszteni. Ez utóbbi egy csillagászati összeg, körülbelül megegyezik Románia idei, 80 milliárd lejesre tervezett költségvetési hiányával.

Február végén az államadósság 506 milliárd lej volt, ami az idei GDP 48 százalékának felel meg. Ha a PNRR révén hozzáférhető hitelt március elején vettük volna fel, akkor az adósságállomány hirtelen a GDP 55,5 százalékára ugrott volna fel, hozzávetőleg 587 milliárd lejre.

Ami a vissza nem térítendő részt illeti, az a tagállamok befizetéseiből áll össze, levonandó tehát belőle a Romániára eső rész, vagyis a nettó összeg valószínűleg 13 milliárd euró körül van.

Magyar szkepszis

Míg idehaza szinte teljes az eufória a helyreállítási terv kapcsán, addig Magyarország viszonyulása lényegesen visszafogottabb. Magyarországnak 3 382 milliárd forintnyi támogatás és 2 511 milliárd értékű hitel járna, ám úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány csak 2 500 milliárdra tart igényt. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal indokolta, hogy nem akarják eladósítani az országot.

Juhász Jácint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense úgy véli, hogy bár kedvezményes hitelről van szó, annak kamata, ami egyelőre nem ismert, nem elhanyagolható terhet jelent majd a költségvetés számára. Azt egyértelmű pozitívumként értékeli, hogy az Európai Unió veszi fel a kölcsönt, mivel ez az első ilyen jellegű közös kötelezettségvállalás, ami újabb lépés az integráció felé.

Magyarország könnyebben megteheti, hogy nem él egy ilyen, alacsony kamatú hitel lehetőségével, mivel jobb a hitelminősítése, mint Romániának, mondta Juhász Jácint. Az is lényeges szempont, hogy Magyarország eladósodottsága jóval magasabb, mint a miénk, 80 százalék körüli.

„Nagyon okos döntés, hogy a teljes összeget igénybe vesszük. Románia nem mondhat le egy ilyen kedvezményes hitelről” – vélekedett Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem docense, hozzátéve, hogy a helyreállítási tervbe belefoglalt fejlesztéseket mindenképp végre kellene hajtani. Mivel Románia a befektetésre ajánlott legalacsonyabb osztályban van a hitelminősítőknél, sokkal drágábban tud kölcsönhöz jutni, mint az Európai Unió, hangsúlyozta Králik.

Jóval kritikusabb Ilie Șerbănescu korábbi reformügyi miniszter, aki szerint, aki valóban segíteni akar, az azzal segít, amire szükség van, a PNRR esetében pedig nem ez a helyzet. „Romániának öntözőberendezések kellenének, az Európai Unió azonban szélturbinákat akar” – hozta fel példaként Șerbănescu. Véleménye szerint nem fogjuk tudni lehívni a teljes keretösszeget, mivel a projektek egy része nem alkalmazható Romániában, az EU pedig nem fog pénzt adni olyan, valóban fontos beruházásokra, mint az autópálya építés és a vasúti infrastruktúra modernizálása.

Jövőbe tekintő projektek

„Természetesen az lenne az ideális, ha a teljes összeg vissza nem térítendő támogatás volna, de az adott feltételek mellett is fontos, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. Ezeket a projekteket így is, úgy is meg kellene csinálni, s a nemzetközi piacokról kellene megoldjuk a finanszírozásukat” – nyilatkozta a Maszolnak Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára.

Az országos helyreállítási terv alapját a 2019-es és a 2020-as országjelentések képezték, ezekből rajzolódik ki, milyen reformakra van szükség, azok megvalósítása pedig milyen beruházásokat feltételez. Ehhez társultak azok a javaslatok, amiket a városok, a municípiumok, illetve a megyék szövetségei, valamint különféle civil es szakmai szervezetek nyújtottak be.

Az első körben a beruházások összértéke 70 milliárd euró volt. Ezt szűkítették 41 milliárdra, ami az Európai Bizottság elé terjesztett tárgyalási alapot képezte.

Hegedüs Csilla nagy eredménynek tartja, hogy a PNRR keretösszegének több mint 10 százalékát az oktatásra fogják költeni, illetve sok száz háziorvosi rendelőt szerelnek majd fel ekográffal, ami lehetővé teszi egy sor súlyos betegség korai diagnosztizálását. 

„Az országos újjáépítési tervben egy sor nagyléptékű, jövőbe tekintő projekt van. Egyszerre nagyon sok pénz fog érkezni, ami olyan, mint egy gyorssegély, mintha perfúzióra kötnék a gazdaságot. Most nagy lépést tehetünk előre” – szögezte le az államtitkár.