A Solitudine Egyesület 2010-ben kezdte el tevékenységét Maros megyében, szorosan együttműködve más, Kovászna, Brassó és Maros megyei civil szervezetekkel. Az első években a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek a megsegítése volt a fő tevékenysége, a tanulásban akadályozott gyerekek iskolai integrációjában vállalva szerepet.

A programban két szakember vesz részt: Banga Erzsébet klinikai szakpszichológus, gyógypedagógus, az izraeli Feuerstein Intézmény kiképzett szakembere, LPAD dinamikus felmérő, Feurstein tanulási mediátor, aki több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a nevelésben és a fogyatékkal élők közt eltöltött munkában, valamint Nám Evelin, aki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pszichológiai szakán végzett, és képzett Feuerstein tanulási mediátor.

Az évek során a felmérési-fejlesztési programban közel 35 gyerekkel dolgoztak – számolt be tevékenységükről Banga Erzsébet, aki érdeklődésünkre elmondta, jelenleg 15 gyerekkel dolgozik a két szakember, akik egyéni és csoportos tanulási képességfejlesztést nyújtanak, hogy a gyerekek jobban tudjanak tanulni, beilleszkedni az óvodai és iskolai közösségekbe. „A fejlesztés zömében egyéni, csak akkor beszélhetünk csoportos tevékenységről, amikor a gyerekek szociális viselkedése, kommunikációs képessége megfelel a csoportos tevékenységeknek” – mondta a program vezetője, hozzátéve, hogy a jelenleg tapasztalt szociális elzárkózás, az iskolai program megbomlása negatív hatással volt a fogyatékkal élő vagy tanulásban akadályozott gyerekek és szüleik életére.

Általában a szülőknek tűnnek fel a problémák

Maros megyében jelentős számú fogyatékkal élő gyerek és tanulásban akadályozott fiatal tanul a normál iskolákban. Az egyesület tevékenysége válasz arra a nagyszámú kérésre, ami a szülők részéről érkezett, akiknek szükségük volt a szakemberek segítségére, hogy a jelenlegi helyzet ellenére fenntartsák a gyerekek fejlesztését és nevelését.

Jelenleg a Csudafirka programban a gyerekek egyéni fejlesztésben részesülnek, jelen esetben 15 gyerek jár fejlesztésre: 4 és 12 év közöttiek, kisiskolások és iskolások.

Általában a szülők vagy hozzátartozók figyelnek fel a gyerekek viselkedésében bizonyos jelekre, arra, hogy valamilyen formában akadályozott a pontosság, a figyelem, a fókuszálás, a kommunikáció vagy az önálló feladatmegoldás. Ahogy a pszichológus mondta „nem tudják a magyarázatot, csak valamilyen formában észrevesznek valamilyen másságot, vagy eltérést az általánosságtól, és kérdéseket tesznek fel, vagy éppen segítséget kérnek. Vannak esetek amikor egyenesen tanulási képesség fejlesztésre jelentkeznek a gyerekekkel”. Bármilyen is a kérés, a Csudafirka fejlesztő programban először is a dinamikus felméréssel ismerik meg jobban a gyereket, megfigyelik, hogy melyik az a terület ahol fejlesztéssel segíthetnek majd a tanulásban, a gondolkodásban és a szociális viselkedésben. Miután a fejlesztési tervet megbeszélték a szülőkkel, elkezdődnek a Feuerstein-módszer szerinti fejlesztő tevékenységek.

Abban az esetben ha súlyosabb tanulási nehézségeket azonosítanak a szakemberek, ha tartalom- és fogalommegértési problémákat fedeznek fel, akkor összetett gyógypedagógiai fejlesztési programot állítanak össze, figyelemmel követve az óvodai-iskolai beilleszkedést és teljesítményeket.

A kognitív képességek fejlesztése a Feuerstein-módszerrel

A Csudafirka program dinamikus kognitív tanulási képességfelmérést és fejlesztést nyújt a gyerekeknek. (Learning Propensity Assessment Device). A fejlesztési tevékenységek a Feuerstein-módszer eszköztárával történnek. Mindez gazdagítja a kognitív képességeket: a memóriát, a figyelmet, a gondolkodást. A gyerekek megtanulnak önállóan tanulni, a módszer fejleszti az elvont gondolkodást az információ hatékony és logikus szervezésével, önbizalmat és belső motivációt táplál, a gyerekek képesek lesznek munkastratégiákat kidolgozni, ami segíti őket az önállóságban, és a feladatok megoldásában.

Banga Erzsébet elmondta, mivel a Feurestein módszer fejlesztési eszköztára több kompetenciára kiterjed, egyes esetekben a tanulási nehézségek függvényében, a tanulási nehézségek típusa szerint kezdik el a fejlesztést, addig amíg a környezetük tanítási követelményeinek megfelelnek. Más esetben pedig a fejlesztéssel a fejlődés felgyorsítását követik, a kockázati tényezők (működési zavarok, lemaradások) kiküszöbölésével, biztosítják a megelőzést, ilyen az iskolakezdésre való felkészítés, felzárkóztatás. Ha világos jelek utalnak a veszélyeztetett fejlődésmenetre, akkor meg kell előzni a probléma kialakulását.

„A Feuerstein fejlesztő program nemcsak egy olyan program, amely elősegíti az egyéni fejlődési és akcelerációs potenciált, hanem biztosítja a későbbi fejlődést is. Célja, hogy változtasson a gyerekek kognitív funkcióinak kritikus területein. A legrövidebb fejlesztési időszak 6 hónap – egy iskolai év, a leghosszabb időszak, amit a gyerek fejlesztése megkér, nem több mint 2-2,5 év. A Feuerstein Basic fejlesztési csomag a 4–9–10 éves gyerekek fejlesztésére szolgál, a Feuerstein Standard fejlesztési csomag a 9-10 évesektől egészen felnőttkorig használható.

A tevékenység játékos gyakorlatok és feladatok összesítéséből áll

A tevékenységek lefolyása nagyban megegyezik bármilyen gyógypedagógiai/pedagógiai fejlesztő tevékenységgel. A nagyon gyakori, figyelemzavar esetében, a tevékenység lényege a kívánatos viselkedésmódok kialakítása, megerősítése, valamint a nemkívánatos viselkedések visszaszorítása, korrekciója, illetve új viselkedésmódok kialakítása. A Feuerstein-módszer megközelítése alapján a problémás viselkedés vagy probléma megoldás hátterében valamilyen maladaptív viselkedéstanulás vagy gondolkodásmenet áll. Cél, hogy ne a „rossz” viselkedésére kapjon figyelmet (negatív figyelmet) a gyermek, hanem a ritkábban előforduló, de „jó” viselkedésére kapjon megerősítést, ugyanakkor új problémamegoldási gyakorlatokat ismerjen meg, és tanulja meg azokat alkalmazni a mindennapokban.

Egy fontos eleme a gyakorlatoknak az „Álljunk meg és gondolkodjunk!” felszólítás. Ha valamit nem tud a gyerek megoldani, hajlamos a dühkitörésre, összetépi a papírt, eldobja a ceruzát, és ezt követik a negatív gondolatmenetek, „én nem tudom ezt megcsinálni”, „én nem vagyok képes ezt”, „én nem szeretem”, „nem akarok ilyent”. Ezeket a negatív jelzéseket, pozitív megközelítésben kell fogadnunk azért, hogy a hangsúly átforduljon a pozitív meglátásra, és ne a negatív „nem tudom, nem vagyok képes, nem akarom kijelentések” rögzüljenek.

„Az ADHD, elemek mellett sok esetben koordinációs nehézségeket is azonosítunk, aminek következtében a gyerek nehezen fog előrehaladni bármilyen írásos gyakorlatban, ezért a fejlesztésben sok olyan játék beékelődik, ami a neuromotorikus képességeket, a jobb kéz – bal kéz, jobb láb – bal láb koordinációt fejleszti és segíti elő. A tevékenységek tehát játékos gyakorlatok és feladatok összesítéséből áll, aminek köszönhetően lehetőség adódik a gyereknek, hogy új viselkedésmodellt, rendszerezettebb gondolkodási stratégiákat tanulhasson meg, és alkalmazzon” – magyarázta Banga Erzsébet.

A térbeli tájékozódás fejlesztése

Minél több akadályba ütközik a gyerek, és minél kevesebb sikerélményben van része a tanulással kapcsolatosan, annál nehezebben fog tudni megküzdeni a következő tanulási kihívással. Az önállósághoz feltétlenül szükség van jó problémamegoldó képességre, ami nem lehetséges a hipotetikus és a logikus gondolkodás nélkül – hangsúlyozza a pszichológus, hozzátéve, hogy ha a gyerek iránymeghatározási és tájékozódási nehézségekkel küzd, nyugalmi helyzetben, támogatással megnevezi a jobb kezét és bal kezét, de amikor különféle gyakorlati helyzetekben kellene az irányt felismernie, szorong, tanácstalan és gyakran eltéveszti az irányt.

„A Feuerstein-módszerben végzett fejlesztésben külön hangsúlyt fektetünk a téri tájékozódásra. A fejlesztés a legegyszerűbbtől a legkomplexebb helyzetekben mutatja be a téri helyzetek felismerését, megkülönböztetését és megnevezését. A téri tájékozódáshoz elengedhetetlen az információ átvizsgálása, a tárgyak és történések relatív helyzetének azonosítása, valamint szilárd és működőképes fogalomrendszer kialakítása. A fejlesztés során a gyerek azonosítja a tárgyak téri helyzetét és felismeri a kapcsolatot két vagy több tárgy között” – mutatott rá a szakember, kiemelve, hogy a tájékozódás nagyban befolyásolja az írás és olvasás kialakulását.

A térbeli tájékozódás fejlesztésekor három fontos tényezőt kell figyelembe venni: elsősorban a testséma fejlesztését, a saját testéből kiindulva, majd a téri tájékozódást tárgyakhoz viszonyítva és téri irányok felismerését a síkban.

A Feuerstein-módszer

A világhírű kognitív pszichológus, Reuven Feuerstein professzor a kifejlesztője. A tanulási képesség fejlesztő eszköztárat közel 45 éve a világ minden kontinensén alkalmazzák. A tanítást inkább mint mediálási folyamatot nevezik meg, és célja, hogy olyan célcsoportot segítsen akik a tartalmak és a fogalmak kialakítását vagy fejlődésének felgyorsítását igénylik ahhoz, hogy a környezetük tanulási követelményeknek megfeleljenek, vagy megelőzésként a strukturált tanulási folyamatot kell beállítani az önállósság fejlesztése érdekében. A fő cél, hogy a tanulásban akadályozott gyerekek és felnőttek esetében a kritikus kognitív területeken változtasson, módosítson.