Új feladatsorral bővült az Okosdoboz.hu. A magyarországi digitális feladatgyűjtemény egyaránt biztosít kreatív feladatokat, játékokat, videókat a külhoni magyar diákoknak, pedagógusoknak és szülőknek. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az elmúlt hónapokban Erdély kulturális értékeiről készített feladatsorokat, és kiegészítette az Okos Doboz tárházát. A részletekről Köllő Zsófiát, az RMPSZ programigazgatóját kérdeztük.

Erdély történetébe játékos módon nyújtanak betekintést az Okosdoboz.hu új feladatsorai. Hogyan járult hozzá ehhez a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége?

Az Okos Doboz már régóta létezik, tulajdonképpen egy interaktív feladatbank, amelyet a magyar Nemzeti alaptanterv szerint készítettek el, és az alaptantervben szereplő tantárgyakhoz rendelt feladatsorokat tartalmaz.

Minden korosztály megtalálja benne a számára elkészített feladatokat. Mi az elmúlt hónapokban az általános iskolásoknak, azaz negyedikes és az öt-nyolc osztályos diákoknak dolgoztunk ki témákat, a Nemzetpolitikai Államtitkárság felkérésére. Tehát minden, határon túli pedagógusszövetség húsz tantárgyhoz kötött és egy összefoglaló feladatsort készített a régiójának kulturális értékeiről. Főként környezetismeret, földrajz és történelmi tematikához rendelt egységekben gondolkodtunk, de foglalkoztunk a vizuális kultúrával és ének-zenével, amiben benne van népi kultúra is.

Tehát az említett négy területhez kötődnek a feladatok, és készítettünk egy olyan összefoglaló feladatsort is, amelyben már van egy kis irodalom is, illetve ismert feltalálókkal, személyiségekkel kapcsolatos kérdések is megtalálhatók, vagy történelemmel, épített örökséggel kapcsolatos érdekességek is vannak. Az elkészült feladatok nagy részét a múlt hónap végén publikálták.

Mikor kezdték a feladatsorok összeállítását?

Májusban kezdtük a munkát, akkor alakítottuk ki a munkacsoportot. Tantárgyanként külön csoportokban dolgoztak a kollégák, de alapvetően azt, hogy milyen tematikákat szeretnénk a húsz feladatsorban megjeleníteni, együtt dolgoztuk ki.

Egyébként az Okos Dobozt a pedagógusok fejlesztik. Elkészítik egy-egy feladat forgatókönyvét, utána lektorálás következik, majd a grafikus egy dedikált grafikát készít hozzá, és csak ezek után programozzák le.

Minden, határon túli pedagógusszövetség húsz, tantárgyhoz kötött és egy összefoglaló feladatsort készített a régiójának kulturális értékeiről. Főként környezetismeret, földrajz és történelmi tematikához rendelt egységekben gondolkodtunk, de foglalkoztunk a vizuális kultúrával és ének-zenével, amiben benne van népi kultúra is.

Az Okosdoboz.hu nagyon sok ember munkája. Egy feladat elkészítésén legalább tízen dolgoznak, amíg a gyerekek elé kerül. Tehát igazi profi munkáról van szó, amely a csapatban teljesedik ki.

Létezik valamilyen kimutatás, hogy milyen gyakran használják az erdélyi pedagógusok az Okos Dobozt?

Az Okos Doboz fejlesztői folyamatosan figyelik, hogy honnan és kik használják a feladatbankot. Korábban is használták Erdélyben, de eddig nem készültek erdélyi vonatkozású tartalmak. Ezúttal is úgy készültek a feladatsorok, hogy általuk ne csak az erdélyi gyerekek, hanem például a magyarországi, kárpátaljai és felvidéki tanulók is ismerkedjenek régiónkkal, és fordítva is.

A feladatsorok összeállítása közben arra is figyeltünk, illetve a más külhoni területeken élő kollégáink arra is figyeltek, hogy a különböző külhoni feladatsorok ne legyenek nagyon specifikusak. Tehát olyan dolgok kerültek a feladatsorokba, amelyek az egyetemes kultúra részé képezik, de mégis új ismereteket nyújtanak.

Én magam is kipróbáltam, teljesen interaktív.

Így van. Tervezéskor ki lehet választani, hogy a feladatok milyen úgynevezett motorral működjenek. Tehát vannak puzzle-jellegű, egy vagy több helyes válaszos feladatok és összekötős feladatok is. Egy feladatsor hat feladatból áll, és a hat feladatban maximum két motort lehet használni, ugyanis programozásilag bonyolultabb, illetve nagyon nehéz a gyereknek is lekövetni, hogyha nagyon különbözőek a feladattípusok.

Egy kicsit elhúzódott a feladatsorok elkészítése, hiszen bár olyan pedagógusokat választottunk, akik jártasak voltak a digitális oktatásban, de az Okos Doboz sajátos logikáját külön el kellett sajátítani. Úgy kellett megírni a forgatókönyvet, hogy a lektor is, a grafikus is, illetve a programozó is megértse.

Az Okos Doboz fejlesztői folyamatosan figyelik, hogy honnan és kik használják a feladatbankot. Korábban is használták Erdélyben, de eddig nem készültek erdélyi vonatkozású tartalmak. Ezúttal is úgy készültek a feladatsorok, hogy általuk ne csak az erdélyi gyerekek, hanem például a magyarországi, kárpátaljai és felvidéki tanulók is ismerkedjenek régiónkkal és fordítva is.

Azt hiszem, hogy ezért húzódott el a kivitelezés, de nemcsak nálunk, hanem mindenhol a Kárpát-medencében. Végül úgy tűnik, hogy megérte így kivárni, hogy a pedagógusokban is megérlelődjön ez a fajta logika, mert nagyon jól rá tudtak hangolódni, és ügyes feladatsorok készültek.

A feladatsorok elkészítése közben milyen témákat választottak az egyes területeken belül?

Itt nyilván nem tudom felsorolni mind a húszat, de például a történelem esetében hét feladatsorunk van. Teljesen végigvesszük az erdélyi történelmet Szent István korától egészen a második világháborúig.

Egyébként Trianonra és a transzilvanizmusra fókuszáló feladatsorunk is van, figyeltünk arra is, hogy a középkori várak történelme se maradjon ki. Tehát a történelmi feladatok eléggé reprezentatívnak mondhatók. Földrajzból például van negyedikesek számára egy olyan feladatsor, amely a legendás vizeket, tehát a tavakhoz és a folyókhoz kapcsolódó mondákat, legendákat dolgozza fel. Természetesen szó van a Szent Anna-tóról, Gyilkos-tóról és kikerülhetetlen a Maros és Olt legendája is. Nagyon fontosnak látom, hogy ezekről is legyenek korszerű feladatok. Aztán az érdekes természeti formákat is bemutatjuk, például szó esik a vulkanikusságról, az abból kialakult látványosságokról, de más természeti jelenségeket is megismertetünk. A földrajzi feladatok részét képezi az erdélyiek gasztronómiáját feldolgozó feladatsor is, amelyet természetesen a földrajz szakos pedagógusok készítettek, de bevonták a gasztronómiában jártas szakembereket is.

A népi kultúrát feldolgozó feladatsorok között van vizuális rész is, amely a népi motívumokat mutatja be, vagyis hogy milyen motívumok jelentek és jelennek meg a használati tárgyakon, a ruházatokon. A népdalok tájegységek szerint vannak megjelenítve, azokat kell elhelyezni, besorolni, illetve megjelenítettük a népzene- és népdalgyűjtők tevékenységét, hangszereket is. És akkor még van két nagyon érdekes feladatsor, amely egyben a történelem és vizuális kultúra része. Az egyik a Mátyás királyhoz kapcsolódó kolozsvári szobrokat és épített örökséget dolgozza fel, a másik pedig a Szent Lászlóhoz kapcsolódó freskókat, hiszen az utóbbi is egy nagyon fontos erdélyi sajátosság, mert a Szent László-kultusz jelentősen megmaradt nálunk, és ennek vizuális nyomai is vannak. Úgyhogy körülbelül ezekkel foglalkoztunk május óta a kollégákkal közösen.

Egyébként mik a tapasztalatok, hogy az Okos Dobozzal és a hasonló újszerű dolgok bevezetésével mennyire szerettethető meg a gyerekekkel egy-egy tantárgy, egy-egy téma?

Az Okos Doboz elsősorban színesítésre alkalmas nagyon sok tantárgy keretében. A hazai alaptantervben például földrajzból vagy akár vizuális nevelésből nincs dedikáltan magyar része a tantervnek, és akkor lehet, hogy ezekre nem tudnak annyira fókuszálni a pedagógusok. Az Okos Doboz ebben segítség lehet a számukra.

Azt látom, hogy például a kirándulásoknál nagyon hasznos lehet, hogyha a feladatsorokban megjelentetett természeti kincseket vagy épített örökségi helyeket meglátogatják, és utána ahhoz, hogy az a tudás, ami a helyszínen élményszerűen elsajátítható, rögzüljön. Tehát, hogy nemcsak a tantárgyi keretek között használható, hanem más helyzetekben is. És hogy ezt mennyire szeretik? Egyelőre nagyon pozitívak a visszajelzések. Itt az lehet a csapda, hogyha csak mechanikusan végzik a feladatokat a diákok. Csak akkor hasznos az egész, ha nem csak kattogtatás vagy puzzle-húzogatás van, hanem gondolkodás is van mögötte. A mechanikus feladatmegoldás egyébként minden digitális környezetben csapda lehet.

Mindezzel együtt reméljük, hogy mind a pedagógusoknak, mind a diákoknak hasznára lesznek a feladatsorok, és épülnek általuk, miközben Erdély kulturális értékeihez is közelebb kerülnek.