Jó esély van rá, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével járjon a 16 milliárd eurós kedvezményes hitel lehívása.

A kormány következetesen úgy állítja be, mintha a Next Generation EU európai újjáépítési terv, valamint annak hazai vetülete, az országos újjáépítési terv a már ismert uniós alapokhoz hasonlóan működne, s abból állna, hogy konkrét beruházásokat finanszíroz pályázati alapon. Ez azonban a legjobb esetben is csak részigazság, ahhoz ugyanis, hogy Románia hozzájusson a számára elkülönített keretösszeghez, egy sor reformot kell végrehajtania.

Az Európai Bizottság kérésére a kormánynak az országos újjáépítési terv mellett be kellett nyújtania még egy, az EU által elvárt reformokra vonatkozó dokumentumot. Ez utóbbinak A román újjáépítés emblematikus reformjai a címe. A kormány ebben vállalta, hogy kilenc területen hajt végre mélyreható reformokat, ezek egy része közvetlenül érinti majd a polgárokat.

Kapcsolódó

Ellenzéki nyomásra a kormány bemutatja a parlamentben a nemzeti helyreállítási tervet

A kétkamarás parlament együttes ülése előtt mutatja be Florin Cîțu nemzeti liberális (PNL) miniszterelnök koalíciós kormánya szerdán a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR), mielőtt benyújtaná a dokumentumot az Európai Bizottságnak.

helyreállítási terv helyreállítási alap parlament PSD

A nyugdíjrendszerre vonatkozó fejezetben többek között ez olvasható: "A nyugdíjkorhatár összehangolása a várható élettartammal 2035-ig, a férfiak és a nők esetében egyaránt." Tekintettel arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a várható élettartam körülbelül 5 évvel nőtt, ez nagy valószínűséggel arra utal, hogy a kormány a nyugdíjkorhatár emelésére készül.

Raluca Turcan kormányfő korábban cáfolta, hogy módosítanák a nyugdíjkorhatárt, de a miniszterelnök a héten már utalt arra, hogy Romániában nyugdíjrefomra van szükség. "Nagyon jól tudjuk, hogy Romániában, és nem csak Romániában, uniós szintén gondot okoz a nyugdíjrendszer fenntarthatósága" - jelentette ki kedden Florin Cîţu. Közlése szerint nyugdíjreformokat a kormány pénz- és adóügyi stratégiai is tartalmazza, a konvergenciaprogramban is szerepel, és az országos helyreállítási tervhez fogják csatolni.

Az adópolitika tekintetében a kormány azt ígéri, hogy növeli az ingatlanadót, megszünteti a torzulásokat és javítja az adóbehajtás mértékét, nem terjeszti ki azon javak és szolgáltatások körét, amelyek után csökkentett szintű, 9, illetve 5 százalékos áfát kell fizetni, valamint lépcsőzetesen megszünteti a túlzott kedvezményeket a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás terén.

Egyes közgazdászok ebből azt olvassák ki, hogy csak idő kérdése, mikor mondhatnak búcsút az informatikusok és az építőipari dolgozók az adómentességnek. Az adóügyi reformok gyakorlatba ültetésének határideje 2024. A Cîțu-kabinet azt is vállalja, hogy 2032-re bezárja valamennyi, még működő szénbányát.

Valakinek ellenőriznie is kell

Időközben az országos újjáépítési terv konfliktust gerjesztett a koalíción és a kormányon belül. Cristian Ghinea, a beruházások és európai projektek USR-PLUS-os minisztere azt szeretné, ha Románia először a 16 milliárd eurós kedvezményes hitelt igényelné, ráadásul egy összegben, mivel úgymond a vissza nem térítendő támogatások kezelése bonyolult, a minisztérium pedig nem rendelkezik a szükséges logisztikával.

Alexandru Nazare liberális pénzügyminiszter erről hallani sem akar. Ennek az oka az, hogy Romániának jelenleg is hatalmas a költségvetési hiánya, az országos újjáépítési terv keretében érkező hitel pedig hozzáadódik a köztartozáshoz. Nazare ellenkezése érthető, mivel a 16 milliárd euró szinte megegyezik az idénre tervezett költségvetési hiánnyal, körülbelül 7 százalékát teszi ki az éves GDP-nek.

Kormányzati források szerint a pénz ugyan nem az Nemzetközi Valutaalaptól érkezik, de az EU által felvett kedvezményes hitel felhasználását, illetve a vállalt reformok gyakorlatba ültetését a nemzetközi pénzügyi szervezet fogja ellenőrizni. „Valószínű, hogy bekapcsolódik az IMF, megjelenik egy olyan mechanizmus, aminek része a szervezet. Végső soron valakinek le kell ellenőriznie, hogy vissza tudjuk-e majd fizetni a hitelt” – mondja Florin Pogonaru, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) az elnöke.

Románia 29,2 milliárd eurót szeretne felvenni az Európai Uniótól az országos helyreállítási tervre. Ebből 13,2 milliárd vissza nem térítendő támogatás formájában érkezik, azonban ez sincs ingyen. A pénz előteremtésére a tagországoknak a korábbi 1,2 százalék helyett évi 1,4 százalékot kell befizetniük az EU kasszájába. Románia esetében, a tavalyi 212 milliárd eurós GDP-vel számolva, ez éves szinten 424 millió eurós többletkiadást jelent.