A révi Zichy-barlang a Sebes-Körös szurdokvölgyében fekszik, a Styx-patak folyik keresztül rajta, amely a kijáratnál gyönyörű vízesés formájában zúdul le. A barlangot későn fedezték fel, a MÁV egyik pályafelvigyázója, Karl Handl vette észre sétái alkalmával, hogy szárazság idején, amikor a vízesés hozama csökken, a sziklában üreg keletkezik, ahonnan denevérek szállnak ki. Ebből jött rá, hogy barlang húzódhat meg a vízesés tetejénél. Ezután értesítette Czárán Gyulát, aki 1903. november 10-én dinamitot robbantott a sziklánál, majd két év után, 1905-ben nyitották meg a látogatók előtt a cseppkőbarlangot. (Videó és fotók: Varró-Bodoczi Zoltán)

Kál Géczi Imre barlangász vezetett körbe a ma már szépen kiépített barlangban. Mint mondja, a barlang nevét Zichy Ödön gróf után kapta, mivel az ő területén helyezkedett el. A barlang hossza nagyjából 1200 méter, ebből körülbelül a fele, 550-600 méter látogatható, ennyit építettek ki hidakkal, lépcsőkkel és ennyit is világítottak ki.

A Zichy-barlang összes karsztképződménye mészkő, tudtuk meg a barlangásztól, és ahogy belépünk a bejáraton, az első képződményt, a Nagy Kígyót látjuk meg, majd rögtön ezt követi a Sárkány, a Bálna, a Kis kígyó és az Elefántfej is. A megnevezéseket az emberi fantázia adta, ezeket nagyrészt a barlang felfedezői találtak ki. A barlangban barlangi moha és barlangi páfrány él, ezeket figyeljük meg a mennyezeten, élénk, zöld színűek, előbbi elérheti akár a 10-15 centiméteres hosszt is. A növények képesek elvégezni a fotoszintézist a nap fénye és melege nélkül is, alkalmazkodva a lámpa mesterséges fényéhez, tette hozzá a barlangász.

Ugyanakkor mikroorganizmusok, apróbb rákok és több mint 500 denevér lakja a barlangot, amelyek nyáron kint, a szorosban, faodúkban, üregekben élnek, télen pedig behúzódnak a Zichy-barlangba, és szeptember–októbertől egész március–áprilisig a barlangot lakják. Többnyire a kis- és nagypatkósdenevér húzódik a barlangba, ezek nevüket a jellegzetes patkó formájú szájukról és orrukról kapták.

A Kívánságok taván áthaladva a Mennyországba majd a Pokolba juthatunk

A barlangban ásatások folytán barlangi medve (Ursus spelaeus) csontokat találtak, ez a faj 27 ezer évvel ezelőtt élt a Földön. A kutatók szerint mivel a tektonikus lemezek másképp helyezkedtek el akkor, a barlangnak összesen három bejárata volt. Emberre utaló nyomokat azonban nem találtak.

A barlang bejáratán áthaladva, ha felmegyünk az első lépcsőkön, a Kívánságok tavához érünk, ahol pénzérmét bedobva, a hídon áthaladva szoktak kívánni a látogatók. Itt figyelhetők meg a Teknősbéka, a Földgömb és a Mohamed szakálla nevet viselő képződmények. A Kívánságok tava fölötti hídon átsétálva érünk el a barlang legmagasabb pontjához, ahol 15 méterre vagyunk a patak szintjétől, ezt a termet nevezik Mennyországnak, és itt „lakik” Hófehérke és a hét törpe, a Nagy hal, és egy cseppkőoszlopot is láthatunk, amelyen a sztalagtitok és sztalagmitok összeérnek. A cseppkövek körülbelül száz év alatt nőnek egyetlen centimétert, magyarázta a barlangász, és egyetlen érintéssel több évtizedre leállíthatjuk ezt a folyamatot, hiszen a zsírréteg a kezünkről a képződményre kerül.

A Mennyország után lefelé haladva a Pokol terme következik, ahol megláthatjuk az Ördög szemét, a Pokol lángjait, Kemencéjét, és a Szerelem forrása is ott ered. Idegenvezetőnk egyik értelmezése szerint az elnevezők úgy gondolhatták, hogy a szerelem forrásából a víz befolyik a pokol kemencéjébe és eloltja a pokol tüzét, ezért ezek a megnevezések.

A barlang utolsó és legnagyobb terme a Nagy terem vagy Táncterem elnevezést kapta, itt megfigyelhetjük a Vízesést és a Karácsonyfát. Az 550-600 méter hossz eddig tart, a látogatóknak idáig járható be a barlang, és még ugyanennyi áll egyelőre kiépítetlenül. Kál Géczi Imre biztatott, hogy nyugodtan igyunk vagy vigyünk vizet a patakból, hiszen le van ellenőrizve és iható, és mindenkinek szeretettel ajánlotta a barlang látogatását, ő már minden szegletét ismeri, hiszen itt nőtt fel, édesapja is a Zichy-barlang barlangásza volt több mint húsz éven keresztül.

A barlangot a szurdokvölgyön keresztül lehet megközelíteni, Nagyvárad vagy Kolozsvár irányából a Halta Peștera megállóhelyen kell leszállnunk a vonatról. Gyalogosan az 1,9 kilométerre található Révről (Vadu Crișului) vagy a 2,6 kilométerre fekvő Sonkolyostól (Șuncuiuș) lehet elérni. A barlang jelenleg a Körösvidéki Múzeum igazgatása alatt áll, amely 2004-ben korszerűsítette az elektromos hálózatot, és európai elvárásoknak megfelelően alakította ki a látogatható részt, amely 30-60 perc alatt bejárható körútvonalon. A turistacsoportokat román és magyar nyelvű idegenvezetéssel várják, áll a Körösvidéki Múzeum weboldalán.