A Mezőségen nem maradt fenn arra vonatkozó dokumentum, hogy milyen húsvéti tojást festhettek korábban, milyen mintát, módszereket használtak. Szerencsére a szamosújvári Téka Művelődési Központ fontosnak tartotta, hogy minden húsvéti asztalra kerüljön írott tojás, ezért 1994 óta igyekeznek visszacsempészni ezt a hagyományt a Mezőségre. Egy gyimesi adatközlő, hagyományőrző nénitől tanulták meg a mintákat, módszereket, emellett tanulnak oktatóktól, és a mintavilágot könyvekből, füzetekből, gyűjtésekből lesték el, ezt oktatják majdnem 30 éve. Egri Hajnal, a Művelődési Központ vezetője mesélte el, hogyan igyekeznek a mezőségi tojásírás hagyományát megmenteni. Cikkünk 2022 áprilisában jelent meg.

Mint Egri Hajnal mondja, az, hogy húsvétkor tojást írunk, nagyon régi hagyományunk. Húsvétkor főleg ajándékba készítettek tojást a fiúknak, legényeknek, amivel öntözéskor lepték meg őket. A tojás persze a feltámadás jelképe, amely szimbólumunk még a kereszténység előttre nyúlik vissza. Egri Hajnal szerint a Téka Művelődési Központ legfontosabb célja a tehetséggondozás a mezőségi szórványban, és emiatt olyan programokat szerveznek, amelyek a magyar hagyományok megőrzését, a közösségfejlesztést, az identitáserősítést szolgálják: néprajzi programokat, népzene- és táncoktatást, valamint kézműves műhelyt, amelynek keretében a tojásírást is oktatják. Mottójuk, hogy minden magyar család asztalán hagyományos húsvéti tojást akarnak látni, ezért is tartják fontosnak újra megtanítani a hagyományos tojásírást mindenkinek.

A gyimesi mintákat a növénymotívumok jellemzik

Mivel Mezőségen nem maradt fenn hagyományos minta, a Téka munkatársai leginkább egy gyimesi adatközlőtől tanulták meg a tojásírást, így a gyimesi mintákat tanítják. A gyimesi mintavilágot főleg növények, természeti jelképek jellemzik, és persze dominál a piros és fekete szín, a tojások általában tarkák. „Ezek lehetnek nagyon bonyolultak, de nagyon egyszerűek is. Vonalak, pontok, pöttyök díszítik a tojást, és persze a piros és fekete szín a jellemző. Én minden évben más mintát készítek, most éppen ezt a kankós mintát, és idén talán először fedeztem fel, hogy mennyire szép ennek az egyszerűsége” – mesélte Egri Hajnal. Hozzátette, a központnál mindig nagyhéten hirdetik meg a tojásírást, kisebb-nagyobb csoportokban lehet részt venni, és az alapítvány biztosítja a felszerelést, a résztvevők csak a tojást kell mukkal hozzák. A központ vezetője szerint a nagyhét alatt általában négyszáz tojást is elkészítenek résztvevők.

Arról, hogy mennyire volt nehéz visszahozni ezt a hagyományt Szamosújvárra és a Mezőségre, azt mondta, ez lassú folyamat volt, de miután kezdett beindulni, már nagy léptekben haladtak, és most már minden nagyhéten megtöltik a termet azok, akik hímes tojást akarnak készíteni a húsvéti asztalra. Mint mesélte, érdekes, hogy idén először román fiatal csoport kereste meg őket, hogy ők is akarnak tojást írni húsvétra, így őket az ő nagyhetükben fogják oktatni. Egri Hajnal úgy érzi, terjed a hagyomány és igény is van rá, hiszen mindig visszamennek hozzájuk azok is, akik már tudnak tojást írni, és persze újak is mindig csatlakoznak.

A hagyományos tojásírás lépései

A Téka Művelődési Központ vezetője azt is bemutatta stábunknak, hogyan zajlik egy hagyományos tojás megírása. Mint mondja, a ehhez kesicét (írókát) hasznának és méhviasszal írnak. Először a tojást mezőkre kell osztani, a mezők száma pedig attól függ, hogy milyen mintát választunk. Lehet kétmezős, négymezős, nyolcmezős, vagy akár ennél sokkal több is, a bonyolultabb, apróbb mintáknál. A kesicéknek is különböző méretük van, a Tékánál legalább négyféle mértet használnak. A vastagabbal általában a fő vonalakat húzzák meg, amikor viszont finomabb vonalakat szeretnének, akkor a vékonyabb kesicével dolgoznak.

Miután megírják a tojást, kezdődhet a festés. Ha egyszínűt akarnak, akkor csak egyszerűen beleteszik a festékbe, majd miután kicsit megszáradt, a viaszt egy gyertya lángjánál visszatörlik, míg kifehérednek a vonalak. Ha viszont többszínű tojást készítenek, miután kiveszik a piros festékből a tojást, leviaszozzák azokat a részeket, amelyeket pirosan szeretnének hagyni, majd fekete festékbe teszik a tojást. Utána minden viaszréteget letörölnek, és készen is van a tarka húsvéti tojás.

Egri Hajnal szerint nagyon fontos minden hagyományt, őseink világát megőrizni, és ők ebben próbálják támogatni a mezőségieket. „Attól ünnep az ünnep, hogy emlékezünk a múltra is. Nagyon érdekes, hogy most már nemcsak Szamosújváron kérnek fel, hogy tanítsunk tojásírást, hanem egyházak, különböző csoportok, cégek is. Jövő héten megy a kolléganőm egy céghez, ahol az alkalmazottak, a nők hívták meg, hogy tojásírást tanuljanak. Úgy tűnik, ezt más is kezdi fontosnak tartani, aminek mi nagyon örülünk” – lelkesedett Egri Hajnal.